A magyarországi politikai szövetségek alakításával talán vannak
gondjai Bajnai Gordonnak, de külföldön sikerült fontos támogatókat is
találnia. Alapítványát nemcsak hazai nagyvállalatok, hanem az egyik
legbefolyásosabb amerikai politikai intézet is támogatja egy nemzetközi
baloldali hálózat részeként.
A Fehér Háztól néhány utcányira, egy modern berendezésű washingtoni
irodaházban működik az a szervezet, amely a Bajnai Gordon által
létrehozott Haza és Haladás alapítvány legbőkezűbb támogatója volt az
elmúlt néhány évben. Az alapítvány két héttel ezelőtt hozta
nyilvánosságra nagyobb adományozóinak listáját, és ebből kiderül, hogy a
legtöbb pénzt - tavaly és tavalyelőtt összesen mintegy 110 millió
forintot - a Center for American Progress (CAP) nevű intézettől kapták.
A CAP egyike a legbefolyásosabb washingtoni kutatóintézeteknek,
jelentőségüket jól mutatja a rendezvényeikre meghívott emberek
fontossága is. Míg a legtöbb hasonló szervezetnek általában be kell
érnie különböző szakértőkkel vagy a politikából már visszavonult
figurákkal, addig a CAP eseményein rendszeresen tűnnek fel jelenleg is
aktív, komoly hatalommal rendelkező politikusok.
Tavaly november végén például az [origo] tudósítója is jelen volt
azon a rendezvényen, amelyen Dick Durbin, a szenátus egyik
legbefolyásosabb tagja beszélt az elnökválasztás utáni legfontosabb kihívásokról.
Amikor pedig január közepén a szervezet egy fórum keretében bemutatta
fegyverszabályozási javaslatát, akkor a beszélgetés egyik résztvevője
Chicago polgármestere, Rahm Emanuel volt, aki korábban Barack Obama
kabinetfőnökeként dolgozott, és dinamikus, trágárkodásoktól sem mentes stílusával a legszínesebb politikai szereplők közé tartozik az Egyesült Államokban.
A fórum annyira népszerű volt, hogy tudósítónknak nem is sikerült
regisztrálnia, de általában is jellemző, hogy telt ház előtt zajlanak a
rendezvényeik, amelyek abban is kiemelkednek a hasonló események
sorából, hogy gyakran szolgálnak fel ételt is a vendégeknek.
Obama ötletgyára
A belvárosi irodaépületek egy részét elfoglaló kutatóintézetek egy
jelentős részének van valamilyen politikai kötődése, és a CAP
egyértelműen a demokratákhoz sorolható. Ezen a táboron belül talán a
legfontosabb szereplőnek számít, a Time magazin például 2008-ban úgy
jellemezte, hogy Obama ötletgyáraként működik.
Amerikában keresi a helyét Bajnai - Hillary Clinton korábbi külügyminiszterrel egy washingtoni találkozón 2009-ben
Az Obama-kormányzat és egyes demokrata politikusok ugyan az elmúlt
években kemény kritikával illették az Orbán-kormányt, amelynek
leváltására tavaly ősszel politikai mozgalmat indított Bajnai, a CAP
részéről állítják, hogy a támogatásnak nincs közvetlen politikai célja.
"Nem támogatunk kampányokat, nem támogatunk politikai jelölteket. Mi egy
kutatóintézet vagyunk" - mondta az [origo] washingtoni tudósítójának az
intézet munkatársa, Matt Browne. Szerinte konkrét kutatási projektekre
adtak pénzt a Haza és Haladásnak, amely vállalta, hogy a támogatást a
társadalompolitikáról, a gazdaságpolitikáról és az oktatáspolitikáról
szóló elemzésekre költik. A társadalompolitikai kutatás eredményeit egy,
tavaly tavasszal rendezett konferencián ismertették Budapesten, amelyen
Browne is felszólalt.
Bár Bajnai rendszeresen megfordul az Egyesült Államokban, és kiterjedt amerikai kapcsolatrendszerrel rendelkezik,
Browne szerint a támogatást nem ő maga intézte, hanem az alapítvány
vezetője, Schmidt-Hegedűs Dóra. Az alapítvány ügyeit ismerő források
szerint ugyanakkor a magyarországi adománygyűjtéssel személyesen
próbálkozott a korábbi miniszterelnök, aki több hazai nagyvállalat
vezetőjét is felkereste, hogy pénzt kérjen a Haza és Haladás
programjaira. Többségüket hiába győzködte arról, hogy nem politikai
célokra, hanem például az oktatást és a mélyszegénységet érintő
kutatásokra kéri a támogatást, a legtöbb cég nem kívánt pénzt adni a
kormánnyal nyilvánvalóan szemben álló Bajnainak.
Kockázatos magyar adományozás
Az OTP és a Mol vezetői azonban másképp döntöttek, és odaadták a
Bajnai által kért támogatást. A Haza és Haladás által nyilvánosságra
hozott lista szerint 2011-ben a két cégtől 10-10 millió forintot, tavaly
pedig az OTP-től 30, a Moltól pedig 15 millió forintot kapott a
szervezet. Az alapítvány hangsúlyozta, hogy a Magyarországról és
külföldről kapott pénzt elemzésekre és kutatásokra fordították, a Bajnai
által tavaly ősszel indított politikai szerveződés nem kapott belőle.
(Pénteken Csányi Sándor, az OTP vezetője is hasonlóan érvelt.)
Hernádi Zsolt, a Mol elnöke és Bajnai Gordon 2009-ben Algyőn
Az OTP azzal indokolta a támogatást, hogy a bank "igen széleskörű és
sokszínű támogatási tevékenységet végez. Évente több mint száz
szervezetet támogat". A Mol pedig azt írta az [origo]-nak, hogy "az évi
több mint száz társadalmi szervezettel való együttműködés részletei nem
nyilvánosak". Az ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a két vállalat
politikai kockázatot vállalt Bajnai támogatásával. Az ügyben a
nyilvánosságot általában kerülő Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési
miniszter is megszólalt, és a Hír TV-nek azt mondta, hogy nem tartja
helyesnek, hogy egy részben állami tulajdonban álló vállalat, mint a Mol
bármilyen politikai formációnak anyagi támogatást nyújtson. Németh
Lászlóné ezért az eddigi gyakorlat befejezését kéri a Mol vezetőitől.
A kormányt azért érintheti kellemetlenül, hogy a magyar üzleti élet
két meghatározó vállalata támogatást adott Bajnainak, mert fideszes
politikusok korábban azt kommunikálták, hogy Bajnai visszatérését
külföldről támogatják. Amikor tavaly a Heti Válasz közölte, hogy az
amerikai demokratákhoz közel álló Center for American Progress pénzt
adott Bajnaiéknak, Orbán Viktor kijelentette, hogy külföldről akarják
újjászervezni a magyar baloldalt. "A nemzetközi baloldal megpróbálja
ismét felépíteni a magyar baloldalt, aminek ugyan én nem örülök, de
érthető. Támogatnak alapítványokat és baloldali beállítottságú
személyeket, akik egy baloldali alternatívát akarnak kialakítani
Magyarországon" - mondta Orbán.
A Center for American Progress nyíltan vállalja, hogy vannak
politikai céljai, de állításuk szerint ez nem konkrét pártok
támogatását, hanem az általuk progresszívnek nevezett politikai
megoldások erősítését szolgálja. "Mi egy kutatóintézet vagyunk, nem
pedig egy egyetem. Próbáljuk terjeszteni a saját elképzeléseinket, és
örülünk annak, hogy ha ezeket befogadják" - fogalmazott Matt Browne.
Egy politikai hálózat tagjaként
Az intézetet még 2003-ban alapította Bill Clinton korábbi
kabinetfőnöke, John Podesta, méghozzá azzal a céllal, hogy felrázza a
megfáradt amerikai liberálisokat. A CAP-hez hasonló, angolul think
tankeknek hívott intézetek általában szakmai programok kidolgozásával
szoktak foglalkozni, Podesta viszont azt akarta, hogy az új intézet
sokkal közvetlenebb és agresszívebb szerepet játsszon a politikában.
Aktív kommunikációjukkal beszálltak a napi politikai csatározásokba,
segítettek felkészíteni a demokrata politikusokat a hírcsatornákon
állandósulttá vált tévévitákra, és a saját munkatársaik is gyakran
vállaltak ilyen szerepléseket.
Ez nem számított újdonságnak, a republikánus oldalon ugyanis már
működtek ilyen szervezetek, és Podesta lényegében csak a lemaradást
akarta behozni. Ez nagyrészt sikerült, a CAP mára megkerülhetetlen
szereplőjévé vált az amerikai politikának, különösen, mióta a Fehér
Házat a demokraták uralják. Jelzésértékű volt, hogy a 2008-as választás
után Podesta vezette az Obama-kormányzásra való felkészülést, és ennek
eredményeként sok olyan ember került pozícióba, akinek volt valamilyen
kötődése a CAP-hez. Azóta is van átjárás az intézet és a kormányzat
között, ahonnan több távozó tisztviselő is - köztük a legismertebb
Lawrence Summers, aki Obama gazdasági tanácsadó testületét vezette - a
Center for American Progressnél kötött ki. A CAP nem köteles közzétenni
adományozói listáját, de a New York Times 2008-as cikke szerint gazdag,
liberális érzelmű üzletemberek - köztük Soros György befektető -
támogatták.
Bár az intézet elsősorban az amerikai politikában játszott aktív
szerepéről ismert, nemzetközi tevékenységet is folytat. Matt Browne
szerint partnerségben dolgoznak számos "progresszív intézettel" szerte a
világon, köztük a brit Policy Networkkel, a német Friedrich Ebert
Stiftunggal és a spanyol Fundacion IDEAS-szal. Ezekben a szervezetekben
közös, hogy szoros viszonyt ápolnak az adott ország baloldali,
szociáldemokrata pártjaival (ilyen intézetek vannak a legtöbb országban a
konzervatív oldalon is). Browne szerint ennek a nemzetközi
együttműködésnek a része a Haza és Haladás támogatása is, és némi
kritikus éllel megjegyezte, hogy "ha van ország, ahol szükség van
progresszív, tényeken alapuló politikai javaslatokra, akkor Magyarország
ilyen".
0 Megjegyzések