Az államháztartás tavalyi hiánya a GDP 2,1 százalékának felelt meg 2012-ben és 584 milliárd forintra rúgott, az államadósság pedig 79,2 százalékon állt és 22 381 milliárd forintot tett ki - derül ki a pénzügyi számlák tavaly negyedik negyedéves adataiból, amelyeket kedden tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB). 

Az államháztartás nettó adóssága 17 153 milliárd forint, a GDP 60,7 százalékának megfelelő összeg volt. A negyedik negyedévben a forint gyengülése 278 milliárd forinttal növelte, míg a nettó hiteltörlesztés 102 milliárd forinttal csökkentette az adósságállományt. A negyedik negyedévben az államháztartás hiánya 229 milliárd forint, az időszak alatt termelt GDP-hez képest 3 százalék volt - derül ki az MNB jelentéséből.

A GDP-arányos maastrichti államadósság 2011 végén 81,4 százalékon állt és a harmadik negyedév végére 78,4 százalékig csökkent, ahonnan az év végére visszapattant 79,2 százalékra. Az államadósság 2010 közepén 85,3 százalékon tetőzött és egy évvel később 78,5 százalékon volt azóta a legalacsonyabb. A GDP-arányos nettó adósság az egy évvel korábbi 52,8 százalékos kétéves mélypontjáról emelkedett 60,7 százalékra a múlt év végére. Az államháztartás 3,0 százalékos negyedik negyedévi GDP-arányos hiánya a legmagasabb volt a múlt év folyamán a második negyedévi 1,2 és a harmadik negyedévi 1,7 százalékot követően.

A nem pénzügyi vállalatok az egész év során 766 milliárd forinttal, a negyedik negyedévben 213 milliárd forinttal nettó hiteltörlesztők voltak, ami a GDP 2,7, illetve 2,8 százalékának felel meg. A vállalati szektor nettó megtakarításai a második negyedévben a GDP 5,2 százalékát is elérték. Az elmúlt három év alatt mindössze két negyedévben volt nettó hitelfelvevő a vállalati szektor.

A háztartások nettó megtakarításai a pénzügyi számlák adatai szerint a múlt év egészét tekintve 1502 milliárd forintot, a GDP 5,3 százalékát, a negyedik negyedévben 544 milliárd forintot, a negyedéves GDP 7,1 százalékának megfelelő összeget tettek ki. Az MNB jelentése szerint a negyedik negyedévben jelentős szerepet játszott a devizahitelek törlesztése, amelyet azonban részben ellensúlyozott az egyéb kötelezettségek növekedése. A lakossági megtakarítások az MNB szerint a készpénz- és betétállományt hizlalták, ezenkívül állampapírokba és befektetési jegyekbe ment.