A valaha finomnak tartott fehérborok testesebbek lesznek, míg egyes átlagos vörösborok valóságos gyümölcsbombákká alakulnak át. 

Borászati és klímaszakértők szerint az éghajlatváltozás miatt átrajzolódik a szőlőtermő vidékek világtérképe: újabb területeken lehet szőlőket telepíteni, a hagyományos szőlővidékeket pedig a hőmérséklet emelkedése és a hosszabb aszályok fenyegetik. Fernando Zamora borászati kutató, a spanyolországi Tarragona Rovira i Virgili egyetemének tanára viszont optimista: nem kételkedik benne, hogy mindig is lesznek szőlővidékek a hagyományos régiókban, de új stratégiákat kell kigondolniuk - és kétségkívül lesznek új szőlővidékek is.

"Németországban olyan helyeken kezdenek el minőségi borokat termelni, ahol korábban ez rendkívül nehéz volt, és már Dániában is foglalkoznak borászattal" magyarázta. Mások között Tasmánia, Új-Zéland egyes régiói, Chile déli része, Ontario és más kanadai régiók, valamint Anglia, a franciaországi Moselle megye és a németországi Rajna-vidék számára lehet előnyös az éghajlatváltozás. Gregory Jones, a kanadai Dél-oregoni Egyetem borászati professzora szerint, ha a mostani ismeretek valósnak bizonyulnak, kétséges, hogy szőlővidékek ugyanazokat a szőlőfajtákat tudják majd termeszteni és ugyanolyan stílusú borokat állíthathnak elő a jövőben is. Fernando Zamora és Gregory Jones az INRA mezőgazdasági kutatóintézet által vezetett nemzetközi programban (ACCAF) dolgozik, amely az éghajlatváltozásnak az erdőkre és a mezőgazdaságra gyakorolt hatásait kutatja.



A borászattal foglalkozó klímaszakértők előrejelzése szerint 2050-re az átlag hőmérséklet 2 Celsius-fokkal nő és szélsőséges éghajlati jelenségekkel is számolni kell. Márpedig a vízhiány, a hirtelen hőmérsékletváltozások, az özönvízszerű esőzések és a fagy nagy hatással van a cukrok és a savak egyensúlyára, a csersav érettségére és a borok ízanyagának gazdagságára. Egyes, valaha finomnak tartott fehérborok testesebbek lesznek, míg egyes átlagos vörösborok valóságos gyümölcsbombákká alakulnak át. "Elzászban az éghajlatváltozás máris probléma, mert megváltoztatja az ízjelleget, valamint a cukrok és savak egyensúlyát" - mondta Jean-Marc Touzard, az ACCAF koordinátora.

A délkelet-franciaországi Beaujolais-ban épp ellenkező a helyzet. Itt korábban a borászoknak cukrot kellett adniuk a szőlőhöz, hogy az asztali vörösbor elérje a kellő alkoholszintet, most pedig a melegebb időjárás javítja a borok minőségét. "2003-ban, a kánikula idején a boraink hasonlítottak a magasabb minőségi kategóriába tartozó Cotes du Rhone-i borokhoz" - mondta el Jean Bourjade, a helyi borászok szakmai képviselője. A déli Languedoc vidéken a melegebb és szárazabb időjárás miatt testesebbek a borok, és magasabb az alkoholtartalmuk. A szőlészek azonban már alkalmazkodnak: magasabban fekvő területekre és más talajokra telepítik a szőlőket. Egy másik megoldás a meleg vidékekhez szokott - például Szicílián, Görögországban, Spanyolországban vagy Portugáliában honos - szőlőfajták telepítése lehet.



Jönnek az angol borok?

Meglehetősen optimisták Nagy Britannia borászai, mivel rekordtermés volt a 2011-es évben. Csak egy szerencsés év, vagy valóban egyre jobban érezteti magát a klímaváltozás hatása? Jönnek a nagy brit borok? A globális klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásáról sokat hallottunk az elmúlt években. Azonban e folyamat egyik legfőbb tényezője, nevezetesen a légköri szén-dioxid koncentráció megemelkedése kifejezetten kedvező hatást gyakorolhat a szőlőhozamra. A szén-dioxid ugyanis a fotoszintézis egyik kiindulási anyaga, ha tehát ez az érték növekedik, akkor az bizonyos biológiai folyamatok felgyorsulását is eredményezheti.

A Camel Valley nagyjából húsz éve termel világszínvonalú borokat, s az idők során Nagy-Britannia első számú borászatává avanzsált. A Bodmin Cornwall közelében fellelhető birtok második generációs borásza, Sam Lindo, aki 2007-ben elnyerte hazája „Év Borásza” díját, azt mondta: „A jó évkezdésre általánosságban igaz, hogy megbízhatóan jó termést, tehát nagyszerű borokat produkál. De meg kell, hogy mondjam, az évnek ebben a korai szakában, én még soha nem találkoztam olyan rügyrobbanással, ami most megfigyelhető. Egészen elképesztő jelenség, tekintve, hogy nálunk Angliában – általában véve – sokkal hűvösebb a klíma, mint a nagy bortermelő országokban.”

Az angolok derűlátása jobbára abban állhat, hogy a légköri felmelegedés kapcsán a világ szőlőtermesztése határának északabbra tolódása prognosztizálható. Ha figyelembe vesszük annak tényét, hogy globálisan a hőmérsékleti, a csapadékmennyiségi, illetve a csapadékeloszlási mutatók egyre szélsőségesebb értékkel bírnak, akkor egy pesszimistább forgatókönyv szerint, hosszú távon akár komoly mennyiségi és minőségi károk is bekövetkezhetnek a világ déli részeihez köthető szőlő- és bortermelésében.

E szerint lehetséges, hogy a legjobb pezsgők ezentúl nem Chamapgne-ból, hanem Dél-Angliából kerülnek ki, vagy például a jobb Rajnai Rizlingeket Svédország egy-egy új borvidéke adja majd. Jelenleg Dél-Franciaországban a legoptimálisabbak a körülmények a Syrah-ból készült bor előállításához, azonban meglehet, hogy e fajta új hazája Burgundia lesz – pár tíz év múlva –, mivel francia kutatók szerint az átlaghőmérséklet egy foknyi emelkedése a mediterrán klíma 200 kilométeres északabbra tolódását eredményezi.

Mit mondanak a magyar kutatók?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat korábban azt közölte, a legutóbbi kutatási eredményeik szerint, a szőlőtermő területek határai a száz évvel korábbi vonalhoz képest 2050-re mintegy 160-300 kilométerrel tolódnak el a pólusok felé. Várható az is, hogy módosul a szőlő érésének időtartama, ugyanis hosszabb fagymentes időszakokat jeleznek a modellek a század közepére. E hatásokon keresztül a hőmérsékletben és a csapadékban bekövetkező változások a borok jellegét is erősen módosíthatják.

Mikulás József és Varga Mária, a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet képviselői a szőlő károsítóival kapcsolatos kutatásaiból az is kiderül, hazánkban a szőlő károsítóinak nagy része az időjárástól függően elpusztul. A maradékkal kell a szőlőtermesztőknek, ezen belül a növényvédősöknek megbirkózniuk. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy az időjárás „ütőerén” tartsuk a kezünket. Ma már erre nagyon sok műszer áll rendelkezésre. Ettől függetlenül a szőlő nem nélkülözheti az ültetvényt alaposan ismerő „gazdát”. Az utóbbi időben az időjárás-változás miatt több károsító, például a lisztharmat, a korai tőkeelhalás, a tripszek elszaporodott, így megnőtt az ellenük való védekezés jelentősége.

Láng István akadémikus a klímaváltozás, a szélsőséges időjárás mezőgazdasági hatásait elemezve rámutatott: az ezzel járó veszteségek a felére csökkenthetők megfelelő talajműveléssel, a mindenkori csapadékhozam megőrzésével és alkalmazkodóbb fajták kinemesítésével. „Fel kell készíteni a társadalom egészét, így az agráriumot is a század első felének várhatóan szárazabb, szélsőségesebb időjárásaira, támogatva az erre gyorsabban reagálni képes technológiai-technikai rendszer kidolgozását, működtetését is.”



A magyar szőlőtermesztésben a csökkenő csapadékmennyiségek és ezek szeszélyes eloszlása jelentenek gondot (elég csak 2010 rekord csapadékbőségére és az azt követő év újabb – ezúttal – negatív rekordjára gondolnunk). A klímaváltozás hatására a magyar vörösborok erősödése várható, a fehérboroknál azonban a változás ellentétes előjelű lehet. A termesztésben hangsúlyosabbá válnak a szárazságot jobban tűrő, ellenállóbb fajták. A jövőben számítani lehet mediterrán kártevők nagy számú megjelenésére, a szüret ideje pedig a sokéves átlaghoz képest hetekkel, de akár egy hónappal is korábbra tevődhet.

A szakemberek szerint a megoldás itt is az alkalmazkodás. Alkalmazkodóbb fajták nemesítése, megfelelő talajvédelmi módok bevezetése, öntözési, vízvezetési/visszatartási technológiák alkalmazása. A klímaváltozás elleni harc mellett, a fenntarthatóság érdekében, az alkalmazkodás stratégiáit is meg kell találnunk.