A monetáris tanács 25 bázisponttal történelmi mélypontra, 5,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A forint alig reagált a döntésre. 

A testület döntése megfelel a piaci várakozásoknak, a banki elemzők túlnyomó többsége számított arra, hogy újabb 25 bázisponttal csökkenti az alapkamatot a monetáris tanács. Az MNB monetáris döntéshozó testülete ezzel immár a nyolcadik egymást követő alkalommal csökkentette az irányadó kamatot.

A monetáris tanács szerint további jegybanki kamatcsökkentés akkor lehetséges, ha a középtávú inflációs nyomás mérsékelt marad és a pénzügyi piaci környezetet övező bizonytalanság csökken. A testület keddi közleményében a 25 bázispontos jegybanki kamatcsökkentést azzal indokolta, hogy a magyar gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, az inflációs nyomás középtávon mérsékelt, így a 3 százalékos inflációs cél lazább monetáris kondíciók mellett is elérhető.

Hozzátették: az elmúlt időszak pénzpiaci feszültsége ugyanakkor fundamentálisan nem indokolható ingadozásokat eredményezett a hazai eszközárak alakulásában, amely továbbra is körültekintő monetáris politikai döntéseket indokol. A testület kedden a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal történelmi mélypontra, 5,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

Alig reagált a forintárfolyam a kamatcsökkentésre

Nem mutatott lényeges reakciót a forintárfolyam az MNB piaci várakozásoknak megfelelő kamatcsökkentésére. A kamatdöntés bejelentését követően a 305 forint közvetlen közelében tartózkodó euró jegyzés átmenetileg 304,60 forintig csökkent, majd visszatért a döntés előtti szintre. Tíz perccel a kamatdöntés után az eurót 305,03 forinton jegyezték, míg délelőtt háromnegyed tízkor 305,83 forinton, kora reggel 306,26 forinton, az előző este pedig 306,11 forinton állt az árfolyam. A forint kedd reggel óta enyhe ütemben folyamatosan erősödött.

A dollár árfolyama 237,14 forint volt a kamatdöntés után a hétfő esti 237,93 forinttal szemben. A svájci frank árfolyama 249,74 forintra csökkent az előző esti 251,00 forintról. A japán jen árfolyama 2,5141 forintra csökkent 2,5311 forintról. A lengyel zloty kedden 0,32 százalékkal gyengült, a cseh korona 0,07 százalékkal erősödött, a román lej árfolyama pedig gyakorlatilag nem változott.

Elemzők: 4,5-4,75 százalékos alapkamatig folytatódhat a csökkentés

Piaci elemzők szerint a következő egy-két hónapban még folytathatja a kamatcsökkentést a monetáris tanács, így 2013-ban 4,75 vagy 4,5 százalékig mérséklődhet a jegybanki alapkamat.

Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzőjének MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint a döntés hátterében az állhat, hogy februárban jelentősen, 2,8 százalékra süllyedt a fogyasztói árindex éves alapon, elsősorban a lakossági energiaár-csökkenés hatására. Ezen felül az állampapír-piaci folyamatok is kedvezően alakultak - fűzte hozzá. A szakértő szerint ugyanakkor óvatosságra int a forint elmúlt hónapokban tapasztalt gyengülése, az Equilor ezért is tartott valószínűtlennek 25 bázispontnál nagyobb mértékű kamatvágást.

Gabler Gergely szerint lassan kimerülhet a monetáris lazítási ciklus: az idén 4,5 százalékig csökkentheti a jegybank az irányadó rátát. A jelenlegi ütem mellett a 4,5 százalék a májusi döntés során már meglesz. "Ekkor úgy gondoljuk, hogy szünetet tart az MNB, és megvizsgálja, hogy középtávon hogyan hatnak a kamatcsökkentések" - véli Gabler Gergely. A keddi döntés nagy kérdése szerinte, hogy ad-e indikációt az MNB esetleges nem-konvencionális eszközök alkalmazására. A jegybanki menedzsment egyelőre még kivár, de már készülnek a belső tanulmányok, melyek az esetleges jövőbeli nem-konvencionális eszközöket hivatottak alátámasztani - vélte az Equilor szakértője.

Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője kommentárjában jelezte, hogy az újabb kamatvágás megfelel a piaci várakozásoknak. Szerinte is a kamatcsökkenés mellett szól, hogy a februári infláció a 3 százalékos inflációs cél alá süllyedt, ráadásul a következő hónapokban tovább csökkenhet az árindex. A reálgazdaság továbbra sem "túl rózsás" helyzete ellenére az elemző szerint a tavaly augusztusban elkezdődött kamatcsökkentési sorozat lassan a végéhez közeledik. Áprilisra ugyan várnak még kamatcsökkentést, az így kialakuló 4,75 százalékos szintnél azonban feltehetően megáll a monetáris tanács.

A piac jelenleg ennél alacsonyabb kamatot áraz az év végére, és ráadásul ezek a várakozások a forint gyengülése ellenére eléggé stabilak - hívta fel a figyelmet Árokszállási Zoltán. Hozzáfűzte: "ezért érzékelünk némi kockázatot, hogy ennél is bátrabb lehet a tanács az év hátralévő részében, ha a piaci hangulat nem romlik el drasztikusan". Árokszállási Zoltán szerint a monetáris tanácsnak feltehetően továbbra sincs konkrét árfolyamcélja, figyelembe véve azonban a devizaadósság magas szintjét, a forint túlzott gyengülését feltehetően nem tolerálnák. Az alacsonyabb kamatszint segítheti ugyan a forinthitelezés beindítását, a magas külső eladósodottság és a forint árfolyam sebezhetősége azonban mindenképpen komoly korlátját jelentik a további nagyobb mértékű monetáris enyhítésnek.

A kamatdöntés eredményét követően a korábbiaknál nagyobb figyelmet kaphat a tanácsi közlemény - tette még hozzá Árokszállási Zoltán - miután a jegybank jelezte, hogy nem lesz sajtótájékoztató a döntést követően. Ez a fejlemény mindenképpen emeli a magyar piaccal kapcsolatos kockázatokat, hiszen rontja a jegybanki politika átláthatóságát - vélekedett.

Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője szerint míg a vártnál alacsonyabb infláció, valamint az érdemben javuló inflációs kilátások lehetővé, a reálgazdasági folyamatok, és a vártnál jóval mélyebb recesszió pedig indokolttá tették a kamatcsökkentést. A piaci árazások, a határidős kamatlábak további, közel 100 bázispontos kamatcsökkentést vetítenek előre az év végéig. Ugyanakkor a forint árfolyama, sérülékenysége, a kockázati felárak növekedése, valamint a pénzügyi stabilitási kockázatok erősödése fokozott óvatosságot indokolnak - jelezte a szakértő.

Suppan Gergely arra számít, hogy a kamatcsökkentési sorozat üteme a következő időszakban némileg lassulhat, azonban a 4,5 százalékos alapkamat az év második felében elérhető lehet. A kamatpálya várható alakulására erőteljes kockázatot jelenthet a nemzetközi hangulat esetleges romlása, a forint tartósabb gyengesége, valamint a monetáris eszköztár esetleges bővítése, amennyiben nem kellő megalapozottsággal vezetnék be. A monetáris politika transzparenciáját csökkentheti, hogy a kamatdöntések után a jövőben nem lesz sajtótájékoztató, mivel a jegybanki kommunikációnak igen jelentős orientációs szerepe lehet. Mindezeket figyelembe véve a TakarékBank az év végére 4,50 százalékos alapkamatra számít.