A hóvirágok, a téltemető virágok és a krókuszok nyílásával megkezdődött a tavaszi virágünnep az Alcsúti Arborétumban.
Az angolpark most már nemcsak a két és fél hektáron elterülő hóvirágok miatt lehet vonzó a látogatók számára, hanem a többi virágmező (nárciszok és tulipánok) miatt is, amelyeket egy nyertes uniós pályázat révén telepítettek két éve. Az arborétum ma már több hónapig kínál programot a virágok és a természet kedvelőinek - közölte Solymár András, az arborétum szakmai vezetője. A hóvirágokról megjegyezte, hogy hét hóvirágfaj 24 fajtája található meg az Alcsúti Arborétumban. Ezek március elejétől kezdődően 2-3 hétig virágoznak.
A hóvirág Benkő József (1740-1814) botanikusnak köszönheti a nevét, ő nevezte el így a latinul galanthus néven ismert kis tavaszköszöntő virágot. A 40 hektáros Alcsúti Arborétum létrejötte József nádor (1776-1847) nevéhez fűződik, aki alcsúti birtokán felépítette Magyarország legnagyobb klasszicista kastélyát, egy schönbrunni kertépítőmesterrel pedig megterveztette az ország egyik első tájképi kertjét, a táj természetes formáit utánzó angolparkját.
A kastély 1944-ben ismeretlen körülmények között leégett, ma már csak oszlopos timpanonja látható, és az angolpark jó néhány egykori létesítménye sincs már meg. Az arborétumba - amely valamikor a hazai növényhonosítási kísérletek egyik központja volt - az elmúlt évszázadokban számos egzotikus fát és sokféle növényt telepítettek.
A hóvirágról
A hóvirág (Galanthus) az amarilliszfélék talán legismertebb növénynemzetsége. 16 fajuk él, melyek a Balkántól a Kaszpi-tóig találhatók meg. Közülük a legkülönlegesebb faj Görögországban él s októberben virágzik. Magyarországon három faj fordul elő, a kertekben ültetett pompás és redőslevelű hóvirág, valamint az őshonos kikeleti hóvirág.
A pompás hóvirág (Galanthus elwesii) Dél-Ukrajnában, Kis-Ázsiában és a Balkánon őshonos. Viszonylag nagy termetű, kocsánya 15–20 cm magas is lehet. Novemberben kihajt, s olykor már januártól virágzik. Levelei szélesek, szürkészöldek, a belső lepellevelek végig zöldek. A redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus) Dél-Ukrajnából és Dobrudzsából származik. Kocsánymagassága kb. 20 cm. Február végén - március elején virít. Levelei zöldek, belső lepellevelei a csúcsuk táján zöldesek. A legelterjedtebb a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), mely vadon is él. A hóvirágok Magyarország területén védettséget élveznek, letépésük bírságot von maguk után. Hagymájuk rendkívül erős toxint tartalmaz.
Sok-sok éven át volt a nőnapi köszöntés elengedhetetlen virága a kapotnyak levelek között pompázó kis hóvirág csokor. A tavasz megjelenését, a jó idő érkezését hirdette, tiszta fehér szirmaival vidámságot, reményt csempészett a lassan múló, sötét télvégi napokba. Aztán egyszer csak eltűnt a piaci árusok asztalkáiról. Védetté nyilvánították. Sokan nem értették, és nem kis ellenszenvvel fogadták vagy éppen figyelembe se vették (veszik) a tiltást. Pedig -sajnos- komoly oka van annak, hogy törvényi oltalom alá kellett helyezni a legismertebb tavaszi virágot. Mielőtt a szabályozás okaira kitérnénk, kicsit kalandozzunk el, tegyünk egy sétát ez ébredő erdőben, és ismerkedjünk meg alaposabban a hóvirággal.
Lassan átfordulnak a naptár lapjai, januárból februárba lépünk. Egyre közelebb érezzük a kikeletet. Március elején -ha éppen úgy tartja az idő kedve- megkopik a hó. Először a déli lejtőkön ahová, tovább süt a Nap, hamarabb felmelegszenek, de nemsokára másutt is előtűnik a tavalyi lehullott lomb. Még rügyfakadást megelőzve, a dús lombsátor megjelenése előtt megindul az élet az erdők talaján. A tavaszi virágok nagy része március-április heteiben virít. Ennek -mint mindenek a természetben- meg van az oka. A levélzet megjelenése után ugyanis félhomály uralkodik talajszinten, ezért a virágoknak ki kell használnia a kora tavaszi aspektust. két hóvirág.
Ezek az úgynevezett geofiton fajok a hó eltűnése és a fák kizöldülése közti rövid idővel ˝gazdálkodnak˝. Mire a fény mennyisége jelentősen csökken, ők már elvirágoztak és visszabújtak föld alatti raktározó szervükbe (pl. hagyma, gumó, gyöktörzs), így várva a következő tavaszt. A kifakult, színehagyott avar felett téltemető, tyúktaréj, keltike, tüdőfű, galambvirág, bogláros szellőrózsa virágai fürdenek a Nap fényben. Őket is megelőzve virágzik azonban a legismertebb tavaszi virág, a hóvirág.
Latin neve hófehér tejvirágot jelent. A nép ajkán él úgyis mint árvavirág, fehér tavaszika, gergelynapi virág, de egyes vidékeken ‘gyócsé’-nak is nevezik. Találkozhatunk vele az ókori görög mitológiában és a keresztény kultúrában is. Gyakran ábrázolják együtt Máriával. A legenda szerint a Paradicsomból kiűzött emberpárt vigasztalta látványával — így lett belőle a remény szimbóluma. Törékeny fehér szirmaival, karcsú szárán himbálózó virágával valóban képes boldogságot csempészni az épp csak ébredező erdő sivárságába.
A fentebb említett geofiton fajok közé tartozik. Föld alatti hagymája fehér, kb. 1-1,5 cm nagyságú. Gyógyhatású anyagot tartalmaz, alkaloidája a galantinin. két hóvirág Ebből izomsorvadás és izomgyengeség elleni gyógyszert készítenek(laboratóriumban vonják ki!), a hagyma nyersen nem fogyasztható.
A föld felett először két levele jelenik meg, majd ezek között a bimbó-néha még a hó közül bújik elő. Napról napra nyúlik, míg végül 10-20 cm magasságot elérve teljes pompájában jelenik meg. Két levele szürkés-hamvaszöld, keskeny, erei párhuzamosan állnak. Ezek a levelek csak a virágzást követően fejlődnek ki teljesen. Szára egyenes, hengeres, nem ágazik el. A szár végén egyetlen magányos, fehér színű, harang formájú virág bókol. Lepellevelei két körben állnak: a három külső lepel tiszta fehér, tojásdad, a három belső csak fele hosszúságú, tölcsérformán összenőtt, jellegzetes zöld rajzolat látható rajta. (A kettős virágtakaró miatt könnyű megkülönböztetni a tőzikétől. ) A nemesített, kerti változatok között már telt vagy duplán telt virágú változatokat is találhatunk. Hegyi patakok partján, ligeterdőkben, ártéri erdőkben, patakvölgyekben helyenként tömegesen fordul elő.
Miért védett a hóvirág?
A válasz igen rövid: az ember miatt. Pontosabban az emberi kapzsiság és mohóság öltött olyan mértéket, hogy komoly veszélybe sodort egy olyan fajt, ami eddig hétköznapinak számított. Nem azok a turisták okozták a gondot, akik egy kis csokorral tértek haza (bár egy növényt igazán az élőhelyén lehet élvezni). A baj ott kezdődött, amikor a hagymáját már-már ipari módszerrel kezdték gyűjteni és importálni-de erről egy kicsit később. Tehát a gyűjtögetők embereket fogadtak, akik ásóval-kapával estek neki a telepeknek. Sőt, néhol tolólapátos munkagépeket állítottak ˝csatasorba˝, hogy még hatékonyabbá tegyék a munkát. (Ezzel kapcsolatban még meg lehet jegyezni, hogy az eltávolított felső talajrétegben nemcsak hóvirág élt, hanem sok más növény, állat, gomba, baktérium). Ezután kivitték Hollandiába-majd csomagolva visszahozták Magyarországra, és eladták...
Miközben a hagymát tonna számra szállították a ˝tulipánok hazájába˝, a virágot nagy mennyiségben gyűjtők is megtették a maguk hatását. Logikus, hogyha valaki eladni akar, a legszebb, legnagyobb virágú példányokat szedik le. Vagyis a satnyább, ezáltal valószínűleg gyengébb genetikai állományú példányok maradtak az erdőben. Ennek következménye az állományok leromlása lett. Mivel a csökevényes példányok génjei öröklődtek, lassan degenerálódó telepeket hoztak létre, ahol kicsi volt a genetikai diverzitás (sokféleség).
Mindent összevéve, igen csak sürgetővé vált, hogy valahogy szabályozzák a gyűjtést, mielőtt ˝szorgos kezek˝ végleg eltüntetik a kikelet szimbólumát. (Ausztriában -például- nem védett a hóvirág, de mindenki csak annyit szedhet le, amennyit két ujjal át tud fogni — és ezt a rendelkezést minden állampolgár lelkiismeretesen betartja). Vagyis addig hozzanak törvényt a hóvirág védelmére, amíg van mire.
Erre 2005. augusztus 31-én került sor, a 13/2001. (V.9.) KÖM rendelet módosításával. A 13/2005 (VIII. 31.) KvVM rendelet értelmében a hóvirág a ˝természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok˝ közé került. Veszélyeztetett, védett, eszmei értéke 10 000 forint. Ez vonatkozik a virágra és a hagymára is!
Aki nagyon szeretne hóvirágot a kertjébe, kereskedelemben vásárolhat hagymát. Ezek(elvileg) termesztett állományból származnak, vagyis nem természetes élőhelyüket dúlták fel. És persze a vadon élő példányokat ˝személyesen˝ is felkereshetjük. Egy tavaszi séta során ráadásul nem csak egy növényfajjal találkozhatunk, de sok más érdekes látnivalóval, feledhetetlen élménnyel is gazdagodhatunk.
A törvényt pedig nem a mi bosszantásunkra hozták, hanem hogy megóvjanak egy fajt a kipusztulástól. Éppen időben léptek közbe, hogy a következő generáció ne csupán kertészeti katalógusokból ismerje a hóvirágot, hanem még teljes, hazai, magyar szépségében láthassa.
Az angolpark most már nemcsak a két és fél hektáron elterülő hóvirágok miatt lehet vonzó a látogatók számára, hanem a többi virágmező (nárciszok és tulipánok) miatt is, amelyeket egy nyertes uniós pályázat révén telepítettek két éve. Az arborétum ma már több hónapig kínál programot a virágok és a természet kedvelőinek - közölte Solymár András, az arborétum szakmai vezetője. A hóvirágokról megjegyezte, hogy hét hóvirágfaj 24 fajtája található meg az Alcsúti Arborétumban. Ezek március elejétől kezdődően 2-3 hétig virágoznak.
A hóvirág Benkő József (1740-1814) botanikusnak köszönheti a nevét, ő nevezte el így a latinul galanthus néven ismert kis tavaszköszöntő virágot. A 40 hektáros Alcsúti Arborétum létrejötte József nádor (1776-1847) nevéhez fűződik, aki alcsúti birtokán felépítette Magyarország legnagyobb klasszicista kastélyát, egy schönbrunni kertépítőmesterrel pedig megterveztette az ország egyik első tájképi kertjét, a táj természetes formáit utánzó angolparkját.
A kastély 1944-ben ismeretlen körülmények között leégett, ma már csak oszlopos timpanonja látható, és az angolpark jó néhány egykori létesítménye sincs már meg. Az arborétumba - amely valamikor a hazai növényhonosítási kísérletek egyik központja volt - az elmúlt évszázadokban számos egzotikus fát és sokféle növényt telepítettek.
A hóvirágról
A hóvirág (Galanthus) az amarilliszfélék talán legismertebb növénynemzetsége. 16 fajuk él, melyek a Balkántól a Kaszpi-tóig találhatók meg. Közülük a legkülönlegesebb faj Görögországban él s októberben virágzik. Magyarországon három faj fordul elő, a kertekben ültetett pompás és redőslevelű hóvirág, valamint az őshonos kikeleti hóvirág.
A pompás hóvirág (Galanthus elwesii) Dél-Ukrajnában, Kis-Ázsiában és a Balkánon őshonos. Viszonylag nagy termetű, kocsánya 15–20 cm magas is lehet. Novemberben kihajt, s olykor már januártól virágzik. Levelei szélesek, szürkészöldek, a belső lepellevelek végig zöldek. A redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus) Dél-Ukrajnából és Dobrudzsából származik. Kocsánymagassága kb. 20 cm. Február végén - március elején virít. Levelei zöldek, belső lepellevelei a csúcsuk táján zöldesek. A legelterjedtebb a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), mely vadon is él. A hóvirágok Magyarország területén védettséget élveznek, letépésük bírságot von maguk után. Hagymájuk rendkívül erős toxint tartalmaz.
Sok-sok éven át volt a nőnapi köszöntés elengedhetetlen virága a kapotnyak levelek között pompázó kis hóvirág csokor. A tavasz megjelenését, a jó idő érkezését hirdette, tiszta fehér szirmaival vidámságot, reményt csempészett a lassan múló, sötét télvégi napokba. Aztán egyszer csak eltűnt a piaci árusok asztalkáiról. Védetté nyilvánították. Sokan nem értették, és nem kis ellenszenvvel fogadták vagy éppen figyelembe se vették (veszik) a tiltást. Pedig -sajnos- komoly oka van annak, hogy törvényi oltalom alá kellett helyezni a legismertebb tavaszi virágot. Mielőtt a szabályozás okaira kitérnénk, kicsit kalandozzunk el, tegyünk egy sétát ez ébredő erdőben, és ismerkedjünk meg alaposabban a hóvirággal.
Lassan átfordulnak a naptár lapjai, januárból februárba lépünk. Egyre közelebb érezzük a kikeletet. Március elején -ha éppen úgy tartja az idő kedve- megkopik a hó. Először a déli lejtőkön ahová, tovább süt a Nap, hamarabb felmelegszenek, de nemsokára másutt is előtűnik a tavalyi lehullott lomb. Még rügyfakadást megelőzve, a dús lombsátor megjelenése előtt megindul az élet az erdők talaján. A tavaszi virágok nagy része március-április heteiben virít. Ennek -mint mindenek a természetben- meg van az oka. A levélzet megjelenése után ugyanis félhomály uralkodik talajszinten, ezért a virágoknak ki kell használnia a kora tavaszi aspektust. két hóvirág.
Ezek az úgynevezett geofiton fajok a hó eltűnése és a fák kizöldülése közti rövid idővel ˝gazdálkodnak˝. Mire a fény mennyisége jelentősen csökken, ők már elvirágoztak és visszabújtak föld alatti raktározó szervükbe (pl. hagyma, gumó, gyöktörzs), így várva a következő tavaszt. A kifakult, színehagyott avar felett téltemető, tyúktaréj, keltike, tüdőfű, galambvirág, bogláros szellőrózsa virágai fürdenek a Nap fényben. Őket is megelőzve virágzik azonban a legismertebb tavaszi virág, a hóvirág.
Latin neve hófehér tejvirágot jelent. A nép ajkán él úgyis mint árvavirág, fehér tavaszika, gergelynapi virág, de egyes vidékeken ‘gyócsé’-nak is nevezik. Találkozhatunk vele az ókori görög mitológiában és a keresztény kultúrában is. Gyakran ábrázolják együtt Máriával. A legenda szerint a Paradicsomból kiűzött emberpárt vigasztalta látványával — így lett belőle a remény szimbóluma. Törékeny fehér szirmaival, karcsú szárán himbálózó virágával valóban képes boldogságot csempészni az épp csak ébredező erdő sivárságába.
A fentebb említett geofiton fajok közé tartozik. Föld alatti hagymája fehér, kb. 1-1,5 cm nagyságú. Gyógyhatású anyagot tartalmaz, alkaloidája a galantinin. két hóvirág Ebből izomsorvadás és izomgyengeség elleni gyógyszert készítenek(laboratóriumban vonják ki!), a hagyma nyersen nem fogyasztható.
A föld felett először két levele jelenik meg, majd ezek között a bimbó-néha még a hó közül bújik elő. Napról napra nyúlik, míg végül 10-20 cm magasságot elérve teljes pompájában jelenik meg. Két levele szürkés-hamvaszöld, keskeny, erei párhuzamosan állnak. Ezek a levelek csak a virágzást követően fejlődnek ki teljesen. Szára egyenes, hengeres, nem ágazik el. A szár végén egyetlen magányos, fehér színű, harang formájú virág bókol. Lepellevelei két körben állnak: a három külső lepel tiszta fehér, tojásdad, a három belső csak fele hosszúságú, tölcsérformán összenőtt, jellegzetes zöld rajzolat látható rajta. (A kettős virágtakaró miatt könnyű megkülönböztetni a tőzikétől. ) A nemesített, kerti változatok között már telt vagy duplán telt virágú változatokat is találhatunk. Hegyi patakok partján, ligeterdőkben, ártéri erdőkben, patakvölgyekben helyenként tömegesen fordul elő.
Miért védett a hóvirág?
A válasz igen rövid: az ember miatt. Pontosabban az emberi kapzsiság és mohóság öltött olyan mértéket, hogy komoly veszélybe sodort egy olyan fajt, ami eddig hétköznapinak számított. Nem azok a turisták okozták a gondot, akik egy kis csokorral tértek haza (bár egy növényt igazán az élőhelyén lehet élvezni). A baj ott kezdődött, amikor a hagymáját már-már ipari módszerrel kezdték gyűjteni és importálni-de erről egy kicsit később. Tehát a gyűjtögetők embereket fogadtak, akik ásóval-kapával estek neki a telepeknek. Sőt, néhol tolólapátos munkagépeket állítottak ˝csatasorba˝, hogy még hatékonyabbá tegyék a munkát. (Ezzel kapcsolatban még meg lehet jegyezni, hogy az eltávolított felső talajrétegben nemcsak hóvirág élt, hanem sok más növény, állat, gomba, baktérium). Ezután kivitték Hollandiába-majd csomagolva visszahozták Magyarországra, és eladták...
Miközben a hagymát tonna számra szállították a ˝tulipánok hazájába˝, a virágot nagy mennyiségben gyűjtők is megtették a maguk hatását. Logikus, hogyha valaki eladni akar, a legszebb, legnagyobb virágú példányokat szedik le. Vagyis a satnyább, ezáltal valószínűleg gyengébb genetikai állományú példányok maradtak az erdőben. Ennek következménye az állományok leromlása lett. Mivel a csökevényes példányok génjei öröklődtek, lassan degenerálódó telepeket hoztak létre, ahol kicsi volt a genetikai diverzitás (sokféleség).
Mindent összevéve, igen csak sürgetővé vált, hogy valahogy szabályozzák a gyűjtést, mielőtt ˝szorgos kezek˝ végleg eltüntetik a kikelet szimbólumát. (Ausztriában -például- nem védett a hóvirág, de mindenki csak annyit szedhet le, amennyit két ujjal át tud fogni — és ezt a rendelkezést minden állampolgár lelkiismeretesen betartja). Vagyis addig hozzanak törvényt a hóvirág védelmére, amíg van mire.
Erre 2005. augusztus 31-én került sor, a 13/2001. (V.9.) KÖM rendelet módosításával. A 13/2005 (VIII. 31.) KvVM rendelet értelmében a hóvirág a ˝természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok˝ közé került. Veszélyeztetett, védett, eszmei értéke 10 000 forint. Ez vonatkozik a virágra és a hagymára is!
Aki nagyon szeretne hóvirágot a kertjébe, kereskedelemben vásárolhat hagymát. Ezek(elvileg) termesztett állományból származnak, vagyis nem természetes élőhelyüket dúlták fel. És persze a vadon élő példányokat ˝személyesen˝ is felkereshetjük. Egy tavaszi séta során ráadásul nem csak egy növényfajjal találkozhatunk, de sok más érdekes látnivalóval, feledhetetlen élménnyel is gazdagodhatunk.
A törvényt pedig nem a mi bosszantásunkra hozták, hanem hogy megóvjanak egy fajt a kipusztulástól. Éppen időben léptek közbe, hogy a következő generáció ne csupán kertészeti katalógusokból ismerje a hóvirágot, hanem még teljes, hazai, magyar szépségében láthassa.
0 Megjegyzések