Egy protonterápiás kutató és gyógyító központ létrehozása lehet a következő évek legnagyobb debreceni beruházása, a város pedig tovább halad a magas hozzáadott értékkel dolgozó iparágakra épülő stratégiáján - mondta Kósa Lajos (Fidesz, KDNP) polgármester szerdán Debrecenben a tudományos újságírók regionális találkozóján.
(MTI) - A politikus közölte: a közvetlenül mintegy 30 milliárd forintba, a kiegészítő beruházásokkal pedig ennek kétszeresébe kerülő központ a Debreceni Egyetem (DE) és az MTA Atommagkutató Intézetének tudományos munkájára és szakembergárdájára épülhetne.
Kósa Lajos kiemelte, a városvezetés számára 1998, ban világossá vált, hogy a hagyományos, több esetben a szocialista rendszerből örökölt iparágak - malomipar, házgyár, húsipar és az ezeket kiszolgáló gépipar - nem tarthatók fenn. Helyette az egyetem és más oktatási, kutatási háttérbázisra épülő iparágakat kellett "hagyományból, lehetőségből és kényszerből" a városba hozni - hangoztatta.
Debrecenbe azóta több ezer munkahely jött létre az infotechnológiai iparban, a műszergyártásban és a gyógyszeriparban. További lehetőség a DE Orvos, és Egészségtudományi Centrumában a térítéses gyógyellátás feltételeit megteremteni, elsősorban külföldieknek - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy számos városi középiskolában indítottak két tannyelvű képzéseket a szakemberek biztosítására.
A polgármester egyben rendkívül fontosnak nevezte a városban tanuló több ezer külföldi diákot, akiknek a fogyasztása jelentősen hozzájárul a város gazdaságához.
Kitért rá: "fontos, hogy az ide érkezők ne érezzék úgy, hogy a sivatagba jöttek", ezért olyan urbanisztikai fejlesztéseket hajtottak végre - elsősorban a kultúra és a sport terén - amely élhető várossá teszi Debrecent és minden szabadidős tevékenység színvonalas folytatását biztosítja.
A közlekedésfejlesztés Kósa Lajos szerint szintén elengedhetetlen a gazdaságfejlődés terén, és mérföldkőnek nevezte a tavalyi évet a menetrendszerű légi forgalom elindulása miatt.
(MTI) - A politikus közölte: a közvetlenül mintegy 30 milliárd forintba, a kiegészítő beruházásokkal pedig ennek kétszeresébe kerülő központ a Debreceni Egyetem (DE) és az MTA Atommagkutató Intézetének tudományos munkájára és szakembergárdájára épülhetne.
Kósa Lajos kiemelte, a városvezetés számára 1998, ban világossá vált, hogy a hagyományos, több esetben a szocialista rendszerből örökölt iparágak - malomipar, házgyár, húsipar és az ezeket kiszolgáló gépipar - nem tarthatók fenn. Helyette az egyetem és más oktatási, kutatási háttérbázisra épülő iparágakat kellett "hagyományból, lehetőségből és kényszerből" a városba hozni - hangoztatta.
Debrecenbe azóta több ezer munkahely jött létre az infotechnológiai iparban, a műszergyártásban és a gyógyszeriparban. További lehetőség a DE Orvos, és Egészségtudományi Centrumában a térítéses gyógyellátás feltételeit megteremteni, elsősorban külföldieknek - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy számos városi középiskolában indítottak két tannyelvű képzéseket a szakemberek biztosítására.
A polgármester egyben rendkívül fontosnak nevezte a városban tanuló több ezer külföldi diákot, akiknek a fogyasztása jelentősen hozzájárul a város gazdaságához.
Kitért rá: "fontos, hogy az ide érkezők ne érezzék úgy, hogy a sivatagba jöttek", ezért olyan urbanisztikai fejlesztéseket hajtottak végre - elsősorban a kultúra és a sport terén - amely élhető várossá teszi Debrecent és minden szabadidős tevékenység színvonalas folytatását biztosítja.
A közlekedésfejlesztés Kósa Lajos szerint szintén elengedhetetlen a gazdaságfejlődés terén, és mérföldkőnek nevezte a tavalyi évet a menetrendszerű légi forgalom elindulása miatt.
0 Megjegyzések