Annyira olvad a jégtakaró, hogy nyaranta teljesen hajózható lesz a sarkkörön túl a tenger, beleértve a legendás északnyugati átjárót és az Északi-sark vizeit. A sark környékén húsz méteres jégpáncél olvad el addigra.
 

Az elmúlt évtizedben már nem volt probléma a teherszállító hajók számára az északi-tengeri hajóúton eljutni a Távol-Keletről Európába, Oroszország északi partvonala mentén. A rövidebb út egyértelműen előnyös gazdaságilag. Amennyiben nem lassul az olvadás üteme, tovább bővülnek a sarkvidéki kereskedelmi hajózás lehetőségei.

2040-re a nyári hónapokban annyira jégmentessé válhat a Kanada és Alaszka melletti északnyugati átjáró, hogy nemcsak a megerősített szilárdságú hajótesttel épített jégtörők, hanem minden teherszállító számára hajózható lesz. Ez olvasható az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ben megjelent tanulmányban, amelyet a Smithsonian Intézet tudományos blogja idézett.

Hajózási útvonalak a sarkvidéken: balra az északnyugati átjáró, középen az Északi-sark (csillaggal jelölve)

Sőt, ahogy vékonyodik a jégpáncél, az is megeshet, hogy a jégtörők útközben egyenesen az Északi-sark fölött haladhatnak át, ezzel levágva a kerülőt. A kutatók számára az volt a legmegdöbbentőbb eredmény, hogy az Északi-sarkot jelenleg borító, közel húsz méter vastag jégréteg a melegebb években annyira elvékonyodhat, hogy a jégtörők képesek lesznek felszakítani.

Mindez annak köszönhető, hogy az utóbbi két évtizedben a globális fölmelegedés átlagánál nagyobb hőmérsékleteket mértek a sarkvidéken, a viszonylag gyors melegedés pedig gyorsítja az olvadást. A jégtakaró természetesen télen hízik, nyáron pedig zsugorodik. Ám manapság csökkennek az éves átlagok, azaz a nyári jégveszteséget mind kevésbé képes pótolni a téli gyarapodás.

A Kaliforniai Egyetem (Los Angeles, UCLA) környezetkutatói, Laurence Smith és Scott Stephenson meglévő meteorológiai modellek alapján becsülte meg a 2040 és 2059 között várható helyzetet. Számításaikhoz felhasználták az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legutóbbi előrejelzéseit.

Az egyik modell az üvegházhatású gázok szintjének közepes mértékű emelkedésén alapul, a másikban nagymértékű emelkedéssel számoltak. Továbbá nemcsak az úgynevezett Polar-6 osztályba tartozó jégtörők, hanem a hagyományos óceánjáró teherszállítók képességeit is figyelembe vették (a P6-os jégtörő ősszel és tavasszal bír el a fiatal jéggel, míg a P1-es hajók egész évben üzemelhetnek a sarkkörön túl).

Kiderült, hogy lényegében akármennyivel is lesz több üvegházgáz a légkörben, közel az az idő, amikor nyaranta az északi-tengeri hajóút szélesebbé válik, és tovább is marad hajózható. Így a teherszállítók az orosz partvonaltól távolabb, az Északi-sarkhoz közelebb haladhatnak, amivel sok-sok kilométert takaríthatnak meg. Nem lesz már szükségük arra sem, hogy jégtörők kíséretét vegyék igénybe - állapították meg az UCLA szakemberei.