Hernai Béla tanító, néprajzi gyűjtő és amatőr fotográfus 1916 és 1920 között a Baranya megyei Véménd lakóiról készült képeit tekinthetik meg az érdeklődők péntektől a Néprajzi Múzeumban.
(MTI) - A fotográfiák nem műteremben készültek, a véméndi parasztok, iparosok és kereskedők portréinak hátteréül egy falusi ház, valószínűleg a tanítólak udvara és tornáca szolgált. Az egyetlen "műtermi" kellék egy tonett szék volt. A képek családi megrendelésre, a fronton levő férjeknek, az otthon maradt családtagoknak készültek. Mindemellett Hernai Béla dokumentációs céllal is fényképezett - közölte az intézmény az MTI, vel.
Mivel a véméndieknek sem a felvételek helyszíne, sem pedig a fényképész nem volt idegen, a képeken szereplők feszélyezettség nélkül mutathatták meg magukat. A szeptember 8, ig látogatható tárlat fotóin a közönség gyakran lát mosolygó arcokat, amely a kor műtermi képein szokatlan jelenségnek számított. Hernai Béla mintegy 700 üvegnegatívon örökítette meg a falu lakóit.
A 20. század elején Véménden együtt éltek katolikus németek, ortodox szerbek, katolikus és református magyarok, zsidók és katolikus romák. Használták és értették egymás nyelvét, tisztelték egymás kultúráját, szokásait. Ez az etnikailag és vallásilag is nagyon sokszínű kép a 20. század történelmének eseményei miatt jelentősen átalakult. Hernai Béla csaknem száz évvel ezelőtt készített fotográfiáinak páratlan értéke többek között az, hogy egy falusi közösség együttélésének utolsó napjait örökíti meg. Mivel a fotók mind egy helyről, szinte egy időből és egyetlen alkotótól származnak, a falu életének különösen "sűrű" pillanatát tükrözik.
Hernai Béla (1884, 1964) fotográfiái háza padlásáról kerültek a Janus Pannonius Múzeumba.
(MTI) - A fotográfiák nem műteremben készültek, a véméndi parasztok, iparosok és kereskedők portréinak hátteréül egy falusi ház, valószínűleg a tanítólak udvara és tornáca szolgált. Az egyetlen "műtermi" kellék egy tonett szék volt. A képek családi megrendelésre, a fronton levő férjeknek, az otthon maradt családtagoknak készültek. Mindemellett Hernai Béla dokumentációs céllal is fényképezett - közölte az intézmény az MTI, vel.
Mivel a véméndieknek sem a felvételek helyszíne, sem pedig a fényképész nem volt idegen, a képeken szereplők feszélyezettség nélkül mutathatták meg magukat. A szeptember 8, ig látogatható tárlat fotóin a közönség gyakran lát mosolygó arcokat, amely a kor műtermi képein szokatlan jelenségnek számított. Hernai Béla mintegy 700 üvegnegatívon örökítette meg a falu lakóit.
A 20. század elején Véménden együtt éltek katolikus németek, ortodox szerbek, katolikus és református magyarok, zsidók és katolikus romák. Használták és értették egymás nyelvét, tisztelték egymás kultúráját, szokásait. Ez az etnikailag és vallásilag is nagyon sokszínű kép a 20. század történelmének eseményei miatt jelentősen átalakult. Hernai Béla csaknem száz évvel ezelőtt készített fotográfiáinak páratlan értéke többek között az, hogy egy falusi közösség együttélésének utolsó napjait örökíti meg. Mivel a fotók mind egy helyről, szinte egy időből és egyetlen alkotótól származnak, a falu életének különösen "sűrű" pillanatát tükrözik.
Hernai Béla (1884, 1964) fotográfiái háza padlásáról kerültek a Janus Pannonius Múzeumba.
0 Megjegyzések