Nem kell hozzá nagy ördöngősség, hogy az ember maga elkészítse otthon az ízletes csíráztatott magokat, melyek borsos áron kaphatóak a boltok polcain.
A csíráztatáshoz nem kell idő, nem kell külön hely, nem kell sok pénz, nem kell szakértelem, egyszóval semmi kifogás nem található arra, hogy ne próbálkozzunk meg vele. Nem kell hozzá idő: napi 2 szeri átöblítés, ami max. 5 perc. Nem kell külön hely: Icinypiciny helyet foglal a konyhában egy csíráztató tál vagy csíráztató edény, bármilyen kisméretű a helyiséged, nyugodtan csíráztathatsz. Nem kell sok pénz: A csíráztatni való magok nem drágák, pár száz forintért már kaphatunk egy 200 grammos zacskónyit. Nem kell szakértelem: Akár már az első próbálkozás alkalmával sikereket érhetsz el a csíráztatás terén, csupán néhány alapvető dolgot kell betartani.
Kert sem kell, hogy friss vitaminokhoz jussunk az év bármely időszakában. Ha betartunk néhány fontos szabályt, biztos, hogy egészségi problémát sem okozhat a csírák fogyasztása - csak hasznunk válhat belőle. Ha szerencsések vagyunk, még a csíráztatni való magokat is a kertünkből szerezhetjük be, ha a kevésbé szerencsések táborába tartozunk, akkor megvásárolhatjuk őket bioboltokban, gyógynövény szaküzletekben, és egyes multik polcain is. Vigyázat! Csak a csíráztatási (étkezési) célra előállított magokat vásároljuk csíráztatni, mert az egyéb vetőmagok különböző növényvédő szerekkel lehetnek kezelve, ami az egészségre káros lehet!
Léteznek csíráztató edények is, amik általában cserépből készült kis kerámiák, de nem muszáj ezeket beszerezni. Sokan csupán egy pici befőttes üvegben, vagy üvegpohárban szokták végezni a csíráztatást. A kívánt mennyiségtől függően 2-3 evőkanálnyi mennyiséget érdemes elkészíteni a következő módon:
Mossuk meg jól egy kis szűrőben a magokat, majd lecsepegtetés után tegyük a kis üvegbe. Az üveg tetejére általában gézdarabot, vagy textilpelenka darabot javasolnak tenni. Egyszerűen csak a gyerek textil zsebkendői közül is befoghatunk egyet erre a célra - tökéletesen működik. Valahogyan rögzíteni kell a textildarabot a pohárhoz - mondjuk egy befőttes gumival - és már mehet is a kis edényünk a világos, meleg, de nem napos helyre. A magok fajtájától függ, hogy hány napig tart a csírázás, de általában 2-3 nap után fogyasztható a csíra. Minden nap igyekezzünk 2-3 alkalommal a kis szűrőnkkel átöblíteni a magokat langyos vízzel, és csepegtetés után mehetnek vissza a csíráztató edénykébe.
A csírák általában akkor a legfinomabbak, amikor még halvány színűek, ha elkezdenek zöldülni, akkor már általában kesernyés ízt kapnak. Ezért hamar el kell őket fogyasztani. Hűtőszekrényben a kész csírák kb. 1 hétig őrzik meg frissességüket. Fontos, hogy fogyasztás előtt alaposan öblítsük le a csírákat, nehogy valamilyen nemkívánatos betegséget kapjunk, de ha odafigyelünk a tisztaságra, akkor biztonsággal fogyaszthatjuk télen-nyáron e ízletes vitaminbombákat. A csíráztatott magoknak nem szokott rossz szaguk lenni, ezért nagyon fontos, hogy a büdös, nyálkás, rossz kinézetű csírákat, magokat azonnal dobjuk ki, mert azok valószínűleg tönkre mentek. Mivel a csírák tartalmazzák a kifejlett növény számára elengedhetetlen tápanyagokat, a mi szervezünk számára is rendkívüli minőségű tápanyagnak számít.
Hogyan csíráztassunk?
Először is olyan magokat válasszunk, amik kifejezetten erre a célra valók. Lehetőleg reformboltokban, bioboltokban szerezzük be őket, tehát megbízható helyről. Bizonytalan helyről nem érdemes magot beszerezni, mert többet ártunk vele, mint használunk, ezek a magok ugyanis általában vegyszerezettek. A csírák pedig minden anyagot koncentráltan tartalmaznak.
A magokat áztatás előtt átöblítjük, majd egy edénybe tesszük áztatás végett. Minden csírának általában más az áztatási ideje, ezeket jó szem előtt tartani kezdetben. Én általában este szoktam beáztatni, és reggel teszem a magokat a csíráztató tálba. Így kb. 10-12 órát ázott. Kisebb magoknak kevesebb idő is elegendő.
Vannak magok, melyeket nem szükséges áztatni hosszasan: pl. mustármag, ruccola mag, zsázsa mag. Ezek többnyire kissé nehezen csíráztatható magok, mivel nedvesség hatására sűrű nyákot engednek, amik megakadályozzák a csírák kibújását. Ezeket a magokat egyszer átöblítjük, majd egy kézi kis permetező flakonnal fújjuk, permetezzük rá a vizet, a továbbiakban öblíteni nem szükséges. Még így is megeshet, hogy nem sikerül a csíráztatás, de próbálkozz nyugodtan tovább.
A magokat beáztatás után rátesszük a csíráztató tálkára, melynek alsó edényébe (főleg télen, nyáron nem szükséges) félig vizet töltünk. Ügyeljünk arra, hogy mindig csak annyi mag legyen a csíráztató tálban, amennyi kényelmesen elfér egy emeleten. Ha túl sok a mag, a csírák nem fognak megfelelően fejlődni, és könnyebben is megpenészednek. Szárazon kb. a csíráztató tálat egy rétegben terítse be a mag, és ennek a mennyiségnek vegyük a felét, hogy a magok kényelmesen csírázhassanak. Csírázás során ugyanis megnő az egész cuccnak a térfogata, ezt is kalkuláld bele.
Nyáron, meleg, párás időben nem szükséges a csíráztató tál aljába vizet tenni, ekkor a levegőben lévő páratartalom elegendő a magok párában tartásához. Fontos, hogy a magokat naponta legalább kétszer öblítsük át bőségesen tiszta hideg folyó csapvízzel. Ideális a háromszori öblítés. Ez azért szükséges, hogy a magok ne penészedjenek be, a penész- és egyéb gombák ne szaporodjanak el.
Ha látjuk, hogy “megszőrösödik” a mag, megpenészedik, akkor ne fogyasszuk őket, mivel ezek a penészgombák a szervezetbe jutva utat engednek a további mikroorganizmusok elterjedésének. A magok csíráztatási ideje eltérő, 2-3 naptól egészen az egy-két hétig is elterjedhet.
Mikor a magok elérték a csíra nagyságot (pár milliméter, vagy néhány centiméter) fogyasszuk el őket. Nem kell megvárnunk, míg zöld hajtást ereszt a növényke, ekkor már nem is csíra a neve. A csírákat legjobb frissen fogyasztani, de hűtőszekrényben 2-3 napig is tárolható.
Milyen magokból lehet csíráztatni?
A teljesség igénye nélkül felsorolunk itt néhányat egy-két tudnivalóval.
Csíráztatható magok (a teljesség igénye nélkül): lucerna (rendkívül jó lúgosító!), bíborhere, vöröshere, búza (rák ellen!), rozs, köles, vöröshagyma (megfázás ellen, immunerősítő!), vöröskáposzta, brokkoli (rák ellen!), ruccola, mustármag, zsázsa, napraforgómag, retek (megfázás ellen, immunerősítő, természetes antibiotikum!)
Vöröshagyma mag: a csírázási ideje elég sok, egy-két hétig is eltarthat, úgyhogy nem kell kétségbe esni, ha nem bújnak a csírák a második napon. A hagymához hasonlóan a hagymacsíra is gyulladáscsökkentő és nyálkaoldó. Köztudott a vértisztító hatása is, és a hagymával ellentétben ez enyhíti a gyomor- és bélpanaszokat. B1, B2, C-vitamin tartalma magas.
Retekcsíra: igen hamar kicsírázik, általában a 3. napon már fogyasztható is a kissé csípős, pikáns retek ízű csíra.
Csicseriborsó csíra: 2-3 nap alatt elkészül a csíra, melynek az íze a mogyoróhoz hasonlítható. Rengeteg vasat és fehérjét tartalmaz, a vegetáriánus konyha elengedhetetlen hozzávalója a csicseriborsó. Fontos tudni, hogy csak párolva szabad fogyasztani, mert a babhoz hasonlóan phasint tartalmaz, és ez hő hatására bomlik le.
Mustárcsíra: 2-3 nap alatt kicsírázik a kicsit csípős, pikáns ízű mag, melynek antibiotikus hatása van. Tisztítja a nyálkahártyát és kedvezően hat az epére és a májra. Nem utolsó sorban csökkenti az emésztési zavarokat.
Lucerna csíra: ez körülbelül egy hét alatt csírázik ki, ezért igen gondosan kell öblítgetni, és lecsepegtetni a magokat, nehogy bepenészedjen, vagy megrohadjon. A csíra rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, rostanyaga serkenti az emésztést és nem mellesleg zsírbontó hatással is rendelkezik. Növényi hormon tartalma a női megbetegedések ellen hat.
Búzacsíra: talán ez a legismertebb és legdivatosabb csíráztatható mag. Ez is elkészül szűk 3 nap alatt, de az első 2-3 napban a legfinomabb a csírák íze, ilyenkor valósággal édesek.
Mungóbab: az indiai konyha egyik gyakori növénye. Ma már a nagy áruházak polcain megtalálhatjuk a csicseriborsó mellett. A mungóbab csíráját is csak párolva fogyasszuk!
Ha kedvet kaptunk a csíráztatáshoz, akkor érdemes előbb olyan magot kipróbálni, ami hamarabb elkészül, és ha már rutinosak vagyunk, bármelyikből készíthetünk magunknak vitaminbombát az év bármelyik időszakában. Ne szedjünk vitaminokat, feleslegesen terhelik csak a szervezetet, inkább csíráztassunk otthonunkban, vagy vásároljunk a bolti csírákból rendszeresen!
Jó csíráztatást és jó egészséget kívánunk mindenkinek!
VIDEÓ - A csíráztatás folyamata és egészségre gyakorolt hatása:
Kert sem kell, hogy friss vitaminokhoz jussunk az év bármely időszakában. Ha betartunk néhány fontos szabályt, biztos, hogy egészségi problémát sem okozhat a csírák fogyasztása - csak hasznunk válhat belőle. Ha szerencsések vagyunk, még a csíráztatni való magokat is a kertünkből szerezhetjük be, ha a kevésbé szerencsések táborába tartozunk, akkor megvásárolhatjuk őket bioboltokban, gyógynövény szaküzletekben, és egyes multik polcain is. Vigyázat! Csak a csíráztatási (étkezési) célra előállított magokat vásároljuk csíráztatni, mert az egyéb vetőmagok különböző növényvédő szerekkel lehetnek kezelve, ami az egészségre káros lehet!
Léteznek csíráztató edények is, amik általában cserépből készült kis kerámiák, de nem muszáj ezeket beszerezni. Sokan csupán egy pici befőttes üvegben, vagy üvegpohárban szokták végezni a csíráztatást. A kívánt mennyiségtől függően 2-3 evőkanálnyi mennyiséget érdemes elkészíteni a következő módon:
Mossuk meg jól egy kis szűrőben a magokat, majd lecsepegtetés után tegyük a kis üvegbe. Az üveg tetejére általában gézdarabot, vagy textilpelenka darabot javasolnak tenni. Egyszerűen csak a gyerek textil zsebkendői közül is befoghatunk egyet erre a célra - tökéletesen működik. Valahogyan rögzíteni kell a textildarabot a pohárhoz - mondjuk egy befőttes gumival - és már mehet is a kis edényünk a világos, meleg, de nem napos helyre. A magok fajtájától függ, hogy hány napig tart a csírázás, de általában 2-3 nap után fogyasztható a csíra. Minden nap igyekezzünk 2-3 alkalommal a kis szűrőnkkel átöblíteni a magokat langyos vízzel, és csepegtetés után mehetnek vissza a csíráztató edénykébe.
A csírák általában akkor a legfinomabbak, amikor még halvány színűek, ha elkezdenek zöldülni, akkor már általában kesernyés ízt kapnak. Ezért hamar el kell őket fogyasztani. Hűtőszekrényben a kész csírák kb. 1 hétig őrzik meg frissességüket. Fontos, hogy fogyasztás előtt alaposan öblítsük le a csírákat, nehogy valamilyen nemkívánatos betegséget kapjunk, de ha odafigyelünk a tisztaságra, akkor biztonsággal fogyaszthatjuk télen-nyáron e ízletes vitaminbombákat. A csíráztatott magoknak nem szokott rossz szaguk lenni, ezért nagyon fontos, hogy a büdös, nyálkás, rossz kinézetű csírákat, magokat azonnal dobjuk ki, mert azok valószínűleg tönkre mentek. Mivel a csírák tartalmazzák a kifejlett növény számára elengedhetetlen tápanyagokat, a mi szervezünk számára is rendkívüli minőségű tápanyagnak számít.
Hogyan csíráztassunk?
Először is olyan magokat válasszunk, amik kifejezetten erre a célra valók. Lehetőleg reformboltokban, bioboltokban szerezzük be őket, tehát megbízható helyről. Bizonytalan helyről nem érdemes magot beszerezni, mert többet ártunk vele, mint használunk, ezek a magok ugyanis általában vegyszerezettek. A csírák pedig minden anyagot koncentráltan tartalmaznak.
A magokat áztatás előtt átöblítjük, majd egy edénybe tesszük áztatás végett. Minden csírának általában más az áztatási ideje, ezeket jó szem előtt tartani kezdetben. Én általában este szoktam beáztatni, és reggel teszem a magokat a csíráztató tálba. Így kb. 10-12 órát ázott. Kisebb magoknak kevesebb idő is elegendő.
Vannak magok, melyeket nem szükséges áztatni hosszasan: pl. mustármag, ruccola mag, zsázsa mag. Ezek többnyire kissé nehezen csíráztatható magok, mivel nedvesség hatására sűrű nyákot engednek, amik megakadályozzák a csírák kibújását. Ezeket a magokat egyszer átöblítjük, majd egy kézi kis permetező flakonnal fújjuk, permetezzük rá a vizet, a továbbiakban öblíteni nem szükséges. Még így is megeshet, hogy nem sikerül a csíráztatás, de próbálkozz nyugodtan tovább.
A magokat beáztatás után rátesszük a csíráztató tálkára, melynek alsó edényébe (főleg télen, nyáron nem szükséges) félig vizet töltünk. Ügyeljünk arra, hogy mindig csak annyi mag legyen a csíráztató tálban, amennyi kényelmesen elfér egy emeleten. Ha túl sok a mag, a csírák nem fognak megfelelően fejlődni, és könnyebben is megpenészednek. Szárazon kb. a csíráztató tálat egy rétegben terítse be a mag, és ennek a mennyiségnek vegyük a felét, hogy a magok kényelmesen csírázhassanak. Csírázás során ugyanis megnő az egész cuccnak a térfogata, ezt is kalkuláld bele.
Nyáron, meleg, párás időben nem szükséges a csíráztató tál aljába vizet tenni, ekkor a levegőben lévő páratartalom elegendő a magok párában tartásához. Fontos, hogy a magokat naponta legalább kétszer öblítsük át bőségesen tiszta hideg folyó csapvízzel. Ideális a háromszori öblítés. Ez azért szükséges, hogy a magok ne penészedjenek be, a penész- és egyéb gombák ne szaporodjanak el.
Ha látjuk, hogy “megszőrösödik” a mag, megpenészedik, akkor ne fogyasszuk őket, mivel ezek a penészgombák a szervezetbe jutva utat engednek a további mikroorganizmusok elterjedésének. A magok csíráztatási ideje eltérő, 2-3 naptól egészen az egy-két hétig is elterjedhet.
Mikor a magok elérték a csíra nagyságot (pár milliméter, vagy néhány centiméter) fogyasszuk el őket. Nem kell megvárnunk, míg zöld hajtást ereszt a növényke, ekkor már nem is csíra a neve. A csírákat legjobb frissen fogyasztani, de hűtőszekrényben 2-3 napig is tárolható.
Milyen magokból lehet csíráztatni?
A teljesség igénye nélkül felsorolunk itt néhányat egy-két tudnivalóval.
Csíráztatható magok (a teljesség igénye nélkül): lucerna (rendkívül jó lúgosító!), bíborhere, vöröshere, búza (rák ellen!), rozs, köles, vöröshagyma (megfázás ellen, immunerősítő!), vöröskáposzta, brokkoli (rák ellen!), ruccola, mustármag, zsázsa, napraforgómag, retek (megfázás ellen, immunerősítő, természetes antibiotikum!)
Vöröshagyma mag: a csírázási ideje elég sok, egy-két hétig is eltarthat, úgyhogy nem kell kétségbe esni, ha nem bújnak a csírák a második napon. A hagymához hasonlóan a hagymacsíra is gyulladáscsökkentő és nyálkaoldó. Köztudott a vértisztító hatása is, és a hagymával ellentétben ez enyhíti a gyomor- és bélpanaszokat. B1, B2, C-vitamin tartalma magas.
Retekcsíra: igen hamar kicsírázik, általában a 3. napon már fogyasztható is a kissé csípős, pikáns retek ízű csíra.
Csicseriborsó csíra: 2-3 nap alatt elkészül a csíra, melynek az íze a mogyoróhoz hasonlítható. Rengeteg vasat és fehérjét tartalmaz, a vegetáriánus konyha elengedhetetlen hozzávalója a csicseriborsó. Fontos tudni, hogy csak párolva szabad fogyasztani, mert a babhoz hasonlóan phasint tartalmaz, és ez hő hatására bomlik le.
Mustárcsíra: 2-3 nap alatt kicsírázik a kicsit csípős, pikáns ízű mag, melynek antibiotikus hatása van. Tisztítja a nyálkahártyát és kedvezően hat az epére és a májra. Nem utolsó sorban csökkenti az emésztési zavarokat.
Lucerna csíra: ez körülbelül egy hét alatt csírázik ki, ezért igen gondosan kell öblítgetni, és lecsepegtetni a magokat, nehogy bepenészedjen, vagy megrohadjon. A csíra rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, rostanyaga serkenti az emésztést és nem mellesleg zsírbontó hatással is rendelkezik. Növényi hormon tartalma a női megbetegedések ellen hat.
Búzacsíra: talán ez a legismertebb és legdivatosabb csíráztatható mag. Ez is elkészül szűk 3 nap alatt, de az első 2-3 napban a legfinomabb a csírák íze, ilyenkor valósággal édesek.
Mungóbab: az indiai konyha egyik gyakori növénye. Ma már a nagy áruházak polcain megtalálhatjuk a csicseriborsó mellett. A mungóbab csíráját is csak párolva fogyasszuk!
Ha kedvet kaptunk a csíráztatáshoz, akkor érdemes előbb olyan magot kipróbálni, ami hamarabb elkészül, és ha már rutinosak vagyunk, bármelyikből készíthetünk magunknak vitaminbombát az év bármelyik időszakában. Ne szedjünk vitaminokat, feleslegesen terhelik csak a szervezetet, inkább csíráztassunk otthonunkban, vagy vásároljunk a bolti csírákból rendszeresen!
Jó csíráztatást és jó egészséget kívánunk mindenkinek!
VIDEÓ - A csíráztatás folyamata és egészségre gyakorolt hatása:
0 Megjegyzések