Egy közösség, egy nemzet története a benne élők összetartozásának a története, ezért is fontos, hogy minden nemzedék megismerje, mi az, amin az előttük jártak keresztülmentek - mondta a honvédelmi miniszter hétfőn Csepelen, a doni katasztrófa 70. évfordulóján tartott megemlékezésen.
(MTI) - Hende Csaba szerint a magyarok híresek arról, hogy az egészen reménytelen helyzetekből is fel tudnak kelni, és újra tudják kezdeni az életüket. A miniszter úgy látja, hogy így tettek a mostani fiatalok nagyszülei, dédszülei is, akik az első világháború, illetve Trianon, majd a második világháború és az 1956-os forradalom leverése után is újra tudták kezdeni az életüket.
A politikus a csepeli önkormányzat, illetve Németh Szilárd (Fidesz-KDNP) polgármester meghívására részt vett a XXI. kerületi II. világháborús emlékmű megkoszorúzásán, majd az egyik helyi művelődési házban tartott iskolásoknak rendhagyó történelemórát.
A miniszter a diákok előtt egyebek mellett arról beszélt, hősi halottnak számítanak a parancsteljesítés közben, fegyverrel a kézben, a parancsot híven teljesítő, és eközben életüket vesztő katonák, függetlenül attól, hogy a háború, amelybe őket bevetették, utólag sikeresnek vagy sikertelennek, helyesnek vagy helytelennek, igazságosnak vagy igazságtalannak minősül.
Azt hangoztatta, akik ott maradtak a Don-kanyarban, akár honvédek, akár munkaszolgálatosok, mind hősi halottak.
A diákoknak felidézte azt is, az áldozatokról a Kádár-rendszerben nem lehetett megemlékezni, és hogy a hadirokkantak, árvák és özvegyek ellátását - még 1949-ben - egyetlen tollvonással elvették arra hivatkozva, hogy a Szovjetunió ellen mentek háborúba, és hogy mind fasiszták. Hozzátette: ez semelyik szocialista országban nem történt meg, egyedül Magyarországon.
A doni veszteségekről pontos adatok még ma sem állnak rendelkezésre. A 2. magyar hadsereg mintegy 93 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer embert vesztett el, az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát megállapítani nem lehet. A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége. Magyar katonaság a keresztes háborúk óta nem harcolt olyan messze a hazájától, mint akkor.
(MTI) - Hende Csaba szerint a magyarok híresek arról, hogy az egészen reménytelen helyzetekből is fel tudnak kelni, és újra tudják kezdeni az életüket. A miniszter úgy látja, hogy így tettek a mostani fiatalok nagyszülei, dédszülei is, akik az első világháború, illetve Trianon, majd a második világháború és az 1956-os forradalom leverése után is újra tudták kezdeni az életüket.
A politikus a csepeli önkormányzat, illetve Németh Szilárd (Fidesz-KDNP) polgármester meghívására részt vett a XXI. kerületi II. világháborús emlékmű megkoszorúzásán, majd az egyik helyi művelődési házban tartott iskolásoknak rendhagyó történelemórát.
A miniszter a diákok előtt egyebek mellett arról beszélt, hősi halottnak számítanak a parancsteljesítés közben, fegyverrel a kézben, a parancsot híven teljesítő, és eközben életüket vesztő katonák, függetlenül attól, hogy a háború, amelybe őket bevetették, utólag sikeresnek vagy sikertelennek, helyesnek vagy helytelennek, igazságosnak vagy igazságtalannak minősül.
Azt hangoztatta, akik ott maradtak a Don-kanyarban, akár honvédek, akár munkaszolgálatosok, mind hősi halottak.
A diákoknak felidézte azt is, az áldozatokról a Kádár-rendszerben nem lehetett megemlékezni, és hogy a hadirokkantak, árvák és özvegyek ellátását - még 1949-ben - egyetlen tollvonással elvették arra hivatkozva, hogy a Szovjetunió ellen mentek háborúba, és hogy mind fasiszták. Hozzátette: ez semelyik szocialista országban nem történt meg, egyedül Magyarországon.
A doni veszteségekről pontos adatok még ma sem állnak rendelkezésre. A 2. magyar hadsereg mintegy 93 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer embert vesztett el, az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát megállapítani nem lehet. A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége. Magyar katonaság a keresztes háborúk óta nem harcolt olyan messze a hazájától, mint akkor.
0 Megjegyzések