Hetvenöt éves lenne december 4-én Kardos Ferenc, a különböző műfajokban is otthonosan mozgó, biztos formaérzékű filmrendező.
MTI - Kardos a szlovákiai Galántán született. Villamosipari technikumi érettségi után a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán, a legendás Máriássy Félix-osztály tagjaként végzett. Fényes karriert jósoltak neki, de pályája baljós előjelekkel indult: ejtőernyős témájú diplomafilmjének forgatása tragédiával végződött - az ugró későn nyitotta ki ernyőjét, és filmkamerával a kezében szörnyethalt.
Egyik alapítója, majd vezetőségi tagja volt a Balázs Béla Filmstúdiónak, amelynek keretei között egymás munkáját segítették az egykori osztálytársak, Kardos Ferenc, Rózsa János, Szabó István. Kardost a francia újhullám játékossága és szellemessége vonzotta, 1965-ben Rózsa Jánossal készített Gyermekbetegségek című vígjátéka is a Zazie a metróban hatását tükrözi. A sajátos hangvételével és ábrázolásmódjával feltűnést keltő filmet - amelybe a burleszk elemeit is beemelték - a kritika fanyalogva fogadta, ugyanakkor Cannes-ban dicséretet kapott. 1967-ben a generációs problémákkal foglalkozó Ünnepnapok című "ellen-munkásfilmje" a mannheimi filmfesztivál legjobb első filmért járó különdíját kapta. A rendező ekkor dolgozott először a hagyományos értelemben vett színészekkel realista történetben.
Az Egy őrült éjszaka (1969), a korabeli magyar valóság ironikus és szatirikus kistükre a kulturális élet vezetőinek rosszallását váltotta ki, művét néhány elutasító kritika után elsüllyesztették. Az 1972-ben született, formabontó és kísérleti jellegű Petőfi ,73 egyfajta "forradalmi passiójáték", amelyben több száz diák eleveníti meg Petőfi sorsán keresztül az 1848-as forradalmat. Bocskai korában játszódó történelmi kalandfilmje, a Hajdúk (1974) teremtette meg "a magyar westernt".
Legnagyobb szabású vállalkozása az 1983-ban készült Mennyei seregek volt. A Zrínyi Miklós életének végét, a költő és hadvezér halálát okozó vadkan-epizódot feldolgozó film nem lett sikeres, a csalódott rendező ezután már csak két filmet forgatott. Az 1989-es, a szelíd humánum hangján megszólaló Iskolakerülők egy vidéki nevelőotthonban játszódik. Az 1997-es A világ legkisebb alapítványában két olyan asszony alapít kutyamenhelyet, akiknek férje a politika áldozatául esett (alakjukat Andrássy Katinka és Rajk Júlia sorsa ihlette). Ahogy a rendező első, úgy utolsó filmjénél is közbeszólt a halál: a forgatás kezdete előtti napon hunyt el a főszerepre felkért Perczel Zita.
Kardos Ferenc nevéhez fűződik a Cimbora című tévés gyermekmagazin, amely az ifjúság igényes és sokoldalú nevelését és szórakoztatását tűzte célul. Forgatókönyvíróként és producerként is sikeres volt, 1992-től igazgatta a Budapest Filmstúdiót, ahol ebben az időszakban készült egyebek közt Mészáros Márta A magzat, Szász János Wittman fiúk, Janisch Attila Hosszú alkony című alkotása.
Kardos Ferenc művészi munkáját 1980-ban Balázs Béla-díjjal ismerték el, 1990-ben érdemes művészi címet kapott. A rendező 1999. március 5-én Budapesten halt meg.
Egyik alapítója, majd vezetőségi tagja volt a Balázs Béla Filmstúdiónak, amelynek keretei között egymás munkáját segítették az egykori osztálytársak, Kardos Ferenc, Rózsa János, Szabó István. Kardost a francia újhullám játékossága és szellemessége vonzotta, 1965-ben Rózsa Jánossal készített Gyermekbetegségek című vígjátéka is a Zazie a metróban hatását tükrözi. A sajátos hangvételével és ábrázolásmódjával feltűnést keltő filmet - amelybe a burleszk elemeit is beemelték - a kritika fanyalogva fogadta, ugyanakkor Cannes-ban dicséretet kapott. 1967-ben a generációs problémákkal foglalkozó Ünnepnapok című "ellen-munkásfilmje" a mannheimi filmfesztivál legjobb első filmért járó különdíját kapta. A rendező ekkor dolgozott először a hagyományos értelemben vett színészekkel realista történetben.
Az Egy őrült éjszaka (1969), a korabeli magyar valóság ironikus és szatirikus kistükre a kulturális élet vezetőinek rosszallását váltotta ki, művét néhány elutasító kritika után elsüllyesztették. Az 1972-ben született, formabontó és kísérleti jellegű Petőfi ,73 egyfajta "forradalmi passiójáték", amelyben több száz diák eleveníti meg Petőfi sorsán keresztül az 1848-as forradalmat. Bocskai korában játszódó történelmi kalandfilmje, a Hajdúk (1974) teremtette meg "a magyar westernt".
Legnagyobb szabású vállalkozása az 1983-ban készült Mennyei seregek volt. A Zrínyi Miklós életének végét, a költő és hadvezér halálát okozó vadkan-epizódot feldolgozó film nem lett sikeres, a csalódott rendező ezután már csak két filmet forgatott. Az 1989-es, a szelíd humánum hangján megszólaló Iskolakerülők egy vidéki nevelőotthonban játszódik. Az 1997-es A világ legkisebb alapítványában két olyan asszony alapít kutyamenhelyet, akiknek férje a politika áldozatául esett (alakjukat Andrássy Katinka és Rajk Júlia sorsa ihlette). Ahogy a rendező első, úgy utolsó filmjénél is közbeszólt a halál: a forgatás kezdete előtti napon hunyt el a főszerepre felkért Perczel Zita.
Kardos Ferenc nevéhez fűződik a Cimbora című tévés gyermekmagazin, amely az ifjúság igényes és sokoldalú nevelését és szórakoztatását tűzte célul. Forgatókönyvíróként és producerként is sikeres volt, 1992-től igazgatta a Budapest Filmstúdiót, ahol ebben az időszakban készült egyebek közt Mészáros Márta A magzat, Szász János Wittman fiúk, Janisch Attila Hosszú alkony című alkotása.
Kardos Ferenc művészi munkáját 1980-ban Balázs Béla-díjjal ismerték el, 1990-ben érdemes művészi címet kapott. A rendező 1999. március 5-én Budapesten halt meg.
0 Megjegyzések