A legnagyobb európai kisebbség, a romák elődei 1500 évvel ezelőtt útra kelve Északnyugat-Indiából vándoroltak Európába - állapította meg genetikai elemzéssel egy nemzetközi kutatócsoport.
A mai romák változatos nyelvhasználata, életmódja és vallása ellenére Európa-szerte élő csoportjaik közös, összetett múlton osztoznak. Mindez mintegy 1500 évvel ezelőtt, Északnyugat-Indiában kezdődött a Current Biology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint, amely az első teljes genomra kiterjedő elemzése a romák eredetének és demográfiai történetének.
A romák képviselik a legnagyobb kisebbségi csoportot Európában, körülbelül 11 millióan tartoznak közéjük. Ez azt jelenti, hogy teljes európai népességszámuk összemérhető számos európai ország lakosságával. "Azért érdekelt bennünket az európai romák népességtörténetének feltárása, mert miközben fontos hányadát képezik az európai lakosságnak, marginális helyzetük sok országban befolyásolni látszik a tudományos kutatásokban való szereplésüket is" - mondta David Comas, a spanyolországi Pompeu Fabra Egyetem kutatója.
A cigány emberek nem rendelkeznek írott történelmi feljegyzésekkel eredetükről és szétszóródásukról. Hogy kitöltsék ezeket a hiányokat, Comas és Manfred Kayser, a hollandiai Rotterdami Erasmus Egyetem kutatója európai kutatótársaikkal közösen a teljes genomra kiterjedő adatokat gyűjtött 13 európai roma népcsoporttól, hogy igazolják a korábbi nyelvészeti tanulmányok indiai eredetre vonatkozó megállapításait.
A genetikai elemzés eredménye a földrajzi eredetet pontosította, India északi-északnyugati részére tette, időpontját pedig mintegy 1500 évvel ezelőttben határozta meg. Bár a közel-keleti és kaukázusi régiókon való áthaladás fontos hatással volt a cigány nép által beszélt romani nyelvre, a kutatók kevés bizonyítékot találtak arra, hogy közös genetikai eredetük volna az európai romáknak és a vándorlásuk során érintett területeken ma élő embereknek, vagyis csekély keveredés történhetett a helyiekkel.
Miután Európába értek, a roma emberek különböző térségekben kezdtek el letelepedni: vélhetően 900 évvel ezelőtt a Balkánon élő népesség vált szét, és indult tovább Európa más-más tájai felé. A genetikai elemzés azt mutatja, hogy az ott élő népekkel már volt bizonyos mértékű, de nem jelentős keveredésük a romáknak. "Tanulmányunk egyértelműen igazolja, hogy a roma genetikai örökség megismerése szükséges ahhoz, hogy Európa genetikai jellemzését teljes egészként fejezhessük be" - idézte Kaysert az EurekAlert című tudományos portál.
A cigányok nyelvileg és genetikailag az észak-indiai népekkel rokonok, és valószínűleg több hasonló eredetű népcsoporttól származnak. Ezek feltételezett őshazája India északnyugati része, különösen a mai Pandzsáb, Radzsasztán és Gudzsarát államok. Ezekben az indiai államokban ma is több olyan nép él, amely sok hasonlóságot mutat a cigányokkal, egyesek „indiai cigányokként” is emlegetik őket. E népek elkülönítik magukat a letelepedettek társadalmától, sőt a hagyományos indiai kasztrendszeren is kívül állnak, „kaszton kívüliek” (mint ahogyan Európában is sokszor törvényeken kívülinek definiálják/definiálták magukat).
Lélekszámuk India egész területén a 30 milliót is meghaladja. A dombák, kandzsrik és baigák hindu vallásúak, míg a gormatik az iszlám vallást követik. A részben Gudzsarát államban élő dombák nevének eredete ugyanaz, mint a romáké (dom = „ember”). Sokan ma is nomád vándorok, akik szolgáltatásokat is nyújtanak. Fő mesterségeik a lókereskedés, valamint a vándor zenélés, tánc, utcai mutatványosság, bűvész- és zsonglőrmutatványok, jóslás. Élesen elhatárolják magukat a letelepült lakosságtól, az asszonyaikat a cigányokéhoz hasonló színpompás öltözetük is megkülönbözteti a többi néptől.
A romák képviselik a legnagyobb kisebbségi csoportot Európában, körülbelül 11 millióan tartoznak közéjük. Ez azt jelenti, hogy teljes európai népességszámuk összemérhető számos európai ország lakosságával. "Azért érdekelt bennünket az európai romák népességtörténetének feltárása, mert miközben fontos hányadát képezik az európai lakosságnak, marginális helyzetük sok országban befolyásolni látszik a tudományos kutatásokban való szereplésüket is" - mondta David Comas, a spanyolországi Pompeu Fabra Egyetem kutatója.
A cigány emberek nem rendelkeznek írott történelmi feljegyzésekkel eredetükről és szétszóródásukról. Hogy kitöltsék ezeket a hiányokat, Comas és Manfred Kayser, a hollandiai Rotterdami Erasmus Egyetem kutatója európai kutatótársaikkal közösen a teljes genomra kiterjedő adatokat gyűjtött 13 európai roma népcsoporttól, hogy igazolják a korábbi nyelvészeti tanulmányok indiai eredetre vonatkozó megállapításait.
A genetikai elemzés eredménye a földrajzi eredetet pontosította, India északi-északnyugati részére tette, időpontját pedig mintegy 1500 évvel ezelőttben határozta meg. Bár a közel-keleti és kaukázusi régiókon való áthaladás fontos hatással volt a cigány nép által beszélt romani nyelvre, a kutatók kevés bizonyítékot találtak arra, hogy közös genetikai eredetük volna az európai romáknak és a vándorlásuk során érintett területeken ma élő embereknek, vagyis csekély keveredés történhetett a helyiekkel.
Miután Európába értek, a roma emberek különböző térségekben kezdtek el letelepedni: vélhetően 900 évvel ezelőtt a Balkánon élő népesség vált szét, és indult tovább Európa más-más tájai felé. A genetikai elemzés azt mutatja, hogy az ott élő népekkel már volt bizonyos mértékű, de nem jelentős keveredésük a romáknak. "Tanulmányunk egyértelműen igazolja, hogy a roma genetikai örökség megismerése szükséges ahhoz, hogy Európa genetikai jellemzését teljes egészként fejezhessük be" - idézte Kaysert az EurekAlert című tudományos portál.
A cigányok nyelvileg és genetikailag az észak-indiai népekkel rokonok, és valószínűleg több hasonló eredetű népcsoporttól származnak. Ezek feltételezett őshazája India északnyugati része, különösen a mai Pandzsáb, Radzsasztán és Gudzsarát államok. Ezekben az indiai államokban ma is több olyan nép él, amely sok hasonlóságot mutat a cigányokkal, egyesek „indiai cigányokként” is emlegetik őket. E népek elkülönítik magukat a letelepedettek társadalmától, sőt a hagyományos indiai kasztrendszeren is kívül állnak, „kaszton kívüliek” (mint ahogyan Európában is sokszor törvényeken kívülinek definiálják/definiálták magukat).
Lélekszámuk India egész területén a 30 milliót is meghaladja. A dombák, kandzsrik és baigák hindu vallásúak, míg a gormatik az iszlám vallást követik. A részben Gudzsarát államban élő dombák nevének eredete ugyanaz, mint a romáké (dom = „ember”). Sokan ma is nomád vándorok, akik szolgáltatásokat is nyújtanak. Fő mesterségeik a lókereskedés, valamint a vándor zenélés, tánc, utcai mutatványosság, bűvész- és zsonglőrmutatványok, jóslás. Élesen elhatárolják magukat a letelepült lakosságtól, az asszonyaikat a cigányokéhoz hasonló színpompás öltözetük is megkülönbözteti a többi néptől.
0 Megjegyzések