Nemzetközi konferenciával, kiállítással és koncerttel emlékeznek meg a magyarországi görögkatolikus egyház hivatalos bejegyzésének 100. évfordulójáról a Római Magyar Akadémián csütörtökön.
Mint arra Terdik Sebestyén, az akadémia kulturális referense, a rendezvény egyik szervezője rámutatott, Magyarországon egyszerre van jelen a kereszténység nyugati és keleti hagyománya. A bizánci egyház jelenléte Szent István, az államalapítás kora óta dokumentált tény. 1912-ben hajdúdorogi zarándokok elérték a pápánál, hogy a magyar ajkú bizánci katolikusok önálló egyházmegyét alapítsanak. X. Piusz pápa a Christifidelis graeci kezdetű bullával kanonizálta az önálló egyházmegye létjogosultságát.
Ekkor született a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye, majd a Miskolci Apostoli Exarchátus, hozzájuk ma körülbelül 300 ezer hívő tartozik és ezzel a bizánci hagyomány legnagyobb magyarországi képviselőinek számítanak. Terdik Sebestyén kifejtette, hogy az önálló egyházmegyei státus megszerzését a 19. századi magyar politika akadályozta, mert a görögkatolikusok a magyar liturgiai nyelvet használták, holott a hatalom kisebbségként kezelte őket.
Az olasz nyelvű nemzetközi konferencián az előadók azt vizsgálják, hogy milyen politikai és kulturális erőviszonyok indították 1912-ben I. Ferenc József császárt, az Osztrák-Magyar Monarchia fejét és X. Piusz pápát az első magyar bizánci rítusú egyházmegye megalapítására – mondta a kulturális referens az MTI-nek.
Előadást tart Andreas Gottsmann neves vallástörténész Bécsből, a magyar gyökerű Spannenberg Norbert, a monarchia népeinek kutatója Lipcséből, Véghseő Tamás vallástörténész, a nyíregyházi Görögkeleti Teológiai Főiskola rektora, Ovidiu Horea Pop történész, nagyváradi pap és Terdik Szilveszter művészettörténész a budapesti Iparművészeti Múzeumból.
Este Liturgia és művészet – Mai magyar ikonok címmel kiállítás nyílik az akadémián mintegy 100 ikonból és liturgikus tárgyból. A tárgyak nagy része a Hajdúdorogi Egyházmegye templomaiból származik és az utolsó 30-40 évben készült, az ikonokat fatáblára festették és magyar vonatkozású ábrázolások is vannak köztük, mint például a boldoggá avatott Romzsa Tódor görögkeleti püspök. A tárlat kurátora Terdik Szilveszter.
A nap zárásaként Musica Sacra Bizantina címmel a Szent Efrém Férfikar ad koncertet Bubnó Tamás vezényletével a Római Magyar Akadémián. A férfikar egy nappal később, péntek este a római Szent Atanáz-templomban lép fel – tette hozzá a kulturális referens.
Mint arra Terdik Sebestyén, az akadémia kulturális referense, a rendezvény egyik szervezője rámutatott, Magyarországon egyszerre van jelen a kereszténység nyugati és keleti hagyománya. A bizánci egyház jelenléte Szent István, az államalapítás kora óta dokumentált tény. 1912-ben hajdúdorogi zarándokok elérték a pápánál, hogy a magyar ajkú bizánci katolikusok önálló egyházmegyét alapítsanak. X. Piusz pápa a Christifidelis graeci kezdetű bullával kanonizálta az önálló egyházmegye létjogosultságát.
Ekkor született a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye, majd a Miskolci Apostoli Exarchátus, hozzájuk ma körülbelül 300 ezer hívő tartozik és ezzel a bizánci hagyomány legnagyobb magyarországi képviselőinek számítanak. Terdik Sebestyén kifejtette, hogy az önálló egyházmegyei státus megszerzését a 19. századi magyar politika akadályozta, mert a görögkatolikusok a magyar liturgiai nyelvet használták, holott a hatalom kisebbségként kezelte őket.
Az olasz nyelvű nemzetközi konferencián az előadók azt vizsgálják, hogy milyen politikai és kulturális erőviszonyok indították 1912-ben I. Ferenc József császárt, az Osztrák-Magyar Monarchia fejét és X. Piusz pápát az első magyar bizánci rítusú egyházmegye megalapítására – mondta a kulturális referens az MTI-nek.
Előadást tart Andreas Gottsmann neves vallástörténész Bécsből, a magyar gyökerű Spannenberg Norbert, a monarchia népeinek kutatója Lipcséből, Véghseő Tamás vallástörténész, a nyíregyházi Görögkeleti Teológiai Főiskola rektora, Ovidiu Horea Pop történész, nagyváradi pap és Terdik Szilveszter művészettörténész a budapesti Iparművészeti Múzeumból.
Este Liturgia és művészet – Mai magyar ikonok címmel kiállítás nyílik az akadémián mintegy 100 ikonból és liturgikus tárgyból. A tárgyak nagy része a Hajdúdorogi Egyházmegye templomaiból származik és az utolsó 30-40 évben készült, az ikonokat fatáblára festették és magyar vonatkozású ábrázolások is vannak köztük, mint például a boldoggá avatott Romzsa Tódor görögkeleti püspök. A tárlat kurátora Terdik Szilveszter.
A nap zárásaként Musica Sacra Bizantina címmel a Szent Efrém Férfikar ad koncertet Bubnó Tamás vezényletével a Római Magyar Akadémián. A férfikar egy nappal később, péntek este a római Szent Atanáz-templomban lép fel – tette hozzá a kulturális referens.
0 Megjegyzések