Vágjunk máris a közepébe: Tudtátok, hogy az állami költségvetés szempontjából nézve 26 egyetemi vagy fõiskolai hallgató = egy elítélt? Ugyanis a hallgatói normatíva 116.500 forint évente, még egy elítélt költsége napi 8350 forint, vagyis havi 250.200 forint. Egy évben az már 3.000.240 forint. Ha utánaszámolok, akkor szépen kijön, hogy az egész évi adóm nem fedezi, mondjuk "K. István" elítélt éves „fogva tartását” ... Ej, de szép! 

Máris motiváltan dolgozok tovább...

Enyhítendő a börtönök túlzsúfoltságát két magánbörtön (luxusbörtön) épült az országban. Jelenleg 11.500 férőhely van a börtöneinkben, de 18.000 elítélt van a falakon belül. A minisztérium szerint az okok között szerepel a hatékonyabb rendőrségi munka, a Btk. számos paragrafusának és a bíróságok büntetési gyakorlatának szigorodása. Szerintem még az okok között kellene lennie, hogy tojnak az emberek a törvényekre és megy mindenki lopni-csalni.
És ugye ha nem adnának ennyi felfüggesztettet, akkor mennyien lennének a börtönökben?

A magánbörtönért a legnagyobb cégek (OTP Ingatlan Rt., Hérosz Magyar Építõ Rt. konzorcium, Wallis Ingatlan Rt. stb.) versenyeztek, mivel ez remek üzlet – nekik.
A szombathelyi börtön 9 milliárdba került a befektetõknek, és az õ feladatuk az üzemeltetés, karbantartás, az étkeztetés, a rabok foglalkoztatása (ami nincs...). És mit kapnak ezért cserébe? Az állam évi 2 milliárd forintot utal át nekik 15 éven keresztül...
A tiszalöki magánbörtönt a KÉSZ Kft. építi:

Hosszú távon megéri majd az intézmény üzemeltetése, ráfizetésre nem számítunk, bár ez a cégünk üzleti kockázata – mondta a jövőről Árvai úr. Nyereségre egyébként a cég az üzemeltetésen való spórolásból és a rabok foglalkoztatásából (nekik a mindenkori minimálbér egyharmadát kell kifizetni) számíthat. Emellett az épület is a KÉSZ tulajdonában marad, amelyet a 15 esztendõs licenc lejárta után akár el is adhat, például a BVOP-nak.

Mind a két börtönért „csak” fizetünk ész nélkül, de soha nem lesz a magyar állam tulajdona!
A szombathelyi börtön területe 13 hektár. Maximum 4 fős, padlófűtéses, zuhanyzós cellák vannak benne, hét kispályás focipálya és több szabadtéri sétáló, számítástechnika terem, könyvtár, hangszerek, kondigépek gondoskodnak róla, hogy a rabok jól érezzék magukat!

Hat évet húztam le egy egyetemi koleszban, 3 ágyas kis szobában, ahol a lábam a szobatársam szájába lógott. Egy mosdó/WC jutott 40 szobára a folyosó végén. Számítástechnikai terem volt ugyan, de 5 db lestrapált Pentium 1-es géppel… Volt egy ütött-kopott focipálya, világítás nélkül. Padlófűtést pedig még az életemben nem láttam, még hotelben sem, de ez biztos az én hibám, hiszen dolgozok-adózgatok, nem járok a luxusbörtönbe!

Összehasonlításért ugorjunk a „luxusbörtönök” földi paradicsomába. Irány az USA! Mellesleg Amerika az Amnesty International és az egy lakosra esõ legtöbb jogvédõ hazája, a demokrácia bölcsője, a mi vezetőink mintaállama.
Példaképünk az „ország legkeményebb sheriffjének” titulált Joe Arpaio sheriff, aki az ország negyedik legnagyobb önálló rendőrségi körzetének, az Arizona állambeli Maricopa Country börtöneiért felel. Elöljáróban annyit, Joe Arpaio nem egy kedves ember. Az rebesgetik, hogy  egyszer elmosolyodott vagy 40 évvel ezelõtt, de rögtön meg is bánta. Sem a hírességek, sem a kisgyerek nem hatják meg…


Elsõ blikkre Joe Arpaio sheriff egy kissé szigorú nagypapának tűnik, de vajon mivel érdemelte ki az ország legkeményebb sheriffje titulust? A legenda a 90-es években született meg, amikor is Arizona állam 4 millió dollárért új börtönt akart építeni. Joe sheriff viszont bevállalta, hogy ő ezt 100 ezer dollárból kihozza. És megszületett "Tent City" ...


A sátortábor börtön

Joe a sivatagban felvert több tucat katonai sátrat, feltűrte a sátrak oldalait és elhelyezett vagy 2000 elítéltet. A sivatagban 50 fok van, egy újságíró szelíden megkérdezte, hogy a rabok egészségét ez nem veszélyezteti-e, Joe szerint viszont "ami elég jó a katonáinknak, az tökéletes a bűnözõknek". Ezzel megindult a hírnév felé, a média felfigyelt Joe bácsira.

És még rá is pakolt egy-két lapáttal:
Arpaio börtönében a rabok az udvaron kizárólag láncon mozoghatnak, ez alól a nõk sem kivételek. A sheriff szerint ugyanis nagyon fontos, hogy a két nem számára ugyanazokat a jogokat biztosítsa. Világítás is csak akkor van, ha az erre a célra rendszeresített szobabiciklit éppen tekeri valaki, mert az fejleszti az áramot. Egyszer az egyik fennhatósága alá tartozó börtön adminisztrációjából a rabok fekete pólókat loptak, amelyeket aztán a börtön falain kívül értékesítettek. Arpaio ekkor úgy határozott, hogy a férfi rabok által leginkább utált színben vásárol rabruhát. Az elítéltek azóta rózsaszín göncben feszítenek, s a pólólopás is megszűnt.

Az Amnesty International és az American Civil Liberties Union többek között azért tiltakozik, mert Arpaio megtiltotta a raboknak a kávét, a cigit és a nõi magazinokat. A sheriff azzal védekezett, hogy mindezt takarékossági okokból tette. Hihető érv, hiszen Arpaio még az étkeztetéssel is spórol: mindössze napi 60 centbõl hozza ki a "vendégek" napi ételadagját. Szerinte a liberálisok azért nyafognak, mert zavarja õket, hogy a rendõrségi kutyák napi kosztjára ő ennél többet, 1,10 dollárt szán. Arpaio kutyaszeretetét mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy minden kutyának saját matraca és takarója van (!), amit a rabok tisztítanak. Arpaio a rabok alakjára is vigyáz: nem ritka, hogy az elítéltek büntetésbõl egy héten keresztül csak kenyéren és vízen élnek.

Joe bácsink nem igazán bízik a rehabilitációban. Jobban szereti az elrettentést. A legvitatottabb cselekedete az volt, amikor 300 előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak részére fenntartott fogdákba négy webkamerát szereltetett fel. A kameráknak köszönhetõen az interneten élõben nézhették a fogvatartottak mindennapjait, egy cseppet sem csorbítva az Egyesült Államokban oly gyakran emlegetett emberi jogokat. Az egyik kamera éppen a nõi cellába nyújtott állandó betekintést, s nem volt ritka az élõben közvetített verekedés és szexuális erõszak sem. Az oldal már az első nap hárommillió találatot kapott. Sokan azért bírálták a sheriff bekamerázási akcióját, hogy ezzel megsérti azon fogvatartottak jogait, akiket még nem ítélt el a bíróság. Arpaio ezzel szemben úgy vélte, hogy igenis hasznos dolog az átláthatóság: "Szerintem annak a fickónak, akit azért hoztunk be, mert éppen most szedett össze egy kurvát, ez egy nagyszerű alkalom arra, hogy a kamera elé álljon és üzenjen a feleségének: ’Édesem, drágám, itt vagyok, ne aggódj, egy kicsit késõbb érek majd haza".

A "Tent City", ahol színes kijelző hirdeti, hogy "Vacancy" vagyis hogy van üres hely még. Joe mottója nagyon egyszerű, ha nem követsz el bűncselekményt, nem kerülsz ide!

Joe sheriffet idáig mindig újraválasztotta Arizona kissé konzervatív és fegyvermániás népe, érthetetlen, hogy miért? Joe amúgy a kampánykörútján egy tankkal(!!!) szokott körbemenni a megyében, a hatás idáig sose maradt el. A 2006 Super Bowl gyõzelem utáni parádén a majorett-lányok, rögbijátékosok és lovas felvonulók közül kedvesen integetett a tankjáról ....



Joe Arpaio járműve sheriff a kamányban

Joe Arpaio sheriff nem nagyon retten meg a celebektõl sem, itt például Mike Tysont varrta be Tent City-be, nagyon cuki a rózsaszín zokni, a priccsen meg már ott figyel a rózsaszín póló:



Joe Arpio a híres fogollyal

És a legnagyobb dobása, mellyel végképp belopta magát a szívembe: Az "American Idol " mintájára Tent City-ben megrendezte az Inmate Idle-t, a börtön megasztárt. Zsűrinek meghívta a szétcsúszott Alice Coopert, a gyõztes jutalma pedig – kapaszkodjunk meg – egy szelet pizza volt!

Szóval csökkenteni kellene a zsúfoltságot a hazai börtönökben. Szerintetek merre tovább?
Kilenc milliárdért luxusbörtön, vagy egymillióból sátortábor az Alföld közepén?

Forrás: levelesláda