A kökény (Prunus spinosa) Európában és azon belül Magyarországon is gyakori gyógynövény. 

Ez a tüskés (tulajdonképpen tövises) cserje a szilva egyik rokona. Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas vadgyümölcs. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz. Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye. Az 1–4 m magasra is megnövő cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű. 

A rövid hajtások tövisben végződnek. Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarj telepeket képez. Kérge sötétszürke, később repedezik. 2 virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kisméretű levelei elliptikusak, lándzsásak, fonákjuk rendszerint molyhos. Virágzata apró, fehér, ötszirmú és a lombfakadás előtt nyílik. Bimbójából (kökényvirág), (flores acaciae nostratis) vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek. (Érdekes népi megfigyelés: A kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás.) Virágbimbójából vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek. 

Almával mártás készíthető belőle, amit húsokhoz és vadhúsokhoz ízesítőként egyaránt felhasználhatunk. Mézzel, gyógyító hatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk. Gyümölcsbor készítésére is alkalmas. (Híres a spanyolországi Navarra környékén előállított Patxaran). Likőrt is készítenek belőle, de fogyasztják cukrozott gyümölcsként, aszalva, vagy gin hozzáadásával 1-2 hónapig érlelve. A virágzata teaként hashajtó, terméséből készült lekvár viszont hasfogó. Népi gyógyászatban is használják.