A hétvégén megrendezett zágoni falunapok legfennköltebb mozzanatának számított az a szombati ünnepség, amely alkalmával elhantolták, a leghűségesebb magyarnak, Mikes Kelemennek a jelképes földi maradványait. Ezáltal, több mint 250 év távlatából, valóra váltották a bujdosó íródeák 50 éves álmát, újra hazatérhetett a hőn áhított szülőfalujába, Zágonba.
A rendezvény múzeumkerti megnyitóján, Kiss József, helyi polgármester köszöntötte a több mint fél ezres tömeget. Beszédében elhangzott: neki, mint zágoni elöljárónak, mindig is az volt az egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a település történelmi hírességei előtt tiszteletét kifejezze és emléküket méltó módon őrizze. Elmondása alapján ezért is tartotta fontosnak, hogy a Rákóczi-szabadságharc befejezésének 300., Mikes Kelemen halálának 250. évfordulóján, a magyarországi Rodostó Alapítvány által szervezett út alkalmával az író feltételezett rodostói sírjáról, kis koporsóban hozott földet itthon, a szülőföldön hantolják el.

A Mikes-sír földjének hazaszállítására a zágoni polgármester egy kisméretű cserefakoporsót készítetett, egyik oldalán Mikes Kelemen, másik oldalán 1690–1761 felirattal. Az ünnepség alatt a kihelyezett koporsó mellett tartott istentiszteletet, nt. Szőcs László, kézdi-orbai református egyházmegye esperese és nt. Incze Sándor nyugalmazott református esperes.

Az istentiszteletet követőn a díszmenet huszárok kíséretével a Mikes-kerthez gyalogolt, ahol emlékművel jelölték meg a Törökországi levelek szerzőjének szülőházát. Ott, Márk Sándor, zágoni református lelkipásztor köszöntőjét követően, Harrach Péter országgyűlési képviselő vette át a szót. Az elöljáró beszédében kifejtette: a téren és időn túlmutató nemzeti összetartozást látja, Mikes Kelemen jelképes temetésében.

Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, a Magyar Köztársaság elnökének háláját és köszönetét tolmácsolta mindazoknak, akik megszervezték a bujdosó magyar jelképes temetését: „Mikesnek köszönhető az a tudat, hogy bár forradalmainkat katonai erővel leverik ugyan, de valahogy a mi forradalmunk az idővel mégis csak győzedelmeskedik” – mondta a nagykövet.

Veress Miklós irodalomtörténész, a Rodostó Alapítvány részéről, Mikes Kelemen életének és jelentőségének fontosságát ismertette.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Mikes bujdosását és Zágon iránt táplált honvágyát ecsetelte, kihangsúlyozva, hogy a jelen ünnepség alkalmával megvalósították mindazt, amiről II. Rákóczi Ferenc íródeákja 50 éven át álmodott és imádkozott: hazatérhetett szülőfalújába, Zágonba. Az elnök, tanulságként egy örökérvényű II. Rákóczi Ferenc gondolattal zárta az ünnepséget: „A lecke ennyi, a magam személye elé helyezem a közügyet” – mondta, hozzátéve: „Ez igaz volt Mikes egész életére és igaz kell legyen mindnyájunk életére, mert csak így van jövőnk nekünk, székelyeknek.”

Az emlékünnepség alkalmával a hazaszállított Mikes-sírföld egy részét a Mikes-tölgyek árnyékában cserefakoporsóban helyezték nyugalomra, a sírföld másik része pedig a zágoni múzeumba kerül.

Kovászna Megye Tanácsának sajtóközleménye
erdely.ma