A választási kampány részének tulajdonította Répás Zsuzsanna Titus Corlatean román külügyminiszter azon kijelentését, miszerint hazánk rosszabbul bánik az itt élő románokkal, mint Románia az ott élő magyarokkal. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az MNO-nak elmondta, örülne annak, ha az erdélyi magyarok olyan jogokkal rendelkeznének, mint a hazánkban élő románok. Hozzátette: a kijelentés a romániai belpolitikai játszmák része, és bízik benne, hogy a kampány lezárultával megszűnnek a hasonló nyilatkozatok.
(A cikk a kép után folytatódik)
A helyettes államtitkár reméli, hogy a kampány során a romániai pártok nem veszik elő a magyar kártyát, mert az mind Magyarország, mind Románia, mind az erdélyi–partiumi magyarság számára káros lenne.
Répás örülne annak, ha a romániai magyarságnak olyan jogai lennének, mint a magyarországi románságnak, mivel hazánk biztosítja a kulturális autonómiát, valamint a települési és az országos kisebbségi önkormányzatok jogát a román kisebbségnek. A kisebbségek parlamenti képviseletét illetően a politikus megjegyezte, hogy régi adósságot törlesztett az új választási törvény elfogadásával a magyar parlament. Emlékeztetett arra, hogy Romániában a magyarok nem a kisebbségeknek járó egy mandátum révén vannak bent a bukaresti törvényhozásban, hanem saját erejük és politikai önszerveződésük révén.
A román külügyminiszter egyebek mellett arról is beszélt a közszolgálati televízió TVR International csatornáján közvetített interjúban, hogy a budapesti kormányok nem nyújtanak elég segítséget vagy csak mímelik a segítségnyújtást ahhoz, hogy a magyarországi román közösség megőrizhesse kulturális identitását. „Ha Andrei Saguna (erdélyi román ortodox püspök) gyulai szobrának a felállítása is ellenállást váltott és vált ki Budapesten (…) beláthatják, hogy Magyarország távol áll az európai kisebbségvédelmi standardok betartásától, különösen a romániai gyakorlattól” – hangoztatta.
Mint azt az MNO megírta, jelenleg 14 településen folyik román nemzetiségi óvodai nevelés, általános iskolai oktatás. Román nemzetiségi képzésben közel 1500 gyermek részesül. A legnagyobb magyarországi román oktatási intézmény, a Gyulai Román Gimnázium valamennyi évfolyamán párhuzamos osztályok alakultak.
Ezzel szemben az áprilisban hatalomra került szociálliberális kormány első intézkedése volt, hogy megtagadta a magyar nyelvű intézetek felállítását a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Az RMDSZ nyomására a Mihai Razvan Ungureanu vezette román kormány kiadott egy határozatot, amely önálló magyar és angol nyelvű kar létrehozásáról rendelkezett. Ezt a kormányrendeletet az egyetem megtámadta a bíróságon, amely fel is függesztette. A Szociálliberális Unió (USL) úgy került hatalomra, hogy április végén megbuktatta az Ungureanu-kormányt bizalmatlansági indítvány benyújtásával, amelyben egyebek között a MOGYE ügye is szerepelt.
A bánásmód kapcsán érdemes arról is megemlékezni, hogy Nagyváradon augusztus 2-án két romániai magyar fiatalt bántalmaztak azért, mert magyarul beszéltek. Az incidensben a támadók azt mondták nekik, hogy Romániában beszéljenek románul, vagy költözzenek el onnan. Ezt követően többször megrúgták, illetve megütötték őket egy fém golfütővel. Az eset etnikai jellegét bizonyítja az is, hogy a három román fiatalt elengedték.
Répás örülne annak, ha a romániai magyarságnak olyan jogai lennének, mint a magyarországi románságnak, mivel hazánk biztosítja a kulturális autonómiát, valamint a települési és az országos kisebbségi önkormányzatok jogát a román kisebbségnek. A kisebbségek parlamenti képviseletét illetően a politikus megjegyezte, hogy régi adósságot törlesztett az új választási törvény elfogadásával a magyar parlament. Emlékeztetett arra, hogy Romániában a magyarok nem a kisebbségeknek járó egy mandátum révén vannak bent a bukaresti törvényhozásban, hanem saját erejük és politikai önszerveződésük révén.
A román külügyminiszter egyebek mellett arról is beszélt a közszolgálati televízió TVR International csatornáján közvetített interjúban, hogy a budapesti kormányok nem nyújtanak elég segítséget vagy csak mímelik a segítségnyújtást ahhoz, hogy a magyarországi román közösség megőrizhesse kulturális identitását. „Ha Andrei Saguna (erdélyi román ortodox püspök) gyulai szobrának a felállítása is ellenállást váltott és vált ki Budapesten (…) beláthatják, hogy Magyarország távol áll az európai kisebbségvédelmi standardok betartásától, különösen a romániai gyakorlattól” – hangoztatta.
Mint azt az MNO megírta, jelenleg 14 településen folyik román nemzetiségi óvodai nevelés, általános iskolai oktatás. Román nemzetiségi képzésben közel 1500 gyermek részesül. A legnagyobb magyarországi román oktatási intézmény, a Gyulai Román Gimnázium valamennyi évfolyamán párhuzamos osztályok alakultak.
Ezzel szemben az áprilisban hatalomra került szociálliberális kormány első intézkedése volt, hogy megtagadta a magyar nyelvű intézetek felállítását a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Az RMDSZ nyomására a Mihai Razvan Ungureanu vezette román kormány kiadott egy határozatot, amely önálló magyar és angol nyelvű kar létrehozásáról rendelkezett. Ezt a kormányrendeletet az egyetem megtámadta a bíróságon, amely fel is függesztette. A Szociálliberális Unió (USL) úgy került hatalomra, hogy április végén megbuktatta az Ungureanu-kormányt bizalmatlansági indítvány benyújtásával, amelyben egyebek között a MOGYE ügye is szerepelt.
A bánásmód kapcsán érdemes arról is megemlékezni, hogy Nagyváradon augusztus 2-án két romániai magyar fiatalt bántalmaztak azért, mert magyarul beszéltek. Az incidensben a támadók azt mondták nekik, hogy Romániában beszéljenek románul, vagy költözzenek el onnan. Ezt követően többször megrúgták, illetve megütötték őket egy fém golfütővel. Az eset etnikai jellegét bizonyítja az is, hogy a három román fiatalt elengedték.
0 Megjegyzések