Látványos panorámaképet hozott nyilvánosságra a Marsról a NASA. A felvételeket még az Opportunity szonda készítette. Látványos panorámaképet hozott nyilvánosságra a Marsról a NASA. A felvételeket még az Opportunity szonda készítette, nem a héten landolt Curiosity. A felvétel 817, 2011. december 21-2012. május 8. között készült kép összekomponálásával készült a nem hivatalosan Greeley Havennek nevezett, az Endeavour Kráter egyik ormán található ponton. Az űrszondáról Az Opportunity (MER-B) az amerikai Mars Exploration Rover program második robotja. A Spirit (MER-A) marsjárótól 10 500 km-re szállt le, a Mars másik felén, a Meridiani Planumnak nevezett egyenlítői területen. A két robot tudományos célja a vörös bolygó talajának kémiai, fizikai vizsgálata volt. Mindkét leszállóhelyet úgy választották ki, hogy az addigi felvételek alapján ezeken a területeken látszódott a hajdani felszíni víz nyoma. Mindkét szonda bizonyítékokat talált a víz valamikori jelenlétére a Marson. A két marsjárót hivatalosan 90 napos élettartamra tervezték, mivel a kutatók eredeti feltételezése szerint ennyi idő alatt, a napelem-táblákra ülepedő por miatt nem juthatnak több energiához. Nem számoltak azonban a Mars légköri aktivitásával, ami folyamatosan megtisztítja a napelemtáblákat. Így 2011 decemberében - több mint 2800 nappal a leszállás után - az Opportunity még működőképes és szolgáltatja az adatokat, ami példátlan sikernek számít. Az Opportunity eddig több mint 34.3 kilométert tett meg a Marson. Az Opportunity 2004. január 25-én közép-európai idő szerint 5:05-kor szállt le a Mars felszínére, pontosan három héttel azután, hogy "ikertestvére", a Spirit is sikeres leszállást hajtott végre. A leszállóhely 10 500 km-re, a Mars másik oldalán, a Meridiani síkságon volt. Néhány órával a landolás után megérkeztek az Opportunity által készített első látványos felvételek a pasadenai irányítóközpontba. A felvételek a Marsnak teljesen új arcát mutatták az addig ismertekhez képest. Az egyik képen a marsjáró robot leszálló szerkezete látszik, a háttérben a marsbéli tájjal. Néhány képen világos sziklák voltak kivehetők. Ezeket a sziklákat később alaposan megvizsgálták. 2004. január 27-én a szonda kinyitotta fő antennáját, és így már közvetlenül is kommunikálni tudott a földi irányítóközponttal. Az adatok továbbítására már nem kellett megvárni, hogy a két amerikai marsi műhold – a Mars Global Surveyor és a Mars Odyssey – valamelyike a leszállóhely fölé érkezzen, és vegye, illetve továbbítsa a Földre az Opportunity UHF-antennájának segítségével küldött jeleket. Az első métereket a Mars felszínén 2004. február 5-én tette meg az Opportunity. Először haladt előre a felszínen azóta, hogy néhány nappal korábban legördült a leszállóegység platformjáról a bolygó poros talajára. Február 5-én mintegy 3,3 métert tett meg, másnapra még 1,5-et terveztek. 2004. március 2-án a NASA tudósai beszámoltak az Opportunity fontos felfedezéséről: a robot egy általa vizsgált szikladarabban olyan ásványi anyagokat talált, amelyek kizárólag víz jelenlétében alakulnak ki. 2005. május 2-án az Opportunity elakadt egy homokdűnében, de sikerült kiszabadulnia. 2008. szeptember 1-jére (Sol 1634) sikerült kijutnia a 800 méter átmérőjű és 70 m-es mélységű Victoria-kráterből, ahova 2007. szeptember 11-én ereszkedett le. 2011. augusztus elején elérte következő nagy célpontját, a 22 kilométer átmérőjű Endeavour-krátert.