A szőlőlé újonnan fölfedezett alkotó eleme gátolja a zsírsejtek kifejlődését, amivel megelőzi az elhízást - állapították meg amerikai kutatók. A szőlővel és a szőlő magjával kapcsolatban már korábban is tudtuk, hogy jó hatással lehet az egészségre. A zsírszövet elsősorban a csípőn és a hason rakódik le, ám a zavaró, külső megjelenésen túl súlyosan megterheli a mozgásszerveket és az anyagcserét, egyszersmind kockázati tényezője a szív- és érrendszernek. A zsírsejtek kifejlődése azonban nem hirtelen esemény, hanem bonyolult folyamat. Vannak előzsírsejtek, amelyek 10 nap alatt,vagy még hosszabb időn keresztül válnak igazi zsírsejtekké. Ez az elzsírosodási folyamat az, amely fontos lehetőség a beavatkozásra. Kee-Hong Kim, az amerikai Purdue Egyetem táplálkozástudományi intézetének tanársegédje és munkatársai a szőlő levében és más gyümölcsökben, például a földimogyoróban találtak egy biológiailag aktív anyagot, a piceatannolt. Korábban már kimutatták a rezveratrol szerepét a vörösbor szívet védő hatásában. Ez az anyag kísérletek során sokféle állat életét meghosszabbította, és a kedvező eredményt a bort mértékletesen fogyasztó emberek esetében is valószínűsítették. Az amerikai munkacsoport rájött, hogy az emberben a rezveratrolból piceatannol alakul ki, és valószínűleg ez a hatásos védőanyag. A piceatannol az éretlen zsírsejtek inzulin receptoraihoz kötődik, és gátolja az inzulinnak azt a funkcióját, hogy bekapcsolja azokat a géneket, amelyek folytatják az előzsírsejtek igazi zsírsejtekké történő érését. A piceatannol tehát megakadályozza azt a sejtfejlődési vonalat, amelynek során az éretlen zsírsejtek éretté válnak, és mind nagyobb zsírsejtekké híznak. "A piceatannol megváltoztatja a gének működésének időzítését a zsír keletkezésében, illetve az inzulin szerepét, és ezzel gátolja, hogy az előzsírsejtekből érett zsírsejtek keletkezzenek - magyarázta Kim. - Piceatannol jelenlétében a zsírszövet kifejlődésének késleltetése vagy teljes gátlása észlelhető." A kutatók eddigi adatai sejtkultúrából származnak, amelyet elhízásos állatmodellből nyertek. Hosszú munka áll még előttük, hogy bebizonyítsák: a mechanizmus kövér, élő szervezetben is így működik, és a piceatannolból olyan mennyiség lehet a véráramban, hogy a megkívánt hatás emberben is létrejöjjön. Mire jó a szőlő gyümölcse, magja? A népi orvoslás a szőlőt számtalan jó tulajdonsággal ruházta fel. Könnyen emészthető, kiváló vértisztító és vizelethajtó hatásának köszönhetően minden olyan bajra ajánlották, ami nehéz emésztéssel járt, vagy épp annak volt a következménye (pl. székrekedés, vese- és májbajok, vagy aranyér). Az idegrendszer kiváló táplálékának, az elveszett izomenergia pótlójának tartották (gondoljunk csak a szőlőcukorra). Sápadt, vérszegény, rosszul táplált betegeknél, idegesség, szívbaj esetén és női bajok ellenszereként alkalmazták. Tisztító hatásánál fogva köszvény, asztma és reuma kezelésére is használták. A szőlő alacsony energiatartalma mellett (100grammban 74 kcal) 80%-ban tartalmaz vizet és rosttartalma is említésre méltó, így minden fogyókúránál, tisztítókúránál használható. Cukortartalma viszont igen magas, bár ez könnyen felszívódó, természetes szőlőcukor, gyors segítségének különösen koncentrációt igénylő szellemi feladatok vagy nehéz fizikai munka esetén vehetjük hasznát. A gyümölcsben többfajta polifenol tálható, melyek gyulladásgátló hatásúak és fokozzák a szervezet ellenálló erejét – nem véletlen, hogy a szőlőt hagyományosan a lábadozó betegek „gyógyszerének” tartják. Ezek közül a kémiai vegyületek közül több az addig ismert legerősebb antimutagén hatást fejtette ki állatkísértekben, emellett antioxidáns aktivitással is rendelkezik, így kedvez a rák megelőzésének. A polifenolok segítenek még a vérnyomás és vércukorszint szabályzásában, valamint rugalmasan tartják a véredényeket. Kanadai kutatók megállapították, hogy mind a szőlőszemek belsejéből, mind a héjából készült kivonat többféle vírust – köztük a gyermekbénulást okozó vírust és a herpeszvírust is – igen erélyesen inaktiválta. Ez a tulajdonsága a polifenolok családjába tartozó tanninnak köszönhető, ami a vírus felszínéhez kötődve megakadályozza annak a sejtreceptorhoz való kapcsolódását, ezáltal a fertőzés kialakulását. A vörös szőlőben található polifenolok és tanninok azonban az arra érzékenyeknél migrént válthatnak ki. A szőlőmag egyaránt tartalmaz vízben és zsírban oldódó komponenseket, a szőlőmagkivonat áthatol a sejthártyán, s így fejti ki antioxidáns hatását az egész szervezetben. Sőt, egyike azon anyagoknak, amelyek még az agyérgáton is képesek átjutni, így megvédik az agysejteket a szabad gyökök roncsoló hatásától. A szőlőmagkivonat erős antioxidáns, amely semlegesíti a szabad gyökök kellemetlen hatásait, és javítja az immunrendszer működését. A szőlő jó káliumforrás, és sokféle ásványi anyagot (vas, magnézium, réz, cink, szelén) és vitamint (az összes B-vitamint, valamint C-vitamint) is tartalmaz, bár a káliumon kívül a többi mikrotápanyagból csak kisebb mennyiséget. C-vitamin-tartalma például huszad része a kiviének. A szőlőmagkivonat szembetegségek megelőzésében is nagy szerepet játszhat. Az időskori vakság két leggyakoribb oka, a sárgafoltsorvadás és a szürkehályog ellen igen gyakran ajánlják. Állítólag még azok számára is hasznos, akik rendszeresen és sokat ülnek a számítógép előtt. A szőlőmagkivonat fogyasztása semmiféle mellékhatást nem okoz. Túladagolásakor sem lép fel mérgezési tünet. Minél sötétebb a színe, annál értékesebb a szőlő A szőlőszem sűrített energia, a természet kis erőműve, teljes értékű táplálék. Ha semmi mást nem ennénk, csak szőlőt és némi gabonafélét, a szervezetünk minden szükséges tápanyaghoz hozzájutna. Minél mélyebb, sötétebb a szőlő színe, annál több értékes antioxidánst tartalmaz. A gyógyszerrel felérő bogyók vértisztító, idegerősítő, izomregeneráló hatással bírnak, megszűntetik a vese- és hólyagkövesedést. A szőlő méregtelenít, gyógyítja a belek betegségeit, rákmegelőző hatású; fogyasztása ajánlott továbbá lábadozás, vérszegénység, kimerültség, székrekedés, mindenféle gyulladásos megbetegedés esetén.