Százötven éve, 1862. augusztus 22-én született Claude Achille Debussy francia zeneszerző, az impresszionista és szimbolista zene kiemelkedő alakja.
MTI - A franciaországi St. Germain-en-Laye-ben született, az öt gyerek közül ő volt a legidősebb. Porcelánkereskedő apja egyáltalán nem érdeklődött a zene iránt, a fiú zenei tehetségére Paul Verlaine francia költő anyósa hívta fel a család figyelmét. Tízévesen már a párizsi Conservatoire növendéke volt, rá két évre Chopin f-moll zongoraversenyét játszotta, s akkoriban kezdett komponálni. Az 1880-as években került kapcsolatba Nagyezsda von Meck orosz milliomosnővel, Csajkovszkij pártfogójával, akinek gyermekeit tanította a nyári szünidőkben, és aki magával vitte Svájcba, Olaszországba és Oroszországba.
1884-ben A tékozló gyermek című kantátájával elnyerte a Római Díjat, de nem érezte jól magát az örök városban, a régi zenében (Palestrina, Lassus) keresett menedéket. 1887-ben végleg Párizsban telepedett le, s kizárólag a komponálásnak szentelte életét. Állást nem vállalt, karmesterként és zongoristaként ritkán lépett fel. Ugyanebben az évben Bécsben megismerkedett Brahms-szal, és Londonban is járt, a következő években Bayreuthban Wagner műveit hallotta. Az 1889-es párizsi világkiállításon - Ravel mellett - rá is mély hatást gyakorolt a jávai gamelán zene.
Nevét a francia költő, Stéphane Mallarmé verse ihlette zenekari költemény, az Egy faun délutánja (1894) tette ismertté. A kompozíció a költőt is kellemesen lepte meg, a bemutató után így írt a muzsikusnak: "Az Ön illusztrációja a zene finomságával, komolyságával és gazdagságával felülmúlja az én költeményem minden vágyódását és ragyogását..."
Évekig komponált
Majdnem tíz évig komponálta Pelléas és Mélisande című - mint kiderült később - egyetlen operáját, amely 1902-ben hangzott fel először a párizsi Opéra Comique-ban, majd eljutott Európa legtöbb színpadára. A magyarországi premierre csak jóval később került sor, 1925. november 26-án tűzte műsorra a Magyar Állami Operaház.
Debussy magánélete viharos volt. Egy énekesnővel folytatott rövid kalandja miatt megszakította csaknem tízéves kapcsolatát, majd 1899-ben házasságot kötött a modell Rosalie Texier-vel. Bár Rosalie szerető, gondoskodó asszonynak bizonyult, és meglehetősen népszerű lett Debussy baráti körében, a zeneszerzőt egyre jobban idegesítette a művészetek iránti érzéketlensége. 1904-ben elhagyta őt egy párizsi bankár feleségéért, Emma Bardachért, aki szórakoztató, intellektuális társnak bizonyult. A zeneszerző ekkor dolgozott A tenger című gyönyörű zenekari művén, s a három tengeri élményt összefűző szimfonikus költemény 1905-re készült el. Ebben az évben vette feleségül Emmát is, akivel Jersey szigetére mentek, miközben az elhagyott feleségen kitört az elmebaj, meglőtte magát, a sajtó és a barátok pedig mind Debussy ellen fordultak. (Emmától született egyetlen leányának, Claude Emmának, azaz Chouchou-nak ajánlotta Gyermekkuckó című művét.) Hogy anyagi gondjain enyhítsen, 1907-14-ben saját műveinek zongorista előadójaként és dirigenseként Európa-szerte koncertezett (Magyarországon 1910-ben járt).
Debussy újító zeneszerző volt, hosszú órákat töltött a zongora előtt, hogy különböző, minden addigi hagyományt felrúgó hangzásokat próbálgasson. Impresszionista stílusának kialakításában irodalmi hatások (Verlaine, Baudelaire költészete) ugyanúgy közrejátszottak, mint a sanzon, a jávai gamelán-zenekarok hangzásvilága, valamint Liszt és Muszorgszkij "új zenéje". Új úton indult el a Játékok című tánckölteményével is, melyet 1912-ben írt Gyagilev megrendelésére.
Debussy életműve új színt hozott a muzsikának csaknem valamennyi műfajába. Zenei kísérleteinek 1918. március 25-én Párizsban bekövetkezett halála vetett véget.
1884-ben A tékozló gyermek című kantátájával elnyerte a Római Díjat, de nem érezte jól magát az örök városban, a régi zenében (Palestrina, Lassus) keresett menedéket. 1887-ben végleg Párizsban telepedett le, s kizárólag a komponálásnak szentelte életét. Állást nem vállalt, karmesterként és zongoristaként ritkán lépett fel. Ugyanebben az évben Bécsben megismerkedett Brahms-szal, és Londonban is járt, a következő években Bayreuthban Wagner műveit hallotta. Az 1889-es párizsi világkiállításon - Ravel mellett - rá is mély hatást gyakorolt a jávai gamelán zene.
Nevét a francia költő, Stéphane Mallarmé verse ihlette zenekari költemény, az Egy faun délutánja (1894) tette ismertté. A kompozíció a költőt is kellemesen lepte meg, a bemutató után így írt a muzsikusnak: "Az Ön illusztrációja a zene finomságával, komolyságával és gazdagságával felülmúlja az én költeményem minden vágyódását és ragyogását..."
Évekig komponált
Majdnem tíz évig komponálta Pelléas és Mélisande című - mint kiderült később - egyetlen operáját, amely 1902-ben hangzott fel először a párizsi Opéra Comique-ban, majd eljutott Európa legtöbb színpadára. A magyarországi premierre csak jóval később került sor, 1925. november 26-án tűzte műsorra a Magyar Állami Operaház.
Debussy magánélete viharos volt. Egy énekesnővel folytatott rövid kalandja miatt megszakította csaknem tízéves kapcsolatát, majd 1899-ben házasságot kötött a modell Rosalie Texier-vel. Bár Rosalie szerető, gondoskodó asszonynak bizonyult, és meglehetősen népszerű lett Debussy baráti körében, a zeneszerzőt egyre jobban idegesítette a művészetek iránti érzéketlensége. 1904-ben elhagyta őt egy párizsi bankár feleségéért, Emma Bardachért, aki szórakoztató, intellektuális társnak bizonyult. A zeneszerző ekkor dolgozott A tenger című gyönyörű zenekari művén, s a három tengeri élményt összefűző szimfonikus költemény 1905-re készült el. Ebben az évben vette feleségül Emmát is, akivel Jersey szigetére mentek, miközben az elhagyott feleségen kitört az elmebaj, meglőtte magát, a sajtó és a barátok pedig mind Debussy ellen fordultak. (Emmától született egyetlen leányának, Claude Emmának, azaz Chouchou-nak ajánlotta Gyermekkuckó című művét.) Hogy anyagi gondjain enyhítsen, 1907-14-ben saját műveinek zongorista előadójaként és dirigenseként Európa-szerte koncertezett (Magyarországon 1910-ben járt).
Debussy újító zeneszerző volt, hosszú órákat töltött a zongora előtt, hogy különböző, minden addigi hagyományt felrúgó hangzásokat próbálgasson. Impresszionista stílusának kialakításában irodalmi hatások (Verlaine, Baudelaire költészete) ugyanúgy közrejátszottak, mint a sanzon, a jávai gamelán-zenekarok hangzásvilága, valamint Liszt és Muszorgszkij "új zenéje". Új úton indult el a Játékok című tánckölteményével is, melyet 1912-ben írt Gyagilev megrendelésére.
Debussy életműve új színt hozott a muzsikának csaknem valamennyi műfajába. Zenei kísérleteinek 1918. március 25-én Párizsban bekövetkezett halála vetett véget.
0 Megjegyzések