Rendkívül fontos, hogy megismerjük azokat a módszereket, amelyekkel
csökkenthető az Alzheimer-kór (Alzheimer's disease, AD) kockázata, vagy
legalább késleltethető a kialakulása. A humán epidemiológiai és az
állati vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a koffein- vagy
kávéfogyasztásnak ilyen megelőző hatása van.
Mindeddig nem volt olyan közvetlen bizonyíték, amely igazolta volna, hogy ez a hipotézis emberben is igaz. Most azonban a Journal of Alzheimer's Disease közölte dr. Gary W. Arendash
és munkatársai tanulmányát, amelynek célja az volt, hogy meghatározzák,
a plazma koffein- és biomarker szintje milyen mértékben jelzi előre a
kognitív állapot megváltozását.
Esetkontrollos vizsgálatukban két floridai kohorsz volt (Miami és
Tampa), összesen 124 65–88 éves személy. A vizsgálat kezdetén
valamennyiükön neurológiai és kognitív tesztek egész sorát végezték el, s
ennek alapján a normális (NOR), az enyhe kognitív károsodásos (mild
cognitive impairment, MCI), illetve a demens (DEM) csoportba sorolták az
egyes személyeket. Emellett vérmintát is vettek tőlük, a koffein- és a
biomarker szintek meghatározásához.
Az ezt követő 2–4 évben évente felmérték kognitív állapotukat. Összesen öt csoportba sorolták a személyeket:
- kezdetben normális, és az is maradt,
- kezdetben normális, de később MCI-s,
- kezdetben MCI-s, és az is maradt,
- kezdetben MCI-s, de később demens,
- kezdetben demens, és az is maradt.
A kezdeti vérmintaelemzés azt mutatta, hogy a plazma koffeinszintje
szignifikánsan alacsonyabb volt az MCI csoportban, mint a normálisban (p
kisebb, mint 0,03). A demens csoportban is alacsonyabb volt a
koffeinszint a normális csoporthoz képest, azonban ez az eredmény csak
marginálisan volt szignifikáns (p kisebb, mint 0,07).
Azokban a kezdetben normális személyekben, akik a vizsgálat folyamán
MCI-sek lettek (NOR→MCI), 26%-kal alacsonyabb volt a kezdeti
koffeinszint, mint azokban, akik normálisak maradtak (NOR→NOR), azonban
ez a különbség a mindkét csoportra jellemző nagy interindividuális
variabilitás miatt nem bizonyult szignifikánsnak.
Viszont abban a 11 MCI-s személyben, akik később demensek lettek
(MCI→DEM), 51%-kal volt alacsonyabb a kezdeti koffeinszint, mint
azokban, akik MCI-sek maradtak (MCI→MCI) (p kisebb, mint 0,02).
Az 1200 ng/ml koffeinszint fontos küszöbértéknek tűnik – mondta dr. Arendash. Ennek a szintnek az eléréséhez napi 3–5 kávét kell inni;
a célérték 5 kávé vagy 500 mg koffein. AD egereken végzett korábbi
kísérletek szerint napi 1–2kávé (100–200 mg koffein) – ami az Amerikában
tipikusan fogyasztott mennyiség – nem elegendő a demencia
megelőzéséhez. Azt nem lehet tudni, hogy a szükséges koffeinmennyiséget
az egész napra elosztva kell-e elfogyaszteni – tette hozzá dr. Arendash.
Ne feledjük azonban, hogy az MCI→MCI betegek felének vérében 1200 ng/ml alatt volt a koffeinszint, s mégsem váltak demensekké. Nyilvánvaló,
hogy más tényezők is szerepet játszanak ebben. Ilyen tényezők lehetnek a
kognitív és a fizikai aktivitás, a magas vérnyomás, az antioxidáns
bevitel, főleg a gyümölcsökkel és a zöldségekkel – mondta dr. Arendash.
forrás: Dr. Weisz Júlia,
MedicalOnline/ Medscape
0 Megjegyzések