Angliai tudósok egy csoportja olyan genetikailag módosított szúnyogokat keltett életre, amiknek segítségével idővel felszámolhatóvá válnak az olyan moszkitók terjesztette betegségek, mint a dengue-láz és a malária.
Konrád - ma.hu - Az Oxford Egyetem közelében székhelyelő Oxitec biotechnológiai vállalat a rovarok terjesztette betegségek ellni harc módszereit kutatja és fejleszti. Jelenleg a dengue-lázra koncentrálnak, ami egy hihetetlen fájdalommal járó és gyakran halállal végződő betegség, de a jövőben a malária is a célkeresztjükbe kerül.
Meghalnak, még mielőtt szaporodni kezdenek
A tudósok olyan genetikailag módosított hímnemű szúnyogokat tenyésztettek ki, amiknek utódai még azelőtt elpusztulnak, hogy szaporodni kezdenének. Jelenleg már jó úton járnak a steril szúnyogok kitenyésztésében. Ugyanakkor az Oxitec igazgatója, Hadyn Parry elmagyarázta, még ha akarnák, sem lennének képesek kiirtani az összes példányt, ami a dengue-lázt terjeszti. “ Lehetetlen lenne az egész fajt kipusztítani, hiszen már 110 országban vannak jelen. De megpróbálhatjuk felvenni a harcot a nagyobb dengue-fertőzött területeken”. Az Oxitec oxfordi főhadiszállása mindenkit biztosít arról, hogy a dolog nem veszélyes és nincs semmi esély arra, hogy a génmanipulált szúnyogok más fajokkal szaporodjanak.
De a projektnek vannak kritikusai. Az Oxitec új szúnyogjait úgy módosították, hogy szükségük legyen a tetraciklin antibiotikumra annak érdekében, hogy kifejlődjenek a lárvaállapotból. Dr. Helen Wallace a génmódosításokat figyelő GeenWatch szervezettől aggódik, hogy ha a szúnyog olyan állatból táplálkozik, amiben megtalálható a tetraciklin, akkor képes lesz túlélni.
Ezt az elméletet az Oxitec szakértői elutasítják. Legfrissebb, a Kajmán-szigeteken végzett tesztjeik során egyetlen moszkitó sem maradt meg. De még ha néhány egyed életben is maradna, akkor is csak nagyon legyengült állapotban, valamint nem élnének olyan sokáig mint vad fajtársaik, és nagyon érzékenyek lennének a rovarirtó szerekre.
De a projektnek vannak kritikusai. Az Oxitec új szúnyogjait úgy módosították, hogy szükségük legyen a tetraciklin antibiotikumra annak érdekében, hogy kifejlődjenek a lárvaállapotból. Dr. Helen Wallace a génmódosításokat figyelő GeenWatch szervezettől aggódik, hogy ha a szúnyog olyan állatból táplálkozik, amiben megtalálható a tetraciklin, akkor képes lesz túlélni.
Ezt az elméletet az Oxitec szakértői elutasítják. Legfrissebb, a Kajmán-szigeteken végzett tesztjeik során egyetlen moszkitó sem maradt meg. De még ha néhány egyed életben is maradna, akkor is csak nagyon legyengült állapotban, valamint nem élnének olyan sokáig mint vad fajtársaik, és nagyon érzékenyek lennének a rovarirtó szerekre.
Szövevényes ügy van a háttérben
Dr. Wallace úgy gondolja, a tudósok pénzügyi okokból kapkodták el a kísérletet. “Semmi bajunk a technológiával önmagában, de kapkodva haladnak és annak érdekében, hogy a kezdeti befektetés minél előbb megtérüljön, nem mérik fel rendesen a kockázatokat” - mondta el a doktornő. Ha nem figyelnek oda, akkor előállhat az a helyzet, hogy a dengue probléma még rosszabb lesz.
Hozzátette, a csapat finanszírozásának nagy részét a mezőgazdasági óriás, a Syngenta nyújtja, ami több génkísérletben is érdekelt. Wallace úgy véli, a szúnyog-projekt csak PR kampány, aminek segítségével próbálják meg kikövezni az utat olyan nagy hasznot hozó mezőgazdasági projektek előtt, mint amilyen a méhek génmódosítása.
Hadyn Parry szerint Dr. Wallace motivációi az Oxitec elleni támadásaiban igen gyanúsak. “A GeneWatch egy egyszemélyes szervezet, aminek egyedül Dr. Wallace a tagja. Folyamatosan támad minket, de ő se nem biológus se nem környezeti tudós” - mondta el az igazgató. Elismeri ugyanakkor, hogy a génmódosítás-ellenes tudósmozgalom komoly ellenfelük.
De hozzátette, amit ők csinálnak az nem olyan, mint a haszonnövények génállományával történő manipulálás. Az Oxitec tudósai minden lehetséges problémára gondoltak, ami a szúnyogok szabadon engedésekor előfordulhat és elismerik, hogy a legnagyobb kihívást a kommunikáció jelenti. “A legfőbb kihívás a közvélemény, és ez bizony nagyon nagy, hiszen mi kicsi cég vagyunk, míg az ellenfeleink hatalmasak”.
Hozzátette, a csapat finanszírozásának nagy részét a mezőgazdasági óriás, a Syngenta nyújtja, ami több génkísérletben is érdekelt. Wallace úgy véli, a szúnyog-projekt csak PR kampány, aminek segítségével próbálják meg kikövezni az utat olyan nagy hasznot hozó mezőgazdasági projektek előtt, mint amilyen a méhek génmódosítása.
Hadyn Parry szerint Dr. Wallace motivációi az Oxitec elleni támadásaiban igen gyanúsak. “A GeneWatch egy egyszemélyes szervezet, aminek egyedül Dr. Wallace a tagja. Folyamatosan támad minket, de ő se nem biológus se nem környezeti tudós” - mondta el az igazgató. Elismeri ugyanakkor, hogy a génmódosítás-ellenes tudósmozgalom komoly ellenfelük.
De hozzátette, amit ők csinálnak az nem olyan, mint a haszonnövények génállományával történő manipulálás. Az Oxitec tudósai minden lehetséges problémára gondoltak, ami a szúnyogok szabadon engedésekor előfordulhat és elismerik, hogy a legnagyobb kihívást a kommunikáció jelenti. “A legfőbb kihívás a közvélemény, és ez bizony nagyon nagy, hiszen mi kicsi cég vagyunk, míg az ellenfeleink hatalmasak”.
Változik az éghajlat, terjednek a szúnyogok
De ahogy a dengue-láz egyre jobban terjed világszerte, a megoldásra mind nagyobb szükség van. A WHO számításai szerint évente 50 millióan fertőződnek meg, és nagyjából 20.000 ember hal meg a fertőzött országokban. Mint arra Perry rámutatott: a gazdag országokban - például az USA vagy Nagy-Britannia, ahol az olyan rovarok terjesztette betegségek, mint a malária vagy a dengue-láz nem jelentenek mindennapi problémát - található a legtöbb génmanipuláció ellenes aktivista.
A dengue-lázat az emberek közelében a vízbe tojásaikat lerakó szúnyogok terjesztik. A fertőzések elleni védekezés jelenleg kimerül a rovarirtókszerek és a szúnyoghálók éjszakai használatára történő figyelemfelhívásban. De a szúnyogoknál kialakulhat az immunitás a rovarirtókra, és a szúnyoghálók terjedése miatt egyre korábban kezdenek el táplálkozni. Remélik, hogy a tradicionális védekezés kombinálása az Oxitec szúnyogjaival segíthet a fertőzések terjedésének csökkentésében.
A dengue-lázat az emberek közelében a vízbe tojásaikat lerakó szúnyogok terjesztik. A fertőzések elleni védekezés jelenleg kimerül a rovarirtókszerek és a szúnyoghálók éjszakai használatára történő figyelemfelhívásban. De a szúnyogoknál kialakulhat az immunitás a rovarirtókra, és a szúnyoghálók terjedése miatt egyre korábban kezdenek el táplálkozni. Remélik, hogy a tradicionális védekezés kombinálása az Oxitec szúnyogjaival segíthet a fertőzések terjedésének csökkentésében.
0 Megjegyzések