Ugrásszerűen nőtt az árfolyamgát iránt érdeklődők száma az MTI által megkérdezett kereskedelmi bankoknál az elmúlt hetekben, miután a nem közszférában dolgozó devizahitelesek is benyújthatják igényeiket.
Az OTP azt közölte, hogy az érdeklődések és igénybeadások száma május 2-a óta fokozatosan nő, akkortól a nem közszférában dolgozó, lakáshitellel rendelkező ügyfeleknek is lehetőségük nyílt az igénylések beadására. A bank fiókjaiban az igénylések feldolgozása továbbra is zökkenőmentes, a jövőben is kiegyenlített forgalomra számítanak. Összesen körülbelül 110 ezer deviza alapú ingatlanhiteles ügyfél felel meg a gyűjtőszámlahitel feltételeinek a banknál. A közszférás ügyfelek és a deviza lakáshiteles ügyfelek esetében is meghaladta az ezres nagyságrendet a szerződéskötések száma.
Emlékeztetnek: az OTP Bank a Magyar Bankszövetség javaslatának megfelelően, a kitűzött határidőnél korábban is befogadja a nem közszférában dolgozó, árfolyamgátra jogosult ügyfelei kérelmét, így a lakáscélú jelzáloghitellel rendelkezőknek már május 2-ától, a szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkező ügyfeleknek pedig az eredetileg tervezett szeptember 1. helyett már augusztus 1-jétől lehetőségük nyílik az árfolyamgát igénylésére. Az igénylési időpontok előbbre hozatala miatt azonban az ügyfélforgalom megnövekedhet, ezért célszerű előzetes időpont-egyeztetés után felkeresni az eredeti devizakölcsönt nyújtó bankfiókot - írták.
A K&H Bankban is ugrásszerűen megnőtt az érdeklődők száma május elejétől. Eddig mintegy 3.500-an adtak be igénylést a bankhoz. Az árfolyamgátra eddig jelentkezők több mint 50 százaléka a közszférában dolgozik.
A Raiffeisen Bank is már több ezer igénylést fogadott be. Azt követően, hogy május 29-étől a bank minden, ingatlanfedezetes lakáshitellel rendelkező ügyfele számára megnyitotta a lehetőséget, mintegy háromszorosára nőtt az igénylések száma. Júniustól, miután az ingatlanfedezetes szabad felhasználású hiteladósok is élhetnek a lehetőséggel, vélhetően tovább nő a napi igénylések száma - jegyezték meg.
A CIB Banknál arról tájékoztatták az MTI-t, hogy az árfolyamgátról és a kapcsolódó hiteltermékükről a fiókokban több mint négyezren, a CIB24 telefonos ügyfélszolgálaton pedig több mint kétezren kértek tájékoztatást az elmúlt hónapokban. Az elfogadott igénylések száma a háromezerhez közelít, a bank eddig összesen több mint 1.500 közszférában dolgozó kérelmét fogadta be. A CIB továbbra sem tapasztal nagyobb érdeklődést a közszférában dolgozók részéről, a beérkező igények száma inkább csökkenő tendenciát mutat.
Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy három év elteltével az ügyfél kezdeményezze az árfolyamrögzítés megszüntetését. A bankok svájci franknál 180 forintos, eurónál 250 forintos, japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt. A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint.
A devizahitellel rendelkező közszférában dolgozók a gyerekszámtól függő kamattámogatáson felül egyszeri, vissza nem térítendő támogatást is kapnak, amennyiben belépnek az árfolyamgát rendszerbe. Az egyszeri támogatás összege a ténylegesen megfizetett törlesztőrészletek és az árfolyamgát alkalmazásával fizetendő törlesztőrészletek különbsége, a 2012. február 1. és az első árfolyamgát alapján fizetett törlesztőrészlet időpontja között. Utóbbi legkésőbb 2012. július 1-je lehet. Az egyszeri támogatást az eredeti hitelt nyújtó pénzintézet folyósítja, amellyel az ügyfél fennálló devizahitel-tartozása csökken. A támogatás összegét a bank utólag igényli az államtól.
Emlékeztetnek: az OTP Bank a Magyar Bankszövetség javaslatának megfelelően, a kitűzött határidőnél korábban is befogadja a nem közszférában dolgozó, árfolyamgátra jogosult ügyfelei kérelmét, így a lakáscélú jelzáloghitellel rendelkezőknek már május 2-ától, a szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkező ügyfeleknek pedig az eredetileg tervezett szeptember 1. helyett már augusztus 1-jétől lehetőségük nyílik az árfolyamgát igénylésére. Az igénylési időpontok előbbre hozatala miatt azonban az ügyfélforgalom megnövekedhet, ezért célszerű előzetes időpont-egyeztetés után felkeresni az eredeti devizakölcsönt nyújtó bankfiókot - írták.
A K&H Bankban is ugrásszerűen megnőtt az érdeklődők száma május elejétől. Eddig mintegy 3.500-an adtak be igénylést a bankhoz. Az árfolyamgátra eddig jelentkezők több mint 50 százaléka a közszférában dolgozik.
A Raiffeisen Bank is már több ezer igénylést fogadott be. Azt követően, hogy május 29-étől a bank minden, ingatlanfedezetes lakáshitellel rendelkező ügyfele számára megnyitotta a lehetőséget, mintegy háromszorosára nőtt az igénylések száma. Júniustól, miután az ingatlanfedezetes szabad felhasználású hiteladósok is élhetnek a lehetőséggel, vélhetően tovább nő a napi igénylések száma - jegyezték meg.
A CIB Banknál arról tájékoztatták az MTI-t, hogy az árfolyamgátról és a kapcsolódó hiteltermékükről a fiókokban több mint négyezren, a CIB24 telefonos ügyfélszolgálaton pedig több mint kétezren kértek tájékoztatást az elmúlt hónapokban. Az elfogadott igénylések száma a háromezerhez közelít, a bank eddig összesen több mint 1.500 közszférában dolgozó kérelmét fogadta be. A CIB továbbra sem tapasztal nagyobb érdeklődést a közszférában dolgozók részéről, a beérkező igények száma inkább csökkenő tendenciát mutat.
Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy három év elteltével az ügyfél kezdeményezze az árfolyamrögzítés megszüntetését. A bankok svájci franknál 180 forintos, eurónál 250 forintos, japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt. A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint.
A devizahitellel rendelkező közszférában dolgozók a gyerekszámtól függő kamattámogatáson felül egyszeri, vissza nem térítendő támogatást is kapnak, amennyiben belépnek az árfolyamgát rendszerbe. Az egyszeri támogatás összege a ténylegesen megfizetett törlesztőrészletek és az árfolyamgát alkalmazásával fizetendő törlesztőrészletek különbsége, a 2012. február 1. és az első árfolyamgát alapján fizetett törlesztőrészlet időpontja között. Utóbbi legkésőbb 2012. július 1-je lehet. Az egyszeri támogatást az eredeti hitelt nyújtó pénzintézet folyósítja, amellyel az ügyfél fennálló devizahitel-tartozása csökken. A támogatás összegét a bank utólag igényli az államtól.
0 Megjegyzések