Az ortodox egyházak egyik legfontosabb szentjére, Szent Györgyre emlékeznek vasárnap a szerb templomokban. A családok hagyományos menüt készítenek és koszorút kötnek. Az ünnepet a volt Jugoszlávia területén élő romák is megtartják.
(MTI) A katolikusok április 24-én tartott György napját a pravoszláv hívők a Julián naptár szerint ünneplik, május hatodikán. Az ünnep a tavasz kezdetének hagyományos köszöntéséhez kapcsolódik. A szerbiai családok ilyenkor kirándulnak és tradicionális ételekkel várják a meghívott vendégeiket. Előételnek többek között a cicvarát (kukoricalisztből és túróból készült étel) kínálnak. A nyárson sütött bárány és rostélyos hús mellé krumplit és sokféle salátát adnak, emellett kajmak (sűrű sós tejszín), valamint a zsemlénél kicsit nagyobb, lapos kerek lepény is kerül az asztalra.
Édességként baklavát és aprósüteményt kínálnak.
A hagyomány része a koszorúkészítés: sok zöldből, mézvirággal és más tavaszi virágokkal díszítve fonnak közepes méretű koszorút, amit a bejárati ajtó fölött helyeznek el. Egész évben otthagyják: a fáma szerint egészséget, szerencsét hoz, segíti a család gyerekeinek boldogulását.
A volt Jugoszlávia területén élő romák (ortodox és muszlim vallásúak is) szintén ünnepelnek, de ők Ederlezinek nevezik a György napot. Előző este virágot szórnak a folyóba és megfürödnek benne, éjjel tüzeket raknak, és másnap megtisztult lélekkel várják az ünnepet. A menü hasonló, mint a szerbeknél, de a romák rendszerint zenével mulatnak. A család elvárja, hogy az elköltözött családtagok legalább ezen a napon a hazajöjjenek.
Emir Kusturica filmrendező A cigányok ideje című filmjében idézi fel a romák ünneplését. A film betétdala az Ederlezi vagy Djurdjevdan, egy cigány dal alapján született. A Djurdjevdant először a Bijelo Dugme (Fehér Gomb) együttes adta elő. A magyar közönség Boban Markovics és Rúzsa Magdi előadásában ismeri.
A Szent Györgyhöz kapcsolódó mondavilág szerbiai vonatkozású érdekes eleme, hogy a szerbek szerint a hitéért mártírhalált halt szent a Vaskapunál is járt. A dunai szorosnál álló Galambóc vagy szerbül Golubac várát 1334-ben építették a szerbek. Később felváltva volt magyar és szerb tulajdonban, Zsigmond király és Mátyás király is ostromolták. A helyi monda szerint, amikor Szent György megölte a sárkányt, a Duna jobb partján álló középkori vár mögötti barlangba dobta.
Édességként baklavát és aprósüteményt kínálnak.
A hagyomány része a koszorúkészítés: sok zöldből, mézvirággal és más tavaszi virágokkal díszítve fonnak közepes méretű koszorút, amit a bejárati ajtó fölött helyeznek el. Egész évben otthagyják: a fáma szerint egészséget, szerencsét hoz, segíti a család gyerekeinek boldogulását.
A volt Jugoszlávia területén élő romák (ortodox és muszlim vallásúak is) szintén ünnepelnek, de ők Ederlezinek nevezik a György napot. Előző este virágot szórnak a folyóba és megfürödnek benne, éjjel tüzeket raknak, és másnap megtisztult lélekkel várják az ünnepet. A menü hasonló, mint a szerbeknél, de a romák rendszerint zenével mulatnak. A család elvárja, hogy az elköltözött családtagok legalább ezen a napon a hazajöjjenek.
Emir Kusturica filmrendező A cigányok ideje című filmjében idézi fel a romák ünneplését. A film betétdala az Ederlezi vagy Djurdjevdan, egy cigány dal alapján született. A Djurdjevdant először a Bijelo Dugme (Fehér Gomb) együttes adta elő. A magyar közönség Boban Markovics és Rúzsa Magdi előadásában ismeri.
A Szent Györgyhöz kapcsolódó mondavilág szerbiai vonatkozású érdekes eleme, hogy a szerbek szerint a hitéért mártírhalált halt szent a Vaskapunál is járt. A dunai szorosnál álló Galambóc vagy szerbül Golubac várát 1334-ben építették a szerbek. Később felváltva volt magyar és szerb tulajdonban, Zsigmond király és Mátyás király is ostromolták. A helyi monda szerint, amikor Szent György megölte a sárkányt, a Duna jobb partján álló középkori vár mögötti barlangba dobta.
0 Megjegyzések