1200 év némaság után hangszerkutató volt az első, akinek sikerült megszólaltatnia egy ókori avar sípot. A professzor legelőször gyerekdalokat és magyar népdalokat játszott.
Azt hitték, hogy az 1200 éve föld alatt rekedt, egyedi hangszer örökre néma marad. Azonban hála Csajághy György zenetanárnak, az avar hangszer több, mint ezer év hallgatás után magyar gyermekdalokat énekelve mégis újra megszólalt.
- Már régóta kutatom a magyar múlt hangszereit - meséli Csajághy György zenetanár és történész, akinek a szakterülete legfőképpen a lovas népek és kultúrák hangszerei.
- Ezt a darabot Nyíregyházán találta egy fiatal régész, Toldi Zoltán. Én 1990-től kezdve csaknem az összes előkerült, különböző állapotú és korú hangszert vizsgáltam már. Ezért kértek, próbáljam meg megvizsgálni a friss leletet, ugyanis ez még az akkori sípok közt is különlegesnek számított - magyarázta György, akinek szüksége is volt több évtizedes tapasztalataira, ugyanis a síp egy egyedi, egyszárú, hátfokú szerelvényekkel rendelkezik, amely megszólaltatása még akkor is komoly szaktudást igényelne, ha nem éppen egy ókori hangszerről lenne szó. Ha ez még nem lenne elég nehézség, a lelet évszázadok alatt ketté is tört, ezért szinte lehetetlen kísérlet volt a megszólaltatása, mégis sikerült.
- A pécsi restaurátoroknak is hálával tartozunk, ők illesztették össze a sípot úgy, hogy hozzá tudjunk kezdeni a zenéléshez. Ám úgy kellett megcsinálni, hogy bármikor szétszedhető legyen újra, mivel eddig ismeretlen hangszerrel van dolgunk, amely lehet, hogy nem kettétört, hanem ilyenre tervezték.
Az első hang, amelyet a síp 1200 év némaság után kiadott egy gyerekdalocska volt: - Fantasztikus érzés, hogy ennyi idő után én vagyok az első, aki játszani tudott a sípon. Ennek örömére fújtam vele gyermekdalokat és magyar népdalokat.
Azt hitték, hogy az 1200 éve föld alatt rekedt, egyedi hangszer örökre néma marad. Azonban hála Csajághy György zenetanárnak, az avar hangszer több, mint ezer év hallgatás után magyar gyermekdalokat énekelve mégis újra megszólalt.
- Már régóta kutatom a magyar múlt hangszereit - meséli Csajághy György zenetanár és történész, akinek a szakterülete legfőképpen a lovas népek és kultúrák hangszerei.
- Ezt a darabot Nyíregyházán találta egy fiatal régész, Toldi Zoltán. Én 1990-től kezdve csaknem az összes előkerült, különböző állapotú és korú hangszert vizsgáltam már. Ezért kértek, próbáljam meg megvizsgálni a friss leletet, ugyanis ez még az akkori sípok közt is különlegesnek számított - magyarázta György, akinek szüksége is volt több évtizedes tapasztalataira, ugyanis a síp egy egyedi, egyszárú, hátfokú szerelvényekkel rendelkezik, amely megszólaltatása még akkor is komoly szaktudást igényelne, ha nem éppen egy ókori hangszerről lenne szó. Ha ez még nem lenne elég nehézség, a lelet évszázadok alatt ketté is tört, ezért szinte lehetetlen kísérlet volt a megszólaltatása, mégis sikerült.
- A pécsi restaurátoroknak is hálával tartozunk, ők illesztették össze a sípot úgy, hogy hozzá tudjunk kezdeni a zenéléshez. Ám úgy kellett megcsinálni, hogy bármikor szétszedhető legyen újra, mivel eddig ismeretlen hangszerrel van dolgunk, amely lehet, hogy nem kettétört, hanem ilyenre tervezték.
Az első hang, amelyet a síp 1200 év némaság után kiadott egy gyerekdalocska volt: - Fantasztikus érzés, hogy ennyi idő után én vagyok az első, aki játszani tudott a sípon. Ennek örömére fújtam vele gyermekdalokat és magyar népdalokat.
0 Megjegyzések