Április elsején, virágvasárnap, Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékeztek meg a csíksomlyói kegytemplomban.

A Húsvét előtti vasárnapon már a hetedik századtól pálmaágat szenteltek, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Azokban az országokban, ahol nincs pálma, fűzfabarkát szentelnek meg. Székelyföldön a barkaszentelés, pimpószentelés szertartása elengedhetetlen része a virágvasárnapnak. Az ünnepi szentmisét megelőzően a kegytemplom előtti téren került sor a barkaszentelésre, majd a hagyományos bevonulást követően Urbán Erik ferences szerzetes, a kegytemplom igazgatója celebrált szentmisét a hívő sokaságnak. A szentmise keretében a kórus énekelve felolvasta Jézus szenvedéstörténetét, a passiót Szent Márk evangéliumából. Jézus szenvedéstörténetének és keresztre feszítésének felelevenítése előkészíti a nagyhéti lelkiismeret-vizsgálatot, hogy Húsvét vasárnapján tiszta lélekkel örvendhessünk a Megváltó feltámadásának.
„Ne feledkezzünk meg semmiről, amit Üdvözítőnk értünk, kizárólag értünk tett. Krisztus mindnyájunkat maga köré akar gyűjteni e bevonuláskor. Azt akarja, hogy mi legyünk ma a kísérő tömeg, és megilletődött lélekkel ajánljuk fel szívünk dicsérő énekét. Az egyház, az Ő titokzatos teste, minden tagjában folytatni akarja az Úr szenvedését és feltámadását. Ezért egyházunk ma mindenkit meghív arra: akartok-e Krisztus társaiként ti is végigvonulni a szenvedés útján, hogy bejuthassatok majd egykor az örök Húsvétba?” – fogalmazott Urbán Erik ferences templomigazgató. Az ünnep arra emlékeztet, hogy szenvedése előtt Jézus felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott töltse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát elküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép pálmaágakkal integetett, és ruháikat leterítették előtte. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység és a győzelem jelképe volt.