A hazai kastélyok zömének berendezései a második világháború alatt és az azt követő években szétszóródtak vagy elpusztultak. Nem történt ez másként a fertődi Esterházy kastély esetében sem, ahol a helyi lakosok a mai napig adatokkal tudnak szolgálni arról, hogy ezeknek a felszereléseknek és tárgyaknak mi lett a sorsa. Vannak közöttük olyanok, amelyeket elástak vagy bizonyos területek feltöltésébe kerültek, reményt adva arra, hogy feltárásukkal a talán még megmenthető értékeket összegyűjtsük.
 
A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága elhatározta, hogy utánajár a szóbeszédnek és a település egyik részén egyszerűbb régészeti módszerekkel kisebb feltárásokat végez a világháború után földbe került kastélybéli emlékek megmentésére. A munkához olyan fertődi, általános iskolás felső tagozatos diákokat toborzott, akik érdeklődnek a történelem és a kastély múltja iránt, s akik nem riadnak vissza attól sem, hogy az ásót a kezükbe fogják.
 
A cél az volt, hogy a kutakodás során a diákok pozitív élményekkel gazdagodjanak és erősödjék a kötődésük a kastélyhoz, a helyi értékekhez. A diák régésztábort tavaly  június 27. és  július 1. között szervezték meg, vezetője Varga Kálmán, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója, segítője pedig Vajdai Ágnes múzeumpedagógus voltak. A 11 fős diákcsapat napi programja 9 órakor kezdődött és a délelőtt a terepen telt el. A délutánt az előkerült leletek elemzése, azonosítása és tisztítása töltötte ki, párosulva egy-egy kastélybéli programmal.
Az ásatás során nagyon sokféle, zömmel 18–19. századi anyag került elő: üvegcsillárok finoman csiszolt darabjai, márványburkolatok és asztallapok töredékei, kályha- és bútordíszek, vasalatok és a legkülönbözőbb használati tárgyak – sajnos összetört – leletei.
 
A legkülönlegesebb és épen előkerült darab egy Esterházy-monogramos, fémből készült nyomóforma volt, melyet az uradalomban vetett téglák jelölésére használtak. Említésre méltóan szépek voltak és a chinoiserie stílusú porcelánok magas művészi értékét mutatták a kastély egykori porcelángyűjteményében volt kínai munkák töredékei. Inkább érdekességnek, mint jelentős értéknek mondható az a világháborús német rohamsisak, melyet gázálarc maradványokkal együtt rejtett a föld.
 
A tábor életét bemutató képekből és az előkerült leletek válogatott darabjaiból a napokban kis kiállítás nyílt a kastélyban. Megrendezését a tábor költségeit is biztosító Esterházy Kastély Kápolna Alapítvány (www.esterhazykapolna.hu)  támogatta. A május végéig látható összeállítás azon túl, hogy bepillantást enged egykori értékeink körébe, arra is jó példa, miként lehet aktivizálni a fiatal korosztályokat múltunk felfedezéséhez. 
 
A kezdeményezés sikere és eredményei arra késztetik a Műemlékek Nemzeti Gondnokságát, hogy a diák régésztábort idén is megszervezze, s a jövőben akár hagyományossá tegye – sajnos úgy tűnik, elpusztult értékeink sokasága ehhez még sokáig jó alappal szolgál.