Az Ünnepi Könyvhét keretében Turi Gábor: Kilátások - Írások két Magyarországról című könyvét június 3-án (pénteken) 17 órától mutatjuk be a DMK Belvárosi Közösségi Házában (Kossuth u. 1.). Az est házigazdája: Márkus Béla, irodalomtörténész. Közreműködik: Kóti Árpád, színművész. A könyvet a Debreceni Egyetemi Kiadó gondozza.
Turi Gábor újságíróként indult, rendszerváltó politikus, majd kultúrdiplomata és debreceni alpolgármester lett, s most visszakanyarodott az íráshoz. A könyv szerkesztésében a motivációja kettős volt: a rendszerváltás huszadik évfordulóján tapasztalt mulasztás pótlása, megadni a becsületét a független szellemű újságírásnak; illetve egy nyitott, befogadó, értékelvű, demokratikus gondolkodásmód felmutatása egy olyan korban, amelyben táborokba szerveződve folytatnak kíméletlen harcot a magyarok egymás ellen. S van benne vidéki öntudat is, azzal együtt, hogy hét évet élt Londonban és Washingtonban. A könyv utószavát Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere jegyzi. A Kilátások című kötet írásait helyi és országos lapokból válogatta a szerző, zömmel a Hajdú-Bihari Naplóból. Az időben első írás, mint a rendszerváltozás előzménye, a hetvenes évek közepéről datálódik - Mocsár Gábor író a Debrecenről szóló szociográfiájában akkor a legtehetségesebb fiatal riporterek közé sorolta Turi Gábort, aki később színikritikusként és dzsessz szakíróként is dolgozott. A nyíregyházi születésű alkotó két évtizeden át volt újságíró, szerkesztő. 1988-ban aktív ellenzéki szerepet vállalt, a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, az országos választmány tagja lett. Londonban 1992 és 1995 között kulturális, Washingtonban 1998 és 2002 között sajtóattaséként képviselte Magyarországot. 2002-ben Debrecen kultúráért és külügyekért felelős alpolgármesterének, 2006-ban külügyi tanácsnoknak választották. Jelenleg a Debreceni Egyetem Külső Kapcsolatok Igazgatóságát vezeti.
Turi Gábor könyve hét fejezetre tagolódik. A Sokszög személyes hangú bevezetés; a Játékszabályok, a Közép-Európa vonat és a Műcsarnok írásai a rendszerváltáshoz vezető korszak közérzet-lenyomatai; az És a fejekben mi van? pedig az életet naiv társadalomalakító hittel kezdő fiatalember világképének alakulását mutatja be a rendszer lényegének megismerésétől az uralkodó ideológia megtagadásáig. A kötet gerincét adó Ki nyer ma? a rendszerváltozás eseményeit követi nyomon; végül az Ábel a jogállamban írásai a váltást követő időszak jelenségeiről tudósítanak rádiójegyzetek formájában.