Vasárnap tartják a francia elnökválasztás második fordulóját, amelyben Emmanuel Macron és Marine Le Pen csap össze. A felmérések és a sajtó is Macron győzelmét várja, aki annyira biztos a sikerben, hogy már kiszemelte miniszterelnök-jelöltjét. A választás biztonságára ötvenezer rendőr és csendőr ügyel.

Mintegy 47,5 millió szavazásra jogosult állampolgárt várnak vasárnap Franciaországban az urnákhoz az elnökválasztás második fordulójában.

A pénteken nyilvánosságra hozott utolsó felmérések szerint az egy éve alakult és magát a hagyományos jobb- és baloldalon kívül meghatározó, saját En Marche! (Lendületben!) nevű politikai mozgalmát vezető, 39 éves Emmanuel Macron 61,5-62 százalékos támogatottsággal biztos győzelmet arathat a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje, a 48 éves Marine Le Pen felett. Neki a szavazatok 38-38,5 százalékát jósolják a közvélemény-kutatások.

A két forduló közötti, feszült hangulatú kampányt Le Pen kezdte jobban, de később Macron is felzárkózott hozzá. Az elnökjelöltek szerda esti tévévitájából a centrista Macron jött ki jobban: a személyeskedéssel és vádaskodással teli vita másnapján készült felmérésekben Le Pen támogatottsága 2-3 százalékponttal csökkent. Ez azért is fontos, mert a felmérések szerint a biztos választók 18 százaléka még nem döntötte el, kire adja a voksát. A France24 szerint Le Pen szavazói közül is többen csalódtak a jelöltben, mert, mint mondták, mintha „feladta volna”. A bizonytalanok között sokan lehetnek a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon elsőkörös szavazói közül, aki nem szólított fel egyik jelölt támogatására sem, s ezzel kivívta a Macron mögé felsorakozók haragját.

A France 24 szerint az lehet ennek az oka, hogy Mélenchon a kapitalizmus jelöltjének tekinti Macront, míg Le Pen programjának gazdasági részében sok a hagyományosan baloldali elem. Ugyanakkor Le Pen nyílt támogatása vállalhatatlan Mélenchon számára, akinek elsőkörös hétmillió szavazóját mindkét jelölt szívesen látná a saját táborában.

A felmérések szerint csökkent a választási hajlandóság is, ami inkább Le Pennek kedvezhet: az első forduló 80 százalékos részvételi aránya után a második körben várhatóan a franciák háromnegyede járul majd az urnákhoz, és erősen kampányolnak az érvénytelenül szavazás hívei is.

Macron annyira biztos a győzelmében, hogy már nyíltan arról beszélt, kiválasztotta miniszterelnökét egy tapasztalt politikus személyében, akivel már együtt dolgoznak a kormány összetételén, de a nevét nem árulta el. A francia sajtó jelentős része is lefutott meccsként kezeli a hét végi választást, és már Macron elnökségét latolgatja.

A Le Parisien szerint Macron legtöbb szavazója nem rá, hanem Le Pen ellen voksol majd, így elnökként valójában kevesen állnak majd mögötte, és sokan fogják kritikus szemmel nézni a munkásságát. Le Pen esetleges győzelme sem hozná könnyű helyzetbe Franciaországot, mert a legtöbb uniós vezető Macront biztosította támogatásáról.

A 67 ezer választókörzet reggel 8 órakor nyitja meg kapuit, a nagyvárosokban este 8, a kisebb településeken este 7 óráig lehet szavazni. Franciaország tengerentúli területein – az első fordulóhoz hasonlóan – már szombaton megkezdődik a szavazás. Az exit poll eredmények vasárnap este 8 órára várhatók. Az új köztársasági elnököt legkésőbb május 14-én beiktatják hivatalába, aznap jár le ugyanis Francois Hollande mandátuma.

Ez az első alkalom, hogy az elnökválasztást rendkívüli állapot idején tartják, amely a 2015. november 13-i, 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat óta van életben. A választókörzeteket mintegy ötvenezer rendőr és csendőr biztosítja, s közülük tizenkétezren Párizsban és a fővárosi agglomerációban teljesítenek szolgálatot.

Emmanuel Macron
- Kétsebességes, föderatív Európa víziója
- „Az értékeihez hű és nyitott” Franciaország víziója
- Ellenzi a Moszkvához való közeledést
- Beruházási csomaggal ösztönözné a gazdaságot, 120 ezer munkahelyet megszüntetne a közszférában, de 5 ezer új tanári állást hozna létre
- Csökkentené a vállalatok és a munkavállalók terheit, az európai vállalatok előnyben részesítése
a közbeszerzési pályázatokon
- A munkanélküli-segélyezést és a nyugdíjrendszert is egyszerűsítené, de nem nyúlna a nyugdíjkorhatárhoz

Marine Le Pen
- Kilépés az Európai Unióból és az eurózónából
- Nemzeti preferencia
- Közeledés Moszkvához
- Csökkentené az államháztartási hiányt a társadalombiztosítási büdzsé és az Európai Unió költségvetési hozzájárulásának redukálásával, valamint az adócsalás szigorúbb büntetésével
- A vállalatok és a munkavállalók terheinek csökkentése, a közbeszerzési pályázatokon a francia vállalatok előnyben részesítése
- Csökkentene minden, külföldieknek járó állami támogatást, és a társadalombiztosítást kizárólag
a franciáknak tartaná fent. Csökkentené a nyugdíjkorhatárt 60 évre, és megemelné a minimál-nyugdíjat