A következő évi egészségügyi költségvetésből látszik, a kormány elkötelezett a budapesti ellátásfejlesztés, a népegészségügy és a béremelések mellett, ami mindenképpen pozitív – értékelte a büdzsét Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Ugyanakkor kiemelte, a kórházi adósságok ideihez hasonló újratermelődése kódolva van a rendszerben, de kérdéses az is, hogy vajon az alapellátásra szánt jövő évi többlet elég lesz-e a fiatalok pályára csábításához

Jövőre hétmilliárddal több jut majd alapellátásra (képünk illusztráció) (Fotó: MH)

Nem nevezhető választási költségvetésnek a jövő évi egészségügyi büdzsé terve annak ellenére, hogy 2017 második felében még módosíthatják azt, ahogy arra már korábban is volt példa – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász.

Ismert, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter május 2-án nyújtotta be a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, amelyet „a munkából élők költségvetésének nevezett”. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a számok ismertetésekor előrevetítette, az egészségügyre szánt kiadások a következő évben százötven-kétszáz milliárd forinttal emelkedhetnek az idei évhez képest. Szerinte „kemény másfél év van mögöttünk, és erős eredményeket értünk el”.

Sinkó Eszter a főszámok közül elsőként a gyógyító-megelőző kassza durván nyolcvanmilliárd forintos, hét százalék körüli növekedését emelte ki. Ebből 8,7 milliárd forintot tesz ki a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése miatti korrekció, és körülbelül ötvennyolcmilliárd forint lesz az átfogó béremelés következő ütemének finanszírozása. A fennmaradó összeg a szakértő szerint nem jelent majd érdemi változást, a dologi kiadások nem nőnek jelentősen. Ez különösen a már korszerűsített intézmények esetében jelent nehézséget, hiszen a modernizált gépparkok drágább üzemeltetést is jelentenek.

A közgazdász felidézte Ónodi-Szűcs Zoltán szavait is, aki a kórházi adósságok növekedési ütemével kapcsolatban azt mondta, reméli, hogy az nem fogja meghaladni éves szinten a húszmilliárd forintot. Sinkó Eszter szerint ez nagy valószínűséggel nem lesz tartható, dacára a 2018-ra betervezett húszmilliárdos céltartaléknak. Bár a béremelések fedezete megjelenik a gyógyító-megelőző kasszában, az eszközök beszerzésére és egyéb dologi kiadások fedezésére érdemben továbbra sem jut több forrás jövőre a büdzsé tervezete szerint, így „kódolva van, hogy ugyanúgy jelentkeznek majd a fenntartási hiányosságok a kórházaknál” – mondta a szakember.

Sinkó Eszter kiemelte az alapellátás területét is, ahol a költségvetés szerint hétmilliárd forinttal emelkedik a finanszírozás 2018-ban, ami szintén „kevésnek tűnik”, főleg annak tükrében, hogy a háziorvosok a következő évre is jelezték, szükségük van arra a tízmilliárdnyi többletforrásra, amelyből fedezni lehetne az újabb, praxisonként plusz százharmincezer forintos havi támogatást. A közgazdász emlékeztetett Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnökének szavaira, aki jelezte Orbán Viktor miniszterelnöknek, sürgős beavatkozásra van szükség az alapellátásban, elsősorban a finanszírozás területén. Sinkó Eszter ezzel egyetértve felvetette, nem biztos, hogy a 2018-ban előirányzott plusz hétmilliárd forint elég lesz a háziorvosok itthon tartására és a fiatal kollégák „pályára csábításához”. 

A béremelésekkel kapcsolatban összességében úgy értékelt: érezhető és jelentős az a többlet, amely idén és jövőre az ágazatban dolgozók zsebébe kerül, a „gond csak az”, hogy ennek már a 2012-ben megkezdett, aztán félbemaradt emelések után kellett volna következnie, mert bár valóban korrekt a növekmény, „sokaknak későn érkezett”. Kiemelte az ágazatban mindenhol jelentkező szakemberhiányt, jelezve, a korábban eszközölt béremelések sok, az utóbbi néhány évben külföldre távozó kollégát tarthattak volna itthon.

A gyógyszerkassza költségvetése jövőre szintén emelkedik, az előirányzat kétszázhatvanötmilliárd forint az idei kétszáznegyvenhétmilliárdhoz képest. Sinkó Eszter üdvözölte, hogy az utóbbi időben számos új, korszerű terápiát fogadott be az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP), azok alkalmazása bizonyítottan hatásos, ám most lenne elegendő forrás az innovációk követésére és beépítésére, ezért erre „még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni”.

Kiemelte, harmincmilliárd forintot különítenek el 2018-ban a fővárosi kórházfejlesztésekre, ami rendkívül pozitív, „a kormány elköteleződését jelzi Budapest ellátásnak javításáért”. Fontosnak nevezte azt is, hogy egymilliárd forintot szánnak olyan szakmai munka végzésére és folytatására, amely az alapellátási törvény végrehajtását segíti elő a kollegiális szakmai vezető funkciójának megjelenésével. Népegészségügyre is majdnem kétszer annyit, az idei 4,5 milliárdhoz képest nyolcmilliárd forintot terveztek a jövő évi büdzsébe, ami szintén komoly elhivatottságot jelez.

Mészáros János helyettes államtitkár a jövő évi ágazati költségvetés-tervezetről a napokban úgy nyilatkozott, a népegészségügyi programok, a szakellátás fejlesztése, a gazdálkodás optimalizálását ösztönző beruházások, az alap- és védőnői ellátás megerősítése, valamint az egynapos ellátások fejlesztése lesz a prioritás.

A védőnők és a mentősök fizetése is emelkedhet
Folytatódnak a tárgyalások

Rendeződhet az egészségügyben dolgozó műszaki és gazdasági területen dolgozók bérhelyzete, de zajlanak a tárgyalások a védőnők és a mentődolgozók fizetésének emeléséről is. Ismét asztalhoz ültek a döntéshozók és az érdekvédők. 

Folytatódott az egészségügyi kollektív szerződéssel kapcsolatos tárgyalássorozat, amelyen ezúttal az ágazatban dolgozó, nem egészségügyi végzettségű kollégák fizetésemelésének kérdése, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum emelés miatti korrekcióról is tárgyaltak – írta közleményében az államtitkárság. Az egyeztetésen a Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ EDDSZ), a mentődolgozók és a kamarák képviselői mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes szakmai vezetői is részt vettek. 

Berczik Ábel kincstárért felelős helyettes államtitkár tájékoztatást adott a 2018-ban az egészségügyi ágazatnak, így a védőnőknek és a mentősöknek juttatandó többletforrásokról. Az érdekvédők – hivatkozva a 2016. szeptember 20-án megkötött megállapodásra – erre az évre is igénylik a közösen elfogadott bértábla belső arányainak megőrzését. Ugyancsak kérték a megállapodás alapján a védőnőket és a mentődolgozókat érintő többletjuttatások kollektív szerződésbe foglalását, valamint a gazdasági, műszaki, és háttérszolgáltatást nyújtók bérfejlesztését. Ismert, a védőnők néhány héttel ezelőtt több mint húsz közjogi méltóságnak küldték el leveleiket, amelyben jelezték, kimaradtak az eddigi béremelésekből.

A minisztériumnak célja az is, hogy az egészségügyi ágazat munkavállalói a 2016-ban elért, a bérrangsorban lévő tizenegyedik pozíciójukat megtartsák, illetve lényegesen előbbre kerüljenek. A felek a jövő héten folytatják a tárgyalást, amelyen a tervek szerint a védőnőket és a mentődolgozókat érintő kérdések kerülhetnek előtérbe.

Röviden
Adómentes lehet a következő évtől a praxisjog értékesítése

- Közzétette honlapján a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökségi tagjainak javadalmazását, amelyet ezúttal Éger István elnök fizetésével is kiegészítettek. A testület vezetője ennek alapján egymillió-nyolcvanezer forint díjazásban részesül havonta, ami mellé 29 333 forint cafetériát kap. A főállásban alkalmazott alelnököknek a 265 ezer forintos fizetésük mellett 14666 forintos cafetériát fizetnek ki, és ugyanennyit Nagy Ferenc főtitkárnak, akinek 212 ezer forint a havi juttatása. A Medicalonline cikkében arra emlékeztet, hogy Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő néhány héttel korábban levelet írt a MOK elnökének, amelyben a kamara vagyongazdálkodásáról tett fel kérdéseket: elsősorban a kamarai tisztségviselők javadalmazása és a MOK tulajdonában lévő cégek pénzügyei érdekelték. Az orvos azért is érdeklődött írásban, mert Éger István javadalmazása nincs feltüntetve a kamara honlapján. 

- Ingyenes kiadványokat terjesztenek az iskolákban országszerte, s ezekben arra is felhívják a figyelmet, hogy a magyar fiatalok nagyon gyengén teljesítettek az állóképességet vizsgáló teszteken, illetve még mindig nagyon sok az elhízott gyermek – írta közleményében a Magyar Diáksport Szövetség. A szervezet ezen a helyzeten változtatna tanácsadással, a helyes életmód kialakításával. Az iskolákba eljuttatott egészségfüzetet harmincezer példányban nyomtatták ki, s első körben, májusban ötszáz intézményhez küldik el.

- Újabb kezdeményezésben érhetnek el eredményeket az alapellátásban dolgozók, egy jövő évi adóváltozásról szóló törvénytervezetből ugyanis az derült ki, hogy a praxisjog értékesítése jövő évtől adómentes lehet – írta tegnapi cikkében a Weborvos. Ismert, március óta elérhető a háziorvosok számára kiírt praxisvásárlási és letelepedési pályázat, amelynek az idén az elnyerhető keretösszege a korábbinál nagyobb, egymilliárd-kétszázötvenmillió forint. Jelentkezni a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetekre lehet, ettől az évtől pedig az alapellátásban dolgozó fogorvosok is igényelhetik ezt a fajta  támogatást.