Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden nyilvánosan kihirdetett határozatával megsemmisítette a földforgalmi törvénnyel összefüggő egyik törvényi rendelkezést, mert az sértette az alaptörvényben rögzített jogorvoslati jogot.
A konkrét földforgalmi ügyben egy elővásárlásra jogosult perelte be a megyei kormányhivatalt, a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája azonban felfüggesztette az eljárást és az Ab-hez fordult, kérve a mezőgazdasági és erdőgazdasági földek forgalmával kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az eljáró bíró indítványa szerint az alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenessége miatt fordulhatott elő, hogy egyes döntésekről az érintettek nem értesülhettek időben – a kifogásolt jogszabály szerint nem is kellett nekik kézbesíteni -, és ezért nem élhettek jogorvoslati jogukkal.

Az ügyben a helyi földbizottság állásfoglalásán alapuló képviselő-testületi döntéssel kapcsolatos közlési kötelezettségre vonatkozó szabályok alkotmányosságát vizsgálta az Ab és kimondta: “előállhat – és a konkrét ügyben elő is állt – a hatályos szabályozás mellett az a helyzet, hogy a hatósági döntés, az érdemi, ügydöntő határozat ellen önhibán kívül nem lehet jogorvoslattal élni és a hátrányos következmények másként sem háríthatók el”.
Az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy ezekben az ügyekben a képviselő-testület döntésével szemben a bírósági felülvizsgálat biztosítása alaptörvényből eredő követelmény. Hivatkozott az alaptörvény azon rendelkezésére, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

Az Ab értelmezése szerint a “jogorvoslathoz való jog lényegi tartalma azt követeli meg a jogalkotótól, hogy a hatóságok vagy bíróságok érdemi, ügydöntő határozatai tekintetében tegye lehetővé a valamely más szervhez, vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulás lehetőségét olyan döntés meghozataláért, amely képes a sérelmezett döntést felülvizsgálni, és a sérelem megállapítása esetén a döntésre visszaható módon a sérelmet orvosolni”.

Kiemelte: a bírósághoz fordulás jogának gyakorlásához szükséges, hogy az érintettek értesüljenek a határozatról, amely jogukat vagy jogos érdekeiket érinti és megismerhessék annak tartalmát.

Az alaptörvény-ellenes törvényi rendelkezés az Ab döntésének a Magyar Közlönyben történő kihirdetését követő napon hatályát veszti, így már a folyamatban lévő bírósági ügyekben sem alkalmazható.

A döntést egyhangúlag hozta meg az Ab tizenegy bírája.