Nem támogatták a kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) szélsőbaloldali gerillacsoport közötti békemegállapodást a kolumbiai népszavazók. A voksolók 50,2 százaléka utasította el az 52 éve tartó, több mint 260 ezer életet követelő fegyveres konfliktus lezárását célzó békeszerződést. 
Az AP amerikai hírügynökség közlése szerint a nem és az igen szavazatok között 60 ezer voks a különbség a előbbiek javára.

A referendumon viszonylag alacsony volt a részvétel, a 34,9 millióból mintegy 13 millió választópolgár élt szavazati jogával.

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök a népszavazás előtt közölte: nincsen másik terve, és amennyiben a nemek győznek, újra kiéleződik a fegyveres konfliktus. Az elnök ezzel a szeptember 26-án aláírt békeegyezmény elfogadására ösztönözte a szavazókat, ugyanis a referendum nem von jogalkotási kötelezettséget maga után.

A népszavazás ötlete magától Santos elnöktől származik, akinek az volt a célja, hogy a “lehető legszélesebb legitimitást” biztosítsa a már aláírt egyezménynek.

Az eredmény kie után Santos közölte, hogy elismeri a vereséget. Hangsúlyozta, a tűzszünet továbbra is érvényben van, folytatja munkáját a béke elérése érdekében. Az elnök közölte azt is, hogy a hétfői nap folyamán összehívja a politikai pártokat, hogy megvitassák a békefolyamat jövőjét, valamint Havannába küldte a kormány tárgyalóit, hogy az eredményt Kubában váró FARC-vezetőkkel konzultáljanak.

A FARC, amely az elejétől kezdve ellenezte a népszavazást, először Twitter-bejegyzésében reagált az eredményre, amiben hangsúlyozta: továbbra is a béke elérését tűzi ki céljául. Később Rodrigo Londono FARC-vezér közölte, hogy a szervezet mélységes sajnálattal fogadta az eredményt, ugyanakkor nyomatékosította, szervezete eltökélt a béke elérésében.

A csoport korábban is világossá tette, hogy véget akar vetni a félévszázados konfliktusnak. Egy szombati közleményében például bejelentette, hogy a békeegyezmény keretében pénzügyi kárpótlást nyújt az évtizedes konfliktus áldozatainak, ehhez pedig előzetesen számot ad anyagi forrásairól a kormánynak.

A békeszerződés ellenzői – Alvaro Uribe korábbi elnökkel az élükön – úgy vélik, hogy az egyezmény túlságosan is elnéző a fegyveresekkel szemben, ezért újratárgyalását követelik.

A megegyezés értelmében a népszavazás sikere esetén a FARC mintegy 6 ezer harcosa leteszi a fegyvert, majd a gerillaszervezet az ENSZ felügyelete alatt fél éven belül politikai párttá alakul át. Az ezt bírálók szerint nem lehet hagyni, hogy a gerillák csak úgy beilleszkedjenek a társadalomba, és megússzák a börtönbüntetést.

A szeptember végén kötött békeszerződés lehetővé tenné a FARC-nak, hogy induljon a 2018-as elnöki és parlamenti választásokon, és 10 kongresszusi mandátumot is biztosítanának a gerillacsoportnak 2026-ig. A gerillák felhagynának a drogkereskedelemmel, és részt vállalnának a kolumbiai vidékfejlesztésben.

A megállapodás egyik ellentmondásos pontja az, hogy a gyilkosságokért, robbantásos támadásokért és egyéb bűncselekményekért felelős gerillaparancsnokoknak egy különleges bíróság előtt kellene felelniük, amely viszont alternatív büntetést szabna ki rájuk, például aknamentesítésre köteleznék őket.