Sok európai ország úgy érzi, hogy Németország rájuk kényszerít egy olyan menekültpolitikát, amit nem akarnak – mondta egy német TV-show-ban az osztrák külügyminiszter a magyar kvótareferendum kapcsán.
Az érvénytelennek bizonyult magyar kvótareferendum volt a téma az ARD német köztévé Anne Will című politikai talk show-jában is vasárnap este. Az adás címe arra utalt, hogy vajon a magyar népszavazás után szalonképes lesz-e az iszlámellenesség Európában.  

Berlini magyar nagykövet: Nem vagyunk idegenellenesek!

A riporter első kérdése az volt Györkös Péter berlini magyar nagykövethez, hogy ezek szerint kevésbé idegenellenesek a magyarok, ahogy azt korábban gondoltuk? Györkös azt mondta, hogy egyáltalán nem idegenellenesek a magyarok, és a népszavazás nem arról szólt, hogy senkit nem akarunk befogadni, hanem, hogy mi dönthessünk a befogadásról.

Györkös azt is elmondta: a referendum nem a már elfogadott tanácsi határozatra vonatkozik az egyszeri elosztásról, ezt ugyanis megtámadtuk az Európai Bíróságon. A népszavazás egy jövőbeni, állandó elosztási mechanizmusra vonatkozott – mondta.

A nagykövet azt is hangsúlyozta: eleve elbukott a migránskvóta ötlete, hiszen eddig az elosztani szánt migránsoknak csak 5-6 százalékát sikerült a kvóta alapján szétosztani. Mi már a krízisövezetekből érkező diákoknak nyújtott ösztöndíjak útján több embert fogadtunk be onnan, mint ahány a menekültkvóta alapján ránk esne – fejtette ki Györkös, mire kapott is a közönségtől egy gerilla-tapsot.

Kurz: Miért a részvételről beszélünk az eredmény helyett?

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter afeletti meglepetésének adott hangot, hogy mindenki arról beszél, hogy hány százalék vett részt a népszavazáson, és nem arról, hogy milyen arányban mondtak nemet a migránskvótára a magyar szavazók. Hangsúlyozta: most többen mondtak nemet a migránskvótára, mint ahányan annak idején 2003-ban az EU-csatlakozásra. Vagyis abba a veszélyes helyzetbe került az EU, hogy sok országban – és nem csak Magyarországon, vagy a visegrádi országokban – nem elégedettek az emberek az EU által folytatott politikával – mondta Kurz, hozzátéve: sok országnak az az érzése a migráció kapcsán, hogy néhány kevés közép-európai ország, mindenekelőtt Németország rájuk kényszerít egy olyan politikát, amit nem akarnak.

A részvételi aránnyal kapcsolatban Kurz emlékeztetett, hogy a legutóbbi európai parlamenti választáson a népszavazásnál még sokkal alacsonyabb, 29 százalékos volt a részvétel és az európai átlag is csak 43 százalék volt. Tehát az alacsony részvételi arányt a népszavazáson semmiképp sem szabad úgy értelmezni, hogy a magyarok több migránst akarnak felvenni – hangsúlyozta az osztrák külügyminiszter.

A migránskvóta nem csak azon bukik el, hogy egyes tagállamok azt nem akarják, hanem maguk a menedékkérők se, hiszen a többségük Németországba, Ausztriába és Svédországba vágyik, nem pedig Romániába vagy Magyarországra – mondta Kurz.


Kolumbiai népszavazás: a résztvevők elutasították a szélsőbalos gerillákkal kötött békeszerződést