A Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint komoly veszélyt jelentenek a magyar lakásokban található old timer kazánok, melyek forgalmazása ma már nem is lehetséges, ugyanakkor nem csupán a modern készülékekre való csere, de még a régi készülékek éves ellenőriztetése sem jellemző a lakosságra.
A hazai fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet. Ez nemcsak azért gond, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, és jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet megteremtéséhez, de gond azért is, mert a hagyományos, nyílt égésterű készülékek kevésbé biztonságosak - különösen, ha éves karbantartásuk sem történik meg -, esetükben szén-monoxid-visszaáramlásból fakadó mérgezés veszélye állhat fenn, szemben a zárt égésterű kazánokkal.

A rendszeres, éves karbantartás mértéke egyes gyártói visszajelzések alapján 20% alatt marad hazánkban, szemben például a román fűtőkészülék-piac 39%-os értékétől. Így elmondható, hogy a hazai, hagyományos kazánok többsége valóságos időzített bombaként üzemel a magyar otthonokban.

Hagyományos kazánt már nem is lehet venni

Tavaly ősszel a kazánokra, bojlerekre a nagyobb háztartási eszközökről már jól ismert energiacímke került egy Magyarországon is közvetlenül hatályos EU-rendelet alapján. A címke használata egyszerű: minél energiatakarékosabb egy készülék, annál zöldebb a besorolása. A címke tartalmazza külön a fűtésre és használati meleg vízre vonatkozóan a hatásfokon túl a zajkibocsátás mértékét és a névleges teljesítményt is. A minél hatékonyabb készülék kiválasztásában nyújt tehát segítséget.

Ugyanígy tavaly szeptembertől már csak olyan fűtőberendezések hozhatók forgalomba, melyek elérnek egy adott szezonális hatásfokot és hangteljesítményszintet.

Egy készülék szezonális hatásfoka - szemben a korábbi hatásfokszámítással - annak valós működési értékét tükrözi a teljes fűtési időszakban. Jellemzően az új energiacímke szerinti B energiaosztályú vagy annál jobb besorolású készülékek tudják teljesíteni az új elvárásokat. Néhány kivételtől eltekintve tehát csak azok a korábbinál jobb hatásfokú, halkabb berendezések forgalmazhatóak, amelyek kondenzációs kazánként váltak ismertté.

Elkeserítő jelenségek az országban

A Magyar Energiahatékonysági Intézet információi szerint az eladott új fűtőkészülékek száma stagnál, nagyon kevés berendezést vásárolnak a fogyasztók, így nemhogy megújulni nem tud, hanem még jobban kitolódik a hazai készülékállomány életkora, az üzemeltetési időszak biztonságos határát feszegetve.

Riasztóan magas továbbá a szürke beszerelések aránya is, egyes gyártói becslések alapján a 40-45%-ot is eléri. Az értékesített, de hivatalosan üzembe nem helyezett készülékek esetén a tulajdonosok valamelyik hatósági engedélyt spórolják meg, sokszor inkább a hivatalos készülékcsere - mint hatósági eljárás - okozta adminisztrációs teher, mintsem a valós költségek miatt.

A magyar fogyasztó persze rendkívül árérzékeny is, a beruházási költség - beleértve a készülék árát - az egyik elsődleges döntési szempont. Nehezíti a fűtőkészülék-piac fejlődését és a készülékállomány megújulását a kapcsolt kéményrendszerek felújításának szükségessége is, hiszen ez gyakran a készülékberuházással azonos költséget jelent.

Végletekig javítgatott készülékek, egyre rosszabb levegőminőség

A készülékcsere magyar átlagjövedelmekhez viszonyított magas költsége jellemzően oda vezet, hogy vagy a meglevő készüléket javítgatják a végletekig, vagy visszalépnek a vegyes tüzelés irányába. Egy javítás borsos költsége is olcsóbb, mint az új, hatékony, modern készülékre való átállás. A működtetés üzembiztonsága és gazdaságossága, az olcsóbb rezsi, környezetünk védelme sajnos csak sokadlagos szempont.

A vegyes tüzelés egyre szélesebb körben való elterjedésére utal, hogy május elején egy riasztó statisztika jelent meg a hazai légszennyezettségi adatokról. Kína után Magyarországon a legmagasabb - millió lakosra számítva - a légszennyezettség miatti halálozások száma, beleértve a szállópor-kibocsátást, melynek 77%-a hazánkban a lakossági fűtés számlájára írható.

Szemléletformálás elengedhetetlen

Az intézet szerint hiányoznak a széles körű tájékoztató kampányok, programok, a továbblépéshez pedig erős állami támogatási rendszerre és szemléletformálásra lenne szükség, mely az energiahatékony megoldásokra irányítja a figyelmet, és növeli a fogyasztói tudatosságot.