Tizenhat hónapnyi küzdelem után legyőzte a rák Gyaraki Bogit - a 11 éves szegedi kislány múlt hét csütörtökön angyal lett. Három nappal korábban jártunk a családnál, az akkor készült cikk azonban már nem jelenik meg. Édesanyja most mégis el szerette volna mesélni az utolsó időszak történéseit - gyászhír helyett így állítva emléket a kislánynak, aki több ezer embernek tanította meg a feltétel nélküli szeretetet.
Múlt hét hétfőn jártunk Gyaraki Bogiéknál. Meglátogattuk a 11 éves, agydaganatos szegedi kislányt és édesanyját, hiszen folyamatosan nyomon követtük életüket, és kíváncsiak voltunk, mi újság velük. Akkor még nem tudtuk, hogy utolsó, otthon töltött napját látjuk. A cikk ugyan elkészült, de már nem jelent meg lapunkban. Bogi ugyanis másnap kórházba került, két napra rá pedig – ahogyan édesanyja fogalmazott – angyal lett.

Nem adta fel

Bogi állapota tavasszal egyik napról a másikra rohamosan romlani kezdett. Deréktól lefelé teljesen lebénult, amit a legsúlyosabb fokozatú gerincdaganat okozott. A három tumort ugyan eltávolították, de addigra olyan komoly károkat okoztak, hogy az orvosok azt mondták, soha nem fog mozogni. Zsuzsa és Bogi azonban nem adta fel: a kemoterápia és sugárkezelések után úszásra és gyógytornára kezdtek járni, nekünk pedig már büszkén mutatták, milyen ügyesen áll Bogi magától, mozgatja a lábfejeit, és milyen keményen dolgozik azért még otthon is, hogy egyszer felkelhessen a kerekesszékből.

Egy hete mi egy erős, küzdeni akaró kislányt láttunk, akinek egyetlen vágya volt: meggyógyulni. Szótlan volt és bágyadt, de másnap kiderült, nem működik jól a két héttel korábban kicserélt sönt az agyában, ami elvezeti az agyvizet, nyilván ez okozta a rossz állapotát. Délután ezért megműtötték. Az operáció jól sikerült, de utána már nem tudták felébreszteni az orvosok.

Az utolsó nyugodt éjszaka

– Kedd este volt még egy nyugodt éjszakánk, amikor fogtam Bogi kezét, és őriztem az álmát – mesélte Gyaraki Zsuzsa. – Aztán szerda délelőtt, percekkel azután, hogy megtudtam, milyen nagy a baj, beállt nála az agyhalál.

A családnak ezt követően jutott még egy nap, így mindannyian el tudtak köszönni Bogitól. Ott voltak vele végig, meséltek neki, és felidézték a vele kapcsolatos történeteket.

– Aztán egyszer csak lassulni kezdett a légzése. Az utolsó előtti lélegzetvételekor még ígéretet tettem neki arra, hogy az utóbbi 16 hónapban az érte folytatott küzdelem miatt széthullott családot újra összefogom, és boldogok leszünk. Majd a mellkasára tettem a kezem, hogy érezzem az utolsó szívdobbanását.

Zsuzsa azt mesélte, a legnagyobb félelme az volt, hogy kislánya szenvedni fog, éppen ezért nagyon hálás az idegsebészeti klinikának, hogy Bogi szépen tudott elmenni. – Nem voltak fájdalmai, egyszerűen csak elaludt.

Békás urnába temetik

Bogi búcsúztatója jövő hét hétfőn, 11 órakor lesz a Dugonics temetőben. Hamvait egy békás urnában – ez a figura volt Bogi kedvence – a család hazaviszi, ezért az emlékezőktől csak egy szál fehér vagy zöld virágot kérnek. – Lehet, hogy sokan furcsának tartják, de nem szeretném, ha szomorúság venné körül, így a temetőben is egy kellemes hangulatú összejövetelt tervezünk. Ő sem azt akarja, hogy gyászolják – még a gyertyái is elaludtak, amikor sírni kezdtem a halála napján.

Szeretetre tanított

Édesanyja úgy érzi, Boginak talán azért jutott csak 11 év, mert elvégezte a rá rótt feladatot. – Az elmúlt 16 hónapban egy olyan közösséget teremtett, ami számomra is hihetetlen. Ismeretlenek fogtak össze az ország különböző pontjain, annyi jógondolat-kupakot kaptunk, amiről nem is álmodtunk. Azt hiszem, megértettem, mit tudott Bogi. Az emberek többsége nem tud feltétel nélkül szeretni, ő azonban ezt váltotta ki sok ezer idegenből. Szeressük egymást – én is ezt az üzenetet fogom képviselni egész hátralévő életemben.