A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a munkavédelem nemzeti politikáját, az új stratégia a 2016-2022 közötti időszakra meghatározza a munkavédelem prioritásait - jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára egy konferencián Budapesten, csütörtökön.
Cseresnyés Péter az Egészséges munkahelyet minden életkorban című konferencián tartott előadásában kiemelte: a munkavédelmi politika hatékonyan járul hozzá a munkakörülmények fejlesztéséhez, a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének megőrzéséhez, és Magyarország versenyképességének fejlesztéséhez.

Megjegyezte: egy tanulmány szerint 2013-ban a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések költsége meghaladta a 200 milliárd forintot össztársadalmi szinten, tehát a gazdaság mutatói szerint is kiemelten fontos a munkavédelem területe.

Cseresnyés Péter kifejtette: az új stratégia elfogadásával Magyarországnak ismét van nemzeti munkavédelmi politikája. Korábban csak egyszer volt meghatározott munkavédelmi politika, annak megvalósítása is csak részben történt meg. Reményét fejezte ki, hogy a program végrehajtásával elért eredmények javítják a munkakörülményeket és a gazdaság eredményességét.

Tájékoztatása szerint a programban a hat évre meghatározott feladatok öt csoportba sorolhatók. Elsőként a vállalkozások versenyképességének fejlesztését emelte ki, amit online eszközökkel támogatnak. További feladat a munkavállalók munkavégző képességének, egészségének megőrzése, a munkavédelmi képzés, oktatás fejlesztése, valamint a munkavédelmi kutatás-fejlesztés.

A program végrehajtása az NGM feladata, de a végrehajtáshoz az érintettek széleskörű összefogása szükséges – tette hozzá.

Simon Attila István, a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár ismertette: idén az első három negyedévben 14 062 munkabaleset történt Magyarországon, ezen belül 50 halálos baleset. A legtöbb baleset a feldolgozóiparban (5351), a szállítás, raktározás területén (1745), és a kereskedelem, járműjavításban (1555) történt. A mezőgazdaságban 16 halálos munkabaleset fordult elő.

A munkabalesetek többsége a nagyobb munkáltatóknál történik, míg a halálos balesetek elsősorban a kisvállalkozásoknál fordulnak elő – összegezte. Az eddig elvégzett 12 508 munkavédelmi ellenőrzés adatai szerint 80 százalék a szabálytalan munkáltatók aránya. Hozzátette: ez azt mutatja, hogy rendszerszinten van hiba a társadalomban.

Közlése szerint az első három negyedévben 61 ezer intézkedést hoztak, a kiszabott munkavédelmi bírság 86,5 millió forint volt.

Simon Attila István kitért arra, hogy a munkabalesetek leggyakoribb oka a figyelmetlenség.

Hozzátette, nem a bírságolás a céljuk, hanem a megelőzés és a partnerség kialakítása a munkáltatókkal, a tájékoztatás, tanácsadás, és a munkavédelmi tudatosság erősítése.

MTI