A nyugat-balkáni feszültség biztonsági kockázat Magyarországon - jelentette ki a miniszter
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szlovéniában, a Bledi Stratégiai Fórumom kétoldalú tárgyalásokat folytatott az európai biztonságról és energiapolitikáról három másik európai uniós külügyminiszterrel.

A nyugat-balkáni térség egyre erőteljesebb feszültségei komoly biztonsági kockázatot jelentenek Magyarország számára – közölte a külügyminiszter a fórumot követően. A tárcavezető azt mondta, hogy elnézve az Európai Unió (EU) délkeleti szomszédságának fejleményeit - a továbbra is megoldatlan határvitákat, a vallási radikalizmus egyre komolyabb térnyerését és a terrorfenyegetettség ezzel párhuzamos, folyamatos súlyosbodását - egyáltalán nem kizárható, hogy az ősz folyamán egy újabb bevándorlási hullám indul el Európa irányába.

„Ezért jelent az instabilitás a Nyugat-Balkánon komoly biztonsági kockázatot Magyarország számára, ugyanis ha marad a bizonytalanság a Nyugat-Balkánon, a bevándorlók hada simán át tud rohanni ezen az instabil térségen és egy bevándorlási hullám órákon belül Magyarország déli határához érhet” - hangsúlyozta a tárcavezető. 

A miniszter szerint ezáltal megismétlődhetnek a tavalyi évben tapasztalt jelenetek, amit mindenképpen el kell kerülni.

Szijjártó Péter ugyanakkor úgy vélte, hogy ennek megakadályozásához Magyarország nem elég, az EU-nak is lépni kell.

"Két lépést sürgetünk az EU részéről" - mondta, és ezek közül elsőként a nyugat-balkáni országok integrációjának felgyorsítását említette. "Szerbiával 2020-ig be kell fejezni a csatlakozási tárgyalásokat, Montenegrót pedig a sikeres NATO-tagság után fel kell venni az unióba is, továbbá Macedóniával is mielőbb meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat" - hangsúlyozta.

Figyelmeztetett: "Ha a Nyugat-Balkánt nem tudjuk integrálni az EU-ba, akkor a közép-európai térség délről gyakorlatilag teljes mértékben védtelen marad."

Második feladatként a miniszter a nyugat-balkáni országok támogatását sürgette: az uniós országoknak támogatást kell nyújtaniuk a nyugat-balkáni országoknak ahhoz, hogy az utóbbiak féken tudják tartani a migrációs vonulást - hangoztatta.

"Elvárjuk az európai országoktól, hogy segítsék ezeket az országokat a határvédelemben, hogy minél délebbre toljuk a védelmi vonalat" - mondta, majd hozzátette: Magyarország eddig is segítette és ezután is segíteni fogja a ezen térség országait.

Emlékeztetett, hogy eddig több mint száz magyar rendőr szolgált különböző időszakokban Macedóniában, és most a szerb kormány is segítséget kért déli határának védelméhez, "Magyarország pedig segíteni fog Szerbiának".

A kvóta elfogadhatatlan - szögezte le külügyminiszter

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a fórumon Szijjártó Péter Edgars Rinkevics lett külügyminiszterrel egyetértett abban, hogy Európában jelenleg a biztonságot kell első helyre tenni: "az európai politikáknak az kell legyen az elsődleges célja, hogy garantálják az emberek biztonságát"

Mint írták: a két miniszter egyetértett a külső határok megvédésének fontosságában is. Lettország úgy döntött, kerítést épít Oroszországgal közös határán. A miniszterek továbbá úgy vélték, hogy a kötelező betelepítési kvóta elfogadhatatlan.

Lettország támogatja, hogy Magyarország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) tagja legyen, Szijjártó Péter pedig bejelentette: a szolidaritás jeleként jövő július és szeptember között százötven magyar katona fog állomásozni a Baltikumban, és 2019-ben újra magyar vadászgépek látják el a térség légtérvédelmét.

"Uniós forrásból két új határátkelőhelyet nyitunk, valamint összekötjük villamosenergia hálózatainkat, tovább folytatjuk a kétoldalú tárgyalásokat a koperi kikötő és az oda vezető vasútvonal fejlesztésében" - idézi a közlemény Szijjártó Pétert. 
Szijjártó Péter Karl Erjavec szlovén külügyminiszterrel jelentős határon átnyúló infrastrukturális fejlesztésekről kötött megállapodást.Közös infrastrukturális fejlesztések Szlovéniával

Szlovénia ugyanakkor támogatja Magyarország ENSZ EJT tagságát, és egy támogatói állásfoglalást adott ki a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban.

Románia még mindig a második legnagyobb exportőr

Lazar Comanescu román külügyminiszterrel Szijjártó Péter egyetértett abban: (a létező problémákat nem figyelmen kívül hagyva) tovább dolgozzanak a kétoldalú kapcsolatok lépésről lépésre történő fejlesztésén, tekintettel arra, hogy a magyar vállalatok számára Románia továbbra is a második legnagyobb exportpiac.

A két miniszter azonos véleményen volt azzal kapcsolatban is, hogy az energiabiztonság továbbra is az egyik legégetőbb probléma Közép-Európában, ezért felgyorsítják a román, a bolgár, és a magyar gázvezetékrendszer összekötését szolgáló beruházásokat, amelyről az energiaminiszterek pénteken Budapesten írnak alá megállapodást.