Egy beismeréssel tartozom önöknek: Nagyon pesszimista vagyok a nyugati civilizáció jövőjét illetően. 
Csak bámulunk, ahogy vezetőink bénultan állnak és eljátsszák a hattyú halálát – csapdába esve egy olyan élet-halál harcban, amelyben viszont MI fogunk rosszul járni. Hacsak nem térünk végre magunkhoz, és könyörtelenül és őszintén nem ismerjük be azt, hogy háborúban állunk a barbárokkal.

(…)

És ha alkalmatlan politikusaink ragaszkodnak a rituáléjukhoz és nyugtatgatnak bennünket, hogy a “sötét erők ellen kell harcolnunk és egy kört kell formálnunk a demokrácia körül” – ahelyett, hogy határozottan cselekednénk – akkor hamarosan egy erőteljes jobboldali válaszcsapásnak lehetünk majd szemtanúi, amely elkerülhetetlenül polgárháborúba fog torkollni. A frusztrált európaiak önbíráskodással fognak majd fellépni minden muszlim háttérrel rendelkező ember ellen. Még a jó és tisztességes muszlimokkal szemben is, akik szeretik a modernitást, és akik ennek a civilizációs háborúnak a túszai. Ezzel egy időben az európai muszlimok nagy többségét pedig az őrült dzsihádisták karjaiba kergetjük.

(…)

És kedves politikusok, újságírók és az úgynevezett értelmiség, nem a ‘terrorral’ állunk háborúban!

Nem állhatunk háborúban a terrorral, mivel ennek a mondatnak nincs értelme. Azzal az eszmerendszerrel állunk háborúban, mely a terrort eredményezi. A kényelmetlen, de letagadhatatlan igazság pedig az, hogy ezt az eszmerendszert úgy nevezik, hogy iszlám.

(…)

És a baloldalnak üzenem: a muszlimok nem azért gyűlölnek bennünket amit a nyugat a múltban tett. Azért gyűlölnek minket, amik vagyunk most, és leszünk a jövőben. 

(…)

Hallgassák már meg és fogják már fel, amit a muzulmánok saját maguk mondanak! Ezt be kell ismerni és a felismerést tetteknek kell követniük!