Csaknem egy éve, 2015. szeptember 5-én nyitotta meg Angela Merkel kancellár a német határokat a menekültek előtt és befogadásukkal kapcsolatban akkor hangzott el az azóta sokat idézett kijelentése, a “Wir schaffen das”, azaz “sikerülni fog”. Ez azonban üres szólamnak bizonyult – mondta az MTI-nek az évforduló alkalmából Georg Paul Hefty magyar származású német újságíró és politológus.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív újság korábbi vezető szerkesztője emlékeztetett arra, hogy a Die Zeit című hetilap a napokban közölt igen pontos összeállítást a 2015. szeptember 4. és 6. között született budapesti és berlini döntésekről. Ebből szerinte az is kiderült, hogy a német kormány már augusztus 19. óta számolt azzal, hogy az év folyamán 800 000 menekült érkezik, ami napi átlagban 2200 embernek felelt meg. A rendőrség azonban nem volt képes szakszerűen reagálni, amikor szeptember 5-én egyszerre 7000 ember érkezett. A történtekre szerinte az osztrák és a magyar rendőrség sem reagált megfelelően.

A “Wir schaffen das” üres szólam, mert nincs tényleges mérce arra, hogy milyen eredményt akar elérni a kormány. Merkel fogalmazhatott volna úgy is, hogy “ezt is túléljük”, az hitelesebb lett volna – vélekedett Georg Paul Hefty.

Szerinte legkorábban két évtized múlva lehet megítélni, hogy sikerül-e a menekültek Angela Merkel által célul kitűzött integrációja. “De még akkor sem fogjuk biztosan tudni, hogy mi lesz a harmadik évtized végén. Az újonnan érkezettek kétharmada be fog illeszkedni, de a maradék egyharmad késedelmes integrációja sok nehézségeket okozhat”– tette hozzá.

“Nehogy a magyar kormány politikája igazolódjon”

Arra a kérdésre, hogy van-e alternatíva Németország számára, ha zátonyra fut a menekültekről Törökországgal kötött megállapodás, az újságíró azt válaszolta: már jóval a menekültügy előtt “nemcsak a kabarettisták, de a politikai kommentátorok is” bírálták, hogy a merkeli politikával szemben állítólag “semmire nincs alternatíva”, így a német-európai uniós-török megegyezésre sem. Szerinte

a német kormány szükség esetén nagy pénzekkel fogja támogatni Görögországot és Bulgáriát, “nem utolsósorban azért, nehogy a magyar kormány politikája igazolódjon. Merkelnek nagy sikert jelentene, ha a magyar határzár indokolatlanná válna” – vélte Georg Paul Hefty.

A németek többsége a közvélemény-kutatások szerint aggódik, és attól fél, hogy soha többé nem fog olyan nagy biztonságban élni, mint korábban. Ezért viszont nem “testületileg” a menekültek okolhatók, hanem egyes terroristák és néhány száz hivatalosan veszélyesnek minősített, többnyire migráns vagy migráns hátterű ember. Az ellenzéki kritikákkal szemben Hefty szerint a napokban jóváhagyott új polgári védelmi koncepció nyugtató hatással lesz, mert az emberek úgy fogják értékelni, hogy a kormány megértette aggodalmaikat, komolyan veszi a védelmüket és hasznos tanácsokat ad.

Az interjúban Georg Paul Hefty kitért a Frankfurter Allgemeine Zeitung azzal kapcsolatos múlt hétvégi kommentárjára, hogy Németország a merkeli menekültpolitika miatt elveszítette a kelet-európai országok körében korábban élvezett tekintélyét, amelyet annak idején Helmut Kohl kancellár szerzett. Hefty szerint a kommentár pontosan megfogalmazta azt az aggodalmat, amely a német társadalom jobboldali felét foglalkoztatja: mely szerint a lengyeleknek és a magyaroknak igazuk lehet a migráció elutasításával.

Semmiképp sem lehet igaza a magyaroknak és a lengyeleknek

A német baloldal azonban mindezt éppen fordítva ítéli meg: a lengyel és a magyar jobbközép kormánynak a baloldal szerint semmiképp sem lehet igaza. Következésképpen Merkelnek van igaza, még akkor is, ha a konzervatív CDU párt vezére – vélekedett.

Az Európai Uniót sújtó menekültválság, illetve az uniós tagságról tartott brit népszavazás után Angela Merkel igyekszik menteni a menthetőt. A napokban tizenöt uniós tagállam vezetőivel tárgyalt az EU reformjáról. Hefty szerint valójában senki nem tudja megmondani, hogy mi a személyes célja. Korábban ugyanis a kancellár mindig arra hivatkozott, hogy először végiggondolja a dolgokat és utána dönt, a menekültválság ugyanakkor az időhiány miatt kivétel volt.

Szerinte Merkel egyelőre örül, ha nem esik szét az EU. “Ezért nem sejtem, hogy mit akarhat” – fogalmazott. A megoldás ugyanakkor nézete szerint logikailag kézenfekvő.

A sok brit különjog (opt out) nem stabilizálta, hanem aláásta az Egyesült Királyság uniós tagságát. Tehát arra kell törekedni, hogy a tagállamok jogosultságai minél egyenlőbbek legyenek. Az egyenlőség viszont csak szorosabb kötöttségben lehetséges,
mert ha lazább a kötődés, szétesik az unió és egy erőtlen, tehetetlen, csupán önszórakoztatására alkalmas “Európa-klub” lesz belőle – vélekedett Hefty.

Ami a 2017 őszi német parlamenti választásokat illeti, az újságíró szerint marad a jelenlegi konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció. A szociáldemokraták és a jelenleg ellenzéki Zöldek aligha lesznek képesek kormányalakításra, még akkor sem, ha bevonják az ugyancsak ellenzéki Baloldal pártját. Tehát marad a két kereszténypárt szövetsége a szociáldemokratákkal, szükség esetén kiegészülve a Zöldekkel.

Merkel jövője ugyanakkor ebből következően bizonytalan, hiszen az SPD és a Zöldek csak azzal tudnák bizonyítani, hogy nem csupán “segédcsapatot” alkotnak, ha Angela Merkel helyett más kancellárt követelnek. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy aki a kancellár helyébe lépne, biztosabb jövőt ígérjen, mint Merkel. “Ez a személy ma csak Ursula von der Leyen védelmi miniszter lehet. Senki mást nem látok a porondon” – fogalmazott Georg Paul Hefty.