Az Euronews római tudósítója, Gardenia Trezzini szerint a mentés során az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a mentőcsapatok nem tudják hol elhelyezni a sérülteket. Lyoni kollégánk, Claudio Rosmino beszélgetett vele.
Claudio Rosmino, Lyon: Gyorsan zajlik a mentés? Segítettek ebben esetleg a korábbi tapasztalatok?

Gardenia Trezzini: A mentési munkálatok szinte azonnal megkezdődtek. Egyértelmű volt a kezdetektől, hogy a földrengés nagyon erős volt. Néhány helyen azért késlekedtek a mentőegységek, mert nem lehetett megközelíteni a helyszínt a romok miatt. A legtöbb érintett város és falu a hegytetőn van, és az oda vezető utak is súlyosan károsodtak, így nehéz megközelíteni azokat. Ráadásul áramszünet van az érintett térség nagy részén. Például az egyik leginkább érintett faluban, Accumoliban, így csak két óra késéssel jutottak el a mentőcsapatok.

- A földrengés különösen a kisvárosokat sújtotta. A mentők számára ebben a helyzetben mik jelentik az igazi nehézségeket?


- Először is tudni kell, hogy a leginkább megrongálódott épületek a történelmi városközpontokban találhatók. Nagyon régi kőépületekről beszélünk, amelyek szerkezete rozoga, és természetesen egyáltalán nem földrengésbiztosak. Néhány ház pillanatok alatt összeomlott, sokan rekedtek a romok alatt. A másik probléma ezekben a kis falvakban, hogy nincs elegendő hely. Gond az is, hogy a mentőalakulatok hogyan tudnak dolgozni, és hova helyezzék el a sérülteket. Például Matriciában, amely az egyik leginkább érintett település Rieti mellett, mintegy 2500 embert kéne elhelyezni.

- Ilyen helyzetben sokan fejezik ki szolidaritásukat. Vannak ott önkéntesek vagy véradók esetleg?

- A katasztrófa sújtotta térségben mindenki a túlélőket keresi a romok alatt, minden elérhető eszközzel kutakodnak. A katasztrófavédelem arra kérte az embereket, hogy ne akadályozzák a műveleteket, mert az érintett területen fennáll a veszélye, hogy az önkéntesek lelassíthatják a folyamatot. A helyi hatóságok arra kérik az embereket, hogy ne használják az internetet, vagyis ezzel segítsék a hatóságok kommunikációját. A kórházak, főleg Rietiben, véradásra kérték föl az embereket, és ennek a kérésnek sokan eleget tesznek.

Olasz földrengés: a túlélőket sokkolta a katasztrófa

Valósággal sokkolta az olaszországi földrengés a katasztrófa sújtotta területen élőket. A túlélők kétségbeesetten várják, hogy mi lesz most velük. 
Van olyan is, akit kimenekítettek a falujából, de a romok alatt rekedt rokonaiért aggódik:
- Még senki sem ment oda. Járművekre van szükségük. Lezárták a térséget, és nekünk el kellett jönnünk. Ők pedig ott maradtak a romok alatt.

Augusztusban sok turista érkezik Olaszország középső régiójába. Ez a férfi Rómából utazott Illicába:

- Kijöttünk a térre, ami olyan volt, mint Dante Pokla. Az emberek segítségért kiabáltak. A mentőalakulatok csak másfél óra múlva értek ide.

Accumoli egyike a legtöbb kárt elszenvedett falvaknak. Egy helyi asszony így beszélt a hajnali ébredéséről:

- Nagyon ijesztő volt, hatalmas rázkódást lehetett érezni, minden mozgott. Nem tudtunk felkelni, nem volt világítás, semmi. Senki nem volt ott, hogy megmentsen minket.


Egy szintén itt élő férfi pedig így emlékszik a történtekre:

- Próbáltam a sötétben mozogni, nem volt világítás. Megfogtam a feleségem kezét, és a sötétben megpróbáltunk kijutni. Törmeléket éreztem a lábam alatt, köveket, törött bútordarabokat és felborult bútorokat. Nagyon nehezen jutottunk ki a házból.

Még az itt élő idősebbek sem emlékeznek ehhez fogható földrengésre:

- Várjuk, hogy mi fog történni, nem tudunk semmit. Szörnyű. 65 éves vagyok, és még soha nem tapasztaltam ilyet. Kisebb rengéseket már igen, de ilyen nagyot még nem. Ez katasztrófa.

A törésvonalak Itáliája
Itália pusztító földrengések helyszíne már évszázadok óta. A szeizmikus katasztrófák hatalmas károkat okoznak, emberéletben és anyagi javakban egyaránt. A gyakori rengések nem a...