Úgy tűnik az Európai Unió kész kompromisszumot kötni azokkal az országokkal, köztük Magyarországgal is, akik nem akarnak migránsokat befogadni. Új egyesség látszik körvonalazódni.
A menekültek európai uniós tagországok közötti elosztását szolgáló kvótarendszer révén “kevesebb menekültet” befogadó államok tegyenek többet az uniós külső határok védelméért – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy hétfői német lapinterjúban.

A brüsszeli testület vezetője a Der Tagesspiegel című lapban megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy félretette-e a kötelező kvóták ügyét a kelet-európai tagállamok ellenállása miatt, elmondta, hogy a “kvótaszabályozás” a szolidaritás elvén alapul, azt szolgálja, hogy a Földközi-tengernél fekvő tagállamok ne maradjanak magukra a “menekültdrámával”, és a bizottság a “szerződések őreként”  köteles gondoskodni a hatályos uniós jogszabályok érvényesítéséről.

Ugyanakkor “nem rugaszkodtam el a valóságtól, tudom, hogy vannak kulturális különbségek a hagyományos bevándorlási célországok és az idegen és az új jelenségével csak lassanként szembesülő” országok között. Ezért “elvárom”, hogy a kevesebb menekültet befogadó tagállamok megfelelő mértékben tegyenek többet az uniós külső határok védelméért, vagy fogadjanak be több szíriai menekültet Törökországból – mondta Jean-Claude Juncker. Hozzátette, hogy a szlovák soros uniós elnökség koordinálhatja az ügyet.

Arra a kérdésre, tart-e attól, hogy a Brexit – Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetése – nyomán fölerősödnek az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által képviselt, a tagállamok hatásköreinek újbóli megerősítését célzó tendenciák, azt mondta: a józan észre hagyatkozva hamar felismerhető, hogy a “gyorsan összenövő világban” értelmetlen volna, ha Európa “felaprózódna” nemzeti alkotóelemeire, és az európai életmódot, a szociális és fogyasztóvédelmi standardokat, vagy éppen a szabad utazás lehetőségét csak összetartással és közös megoldásokkal lehet megőrizni.

Hozzátette: közösen fellépve “sokkal jobb lapjaink vannak”, mint minden egyes országnak külön-külön, amikor külpolitikáról, energiaügyi tárgyalásokról vagy kereskedelmi megállapodásokról van szó, vagyis “csak közösen nyerünk igazi szuverenitást”, és erről el kellene gondolkodniuk azoknak, akik “oly hangosan követelnek szuverenitást”.

Forrás: MTI