Rendre közérdekű adatigényléssel bombázza a Magyar Nemzeti Bank alapítványait a Transparency International, amelynek ügyvezető igazgatója maga is egy jegybanki alapítványban töltött be vezető pozíciót. Martin József Péter még 2011–2012-ben, azaz Simor András korábbi jegybankelnök idején, a Magyar Nemzeti Bank Pénziránytű Alapítványa által életre hívott Mindennapi pénzügyeink program felelőse volt.
Martin József Péter (balra) az MNB Pénziránytű Alapítványának egyik programfelelőseként tevékenykedett
A pénziránytű alapítvány 2008 szep­temberében jött létre azzal a céllal, hogy a hatóságokkal, civil szervezetekkel és piaci szereplőkkel együttműködve pénzügyi tudatosságot fejlesztő programokat dolgozzon ki és valósítson meg.

A szervezet alapítói között találjuk az akkor Simor András által vezetett Magyar Nemzeti Bankot, a Diákhitel Központot és a Magyar Bankszövetséget is. A szervezet által életre hívott Mindennapi pénzügyeink program az akkori tervek szerint csaknem 5 millió embert akart elérni, és összesen 22, pénzügyi területen működő intézmény támogatta több mint 80 millió forinttal, amely 15 hónapon keresztül biztosítja a közönség rendszeres elérését. A program felelőse az a Martin József Péter volt, aki ma bőszen kritizálja a jegybank alapítványi költéseit a Transparency International (TI) antikorrupciós szervezet ügyvezető igazgatójaként.

Martin József Péternek ugyanakkor a jelek szerint semmi baja nem volt a jegybanki alapítványokkal Simor András alatt, akit Gyurcsány Ferenc jelölt az MNB élére. Pedig Simor tevékenységét minden oldalról súlyos kritikákkal illették.

A forint árfolyamsávjának 2008. februári eltörlése után az MNB-t azért kritizálták, mert egyszerre jelentette be ezt a döntést, illetve azt, hogy a Monetáris Tanács az elemzői várakozások ellenére nem emelte a jegybanki alapkamatot. Emiatt Simornak többszörösen cáfolnia kellett, hogy az MNB nem kötött alkut a kormánnyal. A forint azonban mélyrepülésnek indult.

Legnagyobb botrányát akkor okozta Simor, amikor a 2008 végi állapotot tükröző vagyonnyilatkozatában csupán nyolcvanmillió forint értékű – befektetési jegyben tartott – befektetését tüntette fel, holott 2006-ban még 923 millió forintra rúgott egy külföldi alapkezelőnél lévő befektetési jegyeinek értéke. Mint kiderült, a befektetési jegyekből kivont vagyonát Simor a százszázalékos tulajdonában álló ciprusi cégébe transzferálta. A jegybankelnök később felszámolta ciprusi cégét és hazautalta több százmilliós megtakarításait.

Érdekes, hogy a TI a szocialista kormányzás idején, egy évvel az őszödi beszéd után, 2007-ben Magyarországot még a közép-európai régió volt szocia­lista országainak többségénél (Észtország és Szlovénia kivételével) valamivel kevésbé korruptnak látta. Ehhez képest idei felmérésük szerint a térségben már csak két ország, Románia és Bulgária korruptabb nálunk. Hogy ez miként lehetséges, arra Martin József Péter lapunknak márciusban úgy rea­gált: „Nincs semmilyen pártpolitikai krédónk, valószínűleg ezért is kritizál minket a mindenkori kormány.” Állította: már a baloldali kormányzás idején kimondták és le is írták, hogy Magyarországon intézményesült a korrupció.

Érdekes továbbá, hogy a TI Magyarország pénzügyi beszámolója szerint tavaly a bevételei zömét külföldről szerezte. Durván 95 millió forintból gazdálkodott, amelyből 35 milliót a Soros György nevéhez kötődő Open Society Institute adott.