Egy új tanulmány szerint nem káros, ha naponta órákig sportolunk, csak ekkor figyelnünk kell testünk jelzéseire.
Nem igaz, amit sokan gondolnak, vagyis ha valaki órákon át kínozza magát különböző sporttevékenységekkel, akkor nem veszélyezteti az egészségét, de ehhez be kell tartania bizonyos szabályokat.

A világ első maratonfutója Phidippedész volt. Marathóntól Athénig szaladt, meghozva a győzelem hírét a görögöknek. A perzsákat legyőzték tényleg, de amikor lefutotta a több mint negyven kilométert, Phidippedész összecsuklott a kimerültségtől és meghalt. 

Mindez eléggé elrettentő ahhoz, hogy sokan azzal mentsék fel magukat a testmozgás alól, hogy mások a túlzott sporttal veszélybe sodorják magukat. 

A Science Nordic weboldal szerint azonban nincs igazuk a tespedőknek. A Dán Egészségügyi és Betegségmegelőzési Tanács friss beszámolója szerint azok az emberek, akik heti tíz óránál többet edzenek, nincsenek nagyobb veszélyben az átlagosnál. 

Vannak kockázatok, de általában nem ártalmas a túlzott igénybevétel - állítja a tanulmány társszerzője, Kristian Overgaard, az Aarhusi Egyetem munkatársa. Ám oda kell természetesen figyelni a test jelzéseire - ez kulcsfontosságú szerinte is. 

Az extrém sportolók mortalitása nem különbözött a normál lakosságétól. Overgaard véleményéhez csatlakozott Michael Kjær professzor, a koppenhágai Bispebjerg Kórház Sportorvosi Intézetének igazgatója is. Szerinte az inaktivitás veszélyesebb a túledzésnél. 

Ugyanakkor a hirtelen és váratlan halálesetek sokszor kötődnek - a közvélemény szerint - az extrém sportteljesítményekhez. Overgaard szerint ezek azonban ritkák és nem feltétlenül a túlzott sporttal függenek össze. Ezeket ugyanis többnyire rejtett szívbetegségek okozzák. Ilyenkor nem automatikusan a túl nagy edzésadag vezet a halálhoz. 

Az extrém mennyiségű sport akkor nem vezet végzetes következményekhez, ha az érintettek odafigyelnek testük jelzéseire. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az extrém edzésmennyiség nem is hosszabbítja meg az életet: a túlzások sem segítenek - hangsúlyozzák a dán kutatók.

Sőt a túledzés egyfajta függőséghez vezet, ezt a tanulmányban egy pszichológus, Dr. Mia Beck Lichtenstein vizsgálta. Mindennek alapján a Science Nordic azt hangsúlyozza, hogy a tréningezés nem oldja meg az élet összes problémáját, tehát ne csak erre tegyünk fel mindent. Sőt az effajta túledzés miatt más fontos dolgokra nem marad időnk, s olyan elvonási tünetekhez is vezethet mindez, mint az alkoholistáknál.