Ráadásul, az ilyen betegek kezelése a társadalombiztosítás számára kétszer olyan költséges, mint egy pontos diagnózissal rendelkező páciensé.

Az Exeter Egyetem kutatócsoportja nyolcvan beteg bevonásával azt kísérletezte ki, hogy egy bizonyos „Öt elem tanát” követő akupunktúrás kezeléssel lehet-e segíteni azokon, akiknél más gyógymód nem működött. Vizsgálatukról a British Journal of General Practice című folyóiratban számoltak be.
A kísérleti alanyokat találomra két csoportra osztották, az egyik csoport 26 héten át részesült akupunktúrás kezelésben, a kontroll csoport viszont nem. Az eredmények azt mutatták, hogy az akupunktúrás kezelésben részesülők nagyobb mértékű javulásról számoltak be minden téren. Később a másik csoportot is bevonták az akupunktúrás kezelésekbe, amelynek tagjai ennek következtében hamar utolérték a többieket javulás terén.
A résztvevők arról számoltak be, hogy az akupunktúrás kezelések során rengeteg figyelemben részesültek, érezték, hogy időt szánnak rájuk, meghallgatják problémáikat, ráadásul ők maguk is aktív részeseivé váltak a kezelésnek, ami mind hozzájárult felépülésükhöz. A kezelőorvostól életvezetési, táplálkozási tanácsokat is kaptak, és sokan az addig szedett gyógyszereiket is elhagyhatták.
Dr. Charlotte Paterson, a kísérlet egyik vezetője így nyilatkozott: „Vizsgálataink azt mutatják, hogy jelentős javulás érhető el az öt elemet alkalmazó akupunktúrás kezeléssel azoknál, akiknek a tüneteire nem találunk orvosi magyarázatot. A továbbiakban azt próbáljuk megvizsgálni, mindez mekkora költséghatékonysággal jár az egészségügy számára.”