Kétszer öt százalékkal emelik a bírósági dolgozók illetményét - jelentette be az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a bíróságok napja alkalmából rendezett pénteki budapesti ünnepségen.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke beszédet mond a bíróságok napja alkalmából rendezett ünnepségen az OBH épületének aulájában, Budapesten 2016. július 15-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Handó Tünde elmondta, a központi költségvetés bíróságokra vonatkozó fejezetének forrásai az elmúlt négy évben 25 százalékkal nőttek, de ezt a pénzt elsősorban a tárgyi környezet fejlesztésére kapták és nem a javadalmazás rendezésére.

Most 2004 óta először emelkedni fog a bírósági dolgozók illetménye. Az OBH elnöke közölte, lehet, hogy ez a kétszer öt százalék elsőre nem tűnik soknak, és tudja, hogy vannak, akik elégedetlenek, de az emelést sikerként kell megélni, mert más ágazatokkal szemben itt a szándék nem felülről érkezett, ezt az eredményt maguknak, a hivatásrendekkel való összefogásnak is köszönhetik.

Hangsúlyozta, hogy a mostani emelés “nem egy út vége”, hanem abban kell bízniuk, hogy valaminek a kezdete. Hozzátette: önmagában az komoly eredmény, hogy a bírósági dolgozók megbecsülésének, illetményének emelése a közbeszéd részévé vált és a döntéshozók elé került. Jelezte: a bírói életpálya megvalósításának további lépéseire konkrét stratégiájuk van.

Handó Tünde szólt arról is, hogy a bíróságok napjához kapcsolódóan szerették volna elismerni a bírósági dolgozókat, ezért a szolgálati idő elismeréseként – az eltöltött évek számához igazodóan – valamennyi bírósági alkalmazott egyszeri juttatásban részesül.

Kitért arra: az nem lehet, hogy egy-egy ítélet körül kialakuló vita elhomályosítsa ezrek szorgalmas munkáját és elkötelezettségét. Sőt – mondta – az ilyenfajta ítéleteknek a bíróságokba vetett bizalmat kellene erősíteniük, azt, hogy a bíróságok betöltik alkotmányos szerepüket, ítélkezésükben külső befolyástól mentesen járnak el, az eljárások a törvényhozó által megalkotott anyagi és eljárásjogi szabályok mentén folynak, és a helyükön vannak az ítéletek megalapozottságának felülvizsgálatára hivatott felsőbb bíróságok.

Darák Péter, a Kúria elnöke kiemelte: a jog védőfal, amelynek a szilárdságára oda kell figyelni, a jogászok végső kötelessége pedig a törvényeknek való alávetettség.

Hozzátette, egyetlen jogász sem képes megváltoztatni a jogrendszert, és egy jogász önmaga nem tud igazságot teremteni, a pozitív jog rendszere és intézményei nélkül keveset tehet. Megfogalmazása szerint azonban vannak jogállami forradalmi helyzetek – amelyeket például Magyarországon a ’90-es években levezényeltek -, és arra kérte a hallgatóságot, emlékezzenek vissza arra, “amikor egy nagy magyar alkotmányjogász elhivatottsága egész intézményt teremtett”.

Ez a példa is azt mutatja, hogy az egyéni meggyőződéseket intézményesíteni kell – jegyezte meg. Felhívta a figyelmet arra: a jogászoknak saját személyükben kell őrizniük a jogrendszer feddhetetlenségét, úgy, mintha erre egymagunkban is képesek lennének.

A bíró ítélkezésben megjelenő szubjektumával kapcsolatban Darák Péter azt mondta: amíg a bíró a jog ügyvivőjeként viselkedik, és igazodik a jogértelmezés és a jogászi érvelés kereteihez, addig az ítélet jogi szöveg marad, és mint jogi szöveg értelmezhető és korrigálható. Hozzátette, az utóbbi időben felerősödő esetjogi gondolkodás még inkább erősíti ezt a személyességet.

A Kúria elnöke hangsúlyozta: az objektív igazságosság és az objektív jog teljes mértékben soha el nem érhető, de az ezekre való törekvésből nyeri erejét a jogbiztonság és a jog semlegessége.

A jogászi hivatás szolgáló hivatás, amely azonban nem alacsonyítja le a jogászokat, mert naggyá teszi őket az ügy, amit szolgálnak – fogalmazott Darák Péter.

Gerber Tamás, az Országos Bírói Tanács soros elnöke arról beszélt, a 2012-es igazságügyi modellváltás óta javult a hatékonyság, az időszerűség, emelkedett a szakmai színvonal, csökkent az ügyhátralék, a központi régió helyzete még soha nem volt olyan kedvező, mint most, és erősödött a bíróságokba vetett társadalmi bizalom.

Kiemelte: az etikai kódex és az integritásszabályzat olyan eszközt ad a bírósági szervezet kezébe, amellyel a bíróságokba vetett társadalmi bizalom és ezzel együtt a szervezet hatékonysága tovább erősíthető. Hozzátette: az elvek, az etika, a kinyilvánított erkölcsi értékek teremtik meg az alapot, amely a magas színvonalú szakmai munkával és az időszerű ítélkezéssel párosulva elismert, hatékony, modern, a 21. századi bírósági szervezetet eredményez, és képes megfelelni a modern kor technikai kihívásainak éppúgy, mint a hirtelen kiugróan megnövekedő ügymennyiség kezelésének, mint azt a migrációs ügyekben vagy a devizaperekben láthattuk.

A bíróságok napja alkalmából tartott ünnepségen csaknem száz bíró és igazságügyi alkalmazott részesült – kiemelkedő tevékenységének és példamutató életpályájának elismeréseként – Juhász Andor-díjban, bírósági szolgálati oklevélben, címzetes táblabírói, címzetes törvényszéki bírói, kúriai tanácsosi, főtanácsosi, illetve tanácsosi címben.

Az ünnepségen részt vett Polt Péter legfőbb ügyész, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, Vízkelety Mariann és Völner Pál államtitkár, valamint több volt legfelsőbb bírósági elnök.

A másfél évszázada született Juhász Andor a Kúria elnöke volt 1925 és 1934 között. A bíróságok napját 2001 óta tartják meg minden évben, július 15-én, a független bírói hatalmat megalapozó 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóján.

MTI