Vádat emeltek egy biztosítási csalás szándékával vonat alá fekvő nyírkátai férfival szemben; tettéért öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatják – közölte tegnap Ibolya Tibor fővárosi főügyész.
Tájékoztatása szerint a vádlott 2013 novembere és 2014 februárja között összesen 14 biztosítótársasággal kötött élet- és baleset-biztosítási szerződést, és előre elhatározta, hogy a későbbiekben kárt tesz magában. Tervét 2014. július 30-án valósította meg: a nyírcsászári vasútállomáson bemászott egy éppen induló vonatszerelvény utolsó vagonja elé úgy, hogy annak kerekei mindkét lábán áthaladtak. A férfi lábai súlyosan roncsolódtak, mindkettőt amputálni kellett. A történtek után a felesége – mit sem tudva arról, hogy férje öncsonkítás áldozata lett – bejelentette az egyes biztosítótársaságok felé a káreseményt. Az eset körülményei végül gyanút ébresztettek az ügyintézőkben és a rendőrökben, így a férfi hamarosan lelepleződött. Máskülönben csaknem egymilliárd forint üthette volna a markát.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szerint a nyírkátai férfi története egyedülálló. Szóvivőjük, Gilyén Ágnes kérdésünkre egy hasonló esetet említett. Antallfy Zoltán Rex követte el „az évszázad életbiztosítási csalását” egy évtizede. Ő több, összesen 250 millió forintot meghaladó értékű életbiztosítást kötött, majd szörfözés közben „eltűnt” a tengerben. Egy ideig Csehországban bujkált, ám végül lebukott, bíróság elé állították és elítélték.

Érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államokkal szemben Európában, így Magyarországon is meglehetősen ritka az egészségbiztosítási csalás.

A Mabisz lapjában, a Biztosítás és Kockázatban megjelent egyik tanulmány rámutatott arra, hogy világszinten a statisztikák szerint az összes bejelentett káresemény 14 százaléka valamilyen biztosítási csalással függ össze, és Magyarországon is több tíz milliárd forintot tesznek ki a jogtalan kárkifizetések. A csalási gyakoriság iparági szinten Magyarországon is hasonló mértékű, 10-15 százalék körül alakul becslések szerint, természetesen szegmensenként eltér, de az adatok alapján a gépjármű-biztosítási csalások a leggyakoribbak – írta Lakatos Máté, a cikk szerzője.