A Városliget használóinak 69 százaléka az Ipsos reprezentatív közvélemény-kutatása szerint egyetért azzal, hogy új, korszerű intézmények kerüljenek a ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik és növelik.
Feitel Balázs, az Ipsos Zrt. ügyvezető igazgatója kedden Budapesten elmondta, hogy a közvélemény-kutatást két fázisban végezték: egy beszélgetésekből álló kvalitatív szakaszt követett egy kérdőíves kvantitatív felmérés április 9. és május 15. között, 600 fős budapesti, illetve 800 fős városligeti (a parkot az utóbbi egy évben legalább négyszer felkereső) mintán.

A kutatás szerint a Városliget a főváros legnépszerűbb parkja, a budapestieknek mégis csupán 71 százaléka halott az öt éve indult Liget Budapest projektről. Úgy tűnik, a fővárosiak jelentős része még mindig kevés információval rendelkezik a projektről, minél informáltabbak azonban, annál jobban nő a projekt támogatottsága – jegyezte meg az Ipsos munkatársa.

Feitel Balázs beszámolója szerint a többség nem tartja zsúfoltnak a Városligetet, részben zsúfoltnak egyharmad, egyértelműen zsúfoltnak mindössze 6 százalék nyilvánította.

Csaknem kétharmad egyetértett ugyanakkor azzal, hogy a park leromlott állapotú, mindössze 9 százalék szerint megfelelő a jelenlegi állapot; a legtöbben a tisztaság növelését és a park felújítását szeretnék.

A Városliget használóinak 69 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésére: “egyetért-e azzal, hogy új, korszerű kulturális intézmények kerüljenek a Ligetbe, ha közben a park zöldfelületeit is fejlesztik és területüket növelik” – közölte az ügyvezető, hozzátéve: az ellenzéki szavazók nagyobb arányban utasítják el a projektet, mint a kormánypártiak.

A kutatásból az is megtudható, hogy a Liget Budapest projektről tudók többsége szerint a fejlesztés pozitív hatással lesz a városrészre és a park látogatóinak 70 százaléka úgy véli: a Városligetbe jól illenek a színvonalas kortárs épületek.

Feitl Balázs szerint az Ipsos és a Medián korábbi, Városligettel kapcsolatos közvélemény-kutatásai – melyek a Levegő Munkacsoport, illetve a Greenpeace megrendelésére készültek – alapvetően ugyanazt az eredményt hozták ki. A mostani kutatás azonban a Liget projekt konkrét és valós terveinek elfogadottságát értékelte, a másik kettő az emberek fejében élő hiedelmeket elemezte – hangsúlyozta.

Baán László miniszteri biztos kiemelte: a felmérés bizonyította a tájékoztatás fontosságát. Fontos információ, hogy a budapestiek 29 százaléka még csak nem is hallott az öt éve futó projektről és egy jelentős réteg csak hiányosan értesült a fejlesztés részleteiről – mutatott rá.

Mint elmondta, a Városligetben évi 1-1,5 millió ember fordul meg, egy részük többször is, így az éves összlátogatottság ötmillió körüli. A látogatások 60 százalékát az intézmények generálják: az állatkert és a Széchenyi-fürdő 1-1 milliós, a Szépművészeti Múzeum félmilliós közönséget vonz évente, van ugyanakkor egy kisebb, de – döntően rekreációs céllal – gyakran a ligetbe járó réteg is.

Baán László hangsúlyozta, hogy a liget beépített területe a projekt megvalósításával is csak 7 százalékra nő, miközben az egyharmadnyi területet elfoglaló utak, parkolók rovására jelentősen növelhető a zöldfelület. “Sztrádányi területek vannak lebetonozva” és naponta kétezer autó parkol a ligetben – fogalmazott.

A Városliget nemrég zárult tájépítészeti pályázata kiviteli terveinek kidolgozása még zajlik; ez a liget területének 93 százalékát érinti, így a civilekkel egyeztetve itt még nagyon sok változtatási lehetőség is van – emelte ki Baán László.