Beláthatatlan politikai következményekkel jár az uniós tagságról kiírt brit népszavazás végeredménye, ez drámai pillanat, különösen Nagy-Britannia számára. 
Európának akcióképesebbnek, rugalmasabbnak, kevésbé bürokratikusnak és sokkal érzékenyebbnek kell lennie a sokszínűségre. Az unió sárga lapot kapott. Erősebb felszólítást a reformokra csak nehezen lehet elképzelni. Nagy-Britannia úgy döntött, hogy a maga útját járja. A ma reggeli gazdasági adatok megmutatták, hogy ez rendkívül nehéz lesz. Ilyen és ezekhez hasonló mondatokkal kommentálták európai vezetők a britek kilépéséről szóló referendum eredményét. 

Destabilizálódhat Anglia is

“Ez rossz hír Európa és Lengyelország számára egyaránt“ – jelentette ki Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter péntek reggel a TV Republika lengyel konzervatív hírtelevízióban, arra reagálva, hogy a kilépés támogatói kerültek többségbe a Nagy-Britannia EU-tagságáról kiírt népszavazáson. Hozzátette, az Egyesült Királyságra nézve a kilépés destabilizációt jelent.

Mindnyájan meg akarjuk őrizni az EU-t, kérdés csak az, hogy milyen formában – hangsúlyozta a lengyel diplomácia vezetője.

A külügyminiszter később a lengyel közszolgálati rádiónak is nyilatkozott, mondván, a távozási folyamat befejezéséig Lengyelország tagállamnak tekinti az Egyesült Királyságot, ragaszkodik az uniós szerződések betartásához, és odafigyel a szigeteken élő, mintegy egymillió lengyel munkavállaló érdekeinek biztosítására is.

Volt vészhelyzeti forgatókönyv

Beláthatatlan politikai következményekkel jár az uniós tagságról kiírt brit népszavazás végeredménye, ez drámai pillanat, különösen Nagy-Britannia számára – jelentette ki péntek reggeli sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Brüsszeli sajtóértekezleten Tusk leszögezte, hogy bár más eredményre számítottak, az Európai Unió felkészült erre a “negatív forgatókönyvre” is. Az Európai Tanács elnöke biztosított afelől, hogy nem alakul ki jogi vákuum addig sem, amíg hivatalosan le nem zárul Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból. Mint mondta, a kiválási tárgyalások végéig nem szűnnek meg a szerződéses kötelezettségek a szigetországra vonatkozóan.
Kő kövön nem maradhat

Amennyiben az egyik legnagyobb uniós tagállam kilép az Európai Unióból (EU), “kő kövön nem maradhat”, a britek döntése földrengésszerű – adott hangot megdöbbenésének és meglepettségének Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az osztrák közszolgálati Ö1 rádióban. Kurz ugyanakkor kijelentette, az unió túlélheti mindezt.

Sok változtatásra van szükség, mindezt pedig gyorsan és átfogó jelleggel kell véghezvinni – mondta a miniszter, és hangsúlyozta, hogy az EU megreformálásán “hideg fejjel” kell dolgozni.

Meglátása szerint sokan úgy vélik, hogy az unió a nagy és döntő témákban, mint a migráció és a menekülthullám, nem tud cselekedni. Kurz szerint meg kell oldani az unió a központi problémáját, a bevándorlás kérdését, és párbeszédet kell folytatni az intézményi feladatokról is. Kurz arra is kitért, hogy amennyiben minden úgy folytatódik, mint eddig, nem zárható ki, hogy a brit népszavazás eredménye dominóhatást indíthat el. Az unió megváltoztatásán kell dolgozni, hogy hasonló szavazás ne ismétlődhessen meg egy másik tagországban – ismételte meg a tárcavezető.

Ma fel kell dolgozni azt a sokkot, hogy Nagy-Britannia a távozás mellett döntött, holnap pedig értelmes módon szembe kell nézni a valósággal, mégpedig a La Manche csatorna mindkét oldalán – reagált a brit EU-népszavazás eredményére Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter.

Sárga lap az uniónak

Az unió sárga lapot kapott. Erősebb felszólítást a reformokra csak nehezen lehet elképzelni. Amennyiben az EU ezt nem érti meg, azt kockáztatja, hogy pályán kívülre kerül – véli Martin Stropnicky a Twitteren péntek reggel megjelent bejegyzésében. “A Brexit nagy tanulságot jelent számunkra. Az EU-nak reformokra van szüksége, hogy a jövőben közösen, s ne pedig külön-külön kelljen szembenéznünk a biztonsági fenyegetésekkel“ – olvasható Petr Gazdík, a cseh képviselőház alelnökének szintén a Twitteren megjelent bejegyzésében.

Nagy-Britannia más útra lépett, mint az európai integráció. Ez súlyos és megfellebbezhetetlen döntés. A briteknek kisebb befolyásuk lesz az európai történésekre, és országuk is gyengébb, kevésbé fontos lesz, mint eddig – jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva.

A cseh kormányfőnek meggyőződése, hogy az EU-nak meg kellene változnia.

Nem azért, mert Nagy-Britannia kilépett, hanem azért, mert az európai projektnek a lakosság sokkal nagyobb támogatására van szüksége. Európának akcióképesebbnek, rugalmasabbnak, kevésbé bürokratikusnak és sokkal érzékenyebbnek kell lennie a sokszínűségre – szögezte le Bohuslav Sobotka.

A csehek is újratárgyalnák a szerződést

Csehországnak ki kellene használnia a kialakult helyzetet, és újra kellene tárgyalnia az Európai Unióval kötött szerződését – jelentette ki Petr Fiala, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt elnöke. “Minimálisan el kell érnünk, hogy kivételt kapjunk az európai menekültügyi és migrációs politika, illetve azon kötelezettség alól, hogy bevezetjük az eurót“ – írta nyilatkozatában Petr Fiala. Leszögezte, a Brexit nem a britek hibája, hanem a rossz brüsszeli politika következménye. Az ODS véleménye az EU-ról nagyon közel áll a brit euroszkeptikusok álláspontjához.

“A font esik, Moszkva ünnepel. Az ár magas lesz, és nemcsak pénzben” – írta a Twitteren Miroslav Kalousek, az ellenzéki TOP 09 párt elnöke. “Most mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy gyermekeink számára megmentsük a közös Európát. Nehéz harc lesz” – tette hozzá a cseh politikus, akinek pártja egyértelműen EU-párti.
Megelőzni a láncreakciót

“Nagy-Britannia úgy döntött, hogy a maga útját járja. Úgy gondolom, a ma reggeli gazdasági adatok megmutatták, hogy ez rendkívül nehéz lesz“ – közölte Martin Schulz a ZDF német közszolgálati televíziónak adott interjújában. Az uniós parlament német elnöke elmondta, arra számít, hogy a kiválási tárgyalások hamarosan meg fognak kezdődni a felek között.

Martin Schulz kitért a font árfolyamának meredek zuhanására is, és megjegyezte, nem szeretné, hogy az euró is hasonló gyengülést szenvedjen el. Az Európai Parlament elnöke arról is beszámolt, hogy reggel telefonon beszélt Francois Hollande francia elnökkel és hamarosan Angela Merkel német kancellárral is beszélni fog arról, hogy miként lehet megelőzni az unión végigsöprő “láncreakciót”.

Hozzátette, az Európai Uniónak nehéz lesz Nagy-Britannia nélkül boldogulnia, de a britek távozásával is biztosan sikerülni fog leküzdeni a kihívásokat. Mint mondta, az uniós vezetőknek “ésszerűen” végig kell gondolniuk, hogy milyen lépések következzenek, meg kell róla győződniük, hogy minden téren elvégzik a szükséges reformokat.

Szerbia folytatja a csatlakozási tárgyalásokat

Ivica Dacic szerb külügyminiszter a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) péntek reggeli híradójában csak röviden reagált az előzetes eredményekre, és közölte, a nap folyamán a szerb kormány hivatalosan is állást foglal az ügyben. A szerb diplomácia vezetője szerint a briteknek joguk van ahhoz, hogy saját sorsukról döntsenek, ők pedig úgy döntöttek, hogy nem akarnak az Európai Unió tagjai maradni.

Adott esetben Szerbia lakossága is szabadon dönthet majd arról, szeretne-e csatlakozni az EU-hoz vagy sem – folytatta Ivica Dacic. Leszögezte ugyanakkor, hogy Szerbiának ebben a helyzetben saját érdekeit kell szem előtt tartania, az ország folytatni kívánja az európai integrációt, és az a célja, hogy csatlakozzon az unióhoz. A Brexit hatásai miatt Belgrádnak annak érdekében is mindent meg kell tennie, hogy megőrizze az ország gazdasági és pénzügyi stabilitását. Ivica Dacic úgy fogalmazott: azzal, hogy az Egyesült Királyság lakosságának többsége az EU-ból való kilépésre szavazott, nem veszett el az európai eszme, és az Európai Unió nem tűnik el.

Két éven belül kint lehetnek az angolok az EU-ból

A kiválási tárgyalásokat két éven belül le kell zárni, Nagy-Britanniának nem lehet része különleges bánásmódban. A távozás távozást jelent – emelte ki Twitter-üzenetében Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának vezetője. “Jobb és okosabb Európát szeretnénk” – közölte Manfred Weber, aki szerint kulcsfontosságú feladat lesz, hogy közelebb hozzák a lakossághoz az Európai Uniót és felvegyék a küzdelmet a nacionalizmus és a populizmus ellen. Mint írta, ez a referendum nem Európáról, hanem Nagy-Britanniáról szólt, más tagállamokban határozott többségben vannak az európai projekt támogatói. “Az erős Európa életbiztosítás a tagországok mindegyike számára” – fogalmazott.
A rémálom-forgatókönyv vált valóra

Sajnálatát fejezte ki a népszavazás eredménye miatt Gianni Pittella, az EP szociáldemokrata frakciójának vezetője is, mondván, hogy a “rémálom-forgatókönyv” vált valóra. Az olasz politikus történelmi hibának nevezte a történteket, amelyekért szerinte David Cameron brit miniszterelnök a felelős. Pittella mindemellett leszögezte, itt az ideje, hogy az uniópárti erők új lendületet adjanak az integrációs folyamatnak.

Junkernek és Schulznak le kell mondaniuk

Ugyancsak péntek reggel Beatrix von Storch, az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakció képviselője lemondásra szólította fel Martin Schulzot, az Európai Parlament és Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét.

Június 23-a történelmi nap. Megkérdezték az embereket, és ők döntöttek. Az Európai Unió kudarcot vallott politikai unióként. Junckernek és Schulznak választ kell adnia, le kell mondaniuk – írta közleményében a képviselő.

Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője néhány nappal ezelőtt újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, Jean-Claude Juncker akkor sem fog lemondani, ha a britek végül a kilépés mellett döntenek.