Sokkal hidegebbet mért a legforróbb bolygó légkörében a két éve becsapódott ESA-szonda, mint amire számítottunk: a Vénusz pólusai felett akár -150 Celsius-fokra is lehűlhet a hőmérséklet.
2014 júniusában csapódott a Vénuszba az Európai Űrügynökség Venus Express űrszondája, amelynek ez volt utolsó, de nagyon hasznos információkkal szolgáló küldetése. Az ESA kutatói most elemezték ki a szonda által visszaküldött adatokat - mindenki meglepődött, amikor majdnem 70 Celsius-fokkal hűvösebbet mértek a bolygó pólusai felett, mint amit kellett volna. 

A haldokló szonda utolsó missziója

A Venus Express 2005 novemberében indult útnak a Vénusz felé, 2014 júniusában már híján volt üzemanyagnak, és expedíciója végéhez közeledett. A szondát irányító csapat úgy döntött, hogy hasznossá teszi a becsapódást is, és leeresztette a műszert a bolygó légkörébe, hogy ott is méréseket végezzen. A londoni Imperial College kutatója, Ingo Müller-Wodarg egy sajtóközleményben elmondta, hogy egyáltalán nem erre tervezték eredetileg a szondát. "Csak 2006-ban - a felbocsájtás után! - jöttünk rá, hogy sokkal többre tudjuk majd használni a Venus Expresst, mint eredetileg gondoltuk."
Furcsán hideg van a pólusokon

A Nature Physics tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Venus Express a bolygó sarki területei felett végzett méréseket, és igencsak meglepő eredményekre jutott: 130-140 kilométeres magasságokban -157 Celsius-fokot mért, ami nagyjából 70 fokkal hidegebb, mint amilyennek arrafelé lennie kéne. Ezenkívül a légkör 22-40 százalékkal ritkább, mint ahogy azt korábban feltételeztük.

Ez azért jelentős, mert a Vénusz a Naprendszer legforróbb bolygója - bár a Merkúr közelebb kering a Naphoz, a Vénusz vastag légköre bezárja a hőt, ez  akár 460 Celsius-fokos forróságot is eredményezhet a felszínen. 

Gravitációhullámok a Vénuszon is

A szonda egyébként gravitációhullámokat is detektált a légkörben - erre eddig csak a Földön, a Marson és nemrég a Plutón volt példa. A gravitációhullámokat nem szabad összekeverni a gravitációs hullámokkal. Utóbbi a téridő fodrozódásait jelenti, amelyek létezésére és tulajdonságaira Einstein pontosan 100 évvel ezelőtt, az általános relativitáselmélete részeként következtetett. Az elmélet szerint gravitációs hullámokat a mozgó tömegek keltik, a forrásukról leválva fénysebességgel terjednek tova, és ahol áthaladnak, ott a tér “görbületét”, vagyis a térbeli pontok távolságát változtatják meg.

A gravitációhullámok azonban egyszerű légköri jelenségek, és akkor fordulnak elő, ha egy bolygó felszínén a hegységek felfelé hajtják a levegőt, a gravitáció azonban lehúzza azt. A Vénusz esetében ezeket 90 kilométeres magasságban mérték.
A Venus Express

A Venus Expresst 2005 novemberében bocsájtották fel, 2006-ban érkezett meg a Naprendszer legforróbb bolygójához. Misszióját eredetileg csupán 500 napra tervezték, de ezt jócskán túllépve, 2014 júniusában kezdett haldokolni. Egészen addig pályára állva végezte méréseit a bolygóról. A földi irányítás 2014 novemberében veszítette el a kapcsolatot a szondával, a misszió hivatalosan ez év decemberében ért véget - írja az origo.