Kiskunmajsa után Bugac határában feltárt Aranymonostor közelében is értékes, ritka régészeti leletek kerültek elő a napokban, melyek az 1241-42-es tatárjárás tömeggyilkosságainak kézzelfogható bizonyítékai – tájékoztatta a baon.hu-t Rosta Szabolcs régész.
Már korábban is gyanították a szakemberek, hogy a Homokhátság középkori kereskedelemi és egyben vallási központja, az Aranymonostor a tatárjáráskor pusztult el. Ennek azonban eddig nem voltak kézzelfogható nyomai. Éppen ezért tovább folytatták a feltárásokat a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai. Az ásatások helyszínét a felszínen mutatkozó jelenségek, mint például a leletanyag szóródása, vagy a területről készített légi fotók, geofizikai vizsgálatok alapján jelölte ki Rosta Szabolcs az egykori település központjának környékén. Ezeken a területeken az Árpád-kori falu legutolsó periódusát tárták fel: leégett épületek nyomaira bukkantak, azok környékén pedig kivégzett emberek maradványait találták – részletezte a szakember. Mint mondta, hat temetetlen halottat találtak, közülük az egyik férfi volt, aki biztosan védekezett, mert a kezében három élű tőrhüvelyt tartott. Ugyanakkor öt gyermeket is azonosítottak, akik mindenféle furcsa pózban, egymásra ülve fekszenek – tette hozzá Rosta Szabolcs.
– Nagy a valószínűsége, hogy valamennyien a tatárjárás áldozatai, ami azért is fontos észrevétel, mert ezekről a kivégzésekről eddig nagyon kevés tárgyi bizonyítékaink voltak. Lényegében minden, amit leírtak a korabeli szemtanúk, amiről azt gondoltuk, hogy túlzás, annak most kézzelfogható bizonyítékai vannak. Ilyen tömeggyilkosságok nyomai csak az elmúlt 10 évben kerültek elő, ez a hetedik ilyen helyszín – hangsúlyozta az ásatás vezetője, aki azt is elmondta, közel másfél hónapig dolgoznak még a helyszínen, ahol minden érdeklődőt szívesen látnak.
A tatárjárás áldozta

A Bugac határában található középkori bazilika és a hozzátartozó kisváros korábbi feltárása során ezernél is több, felbecsülhetetlen értékű, főként aranyozott tárgyra bukkantak a régészek. A szokatlanul gazdag leleteknek köszönhetően a 12-13. századi magyar történelemmel kapcsolatos számos újabb információval gazdagodtak a régészek – tudtuk meg Rosta Szabolcstól. A megyei múzeum igazgatója elmondta, a kolostor a jáki és a lébényi templomhoz hasonló nagyságú és gazdag díszítésű volt. Ezt a helyszínen talált faragványok bizonyítják. A kolostor mellett hatalmas, 25 méter széles bazilika állt, melyhez két kápolna is kapcsolódott. A kisváros minden bizonnyal 1130 és 1150 között épült, valószínűleg a tatárjárásnak esett áldozatául, a 14. századra teljesen eltűnt, írásos nyoma sem maradt. Köveit valószínűleg várépítéshez hordták el.

MTI Fotók: Ujvári Sándor